Pontosan ma reggel – szeptember harmadikán csütörtökön ismét birtokba vehették a miskolci zsinagóga imatermét. Mint ismeretes tavaly ilyenkor a hitközséget átköltöztették egy Széchenyi úti emeleti helységbe. E miatt az idősebbek nem látogatták az Istentiszteleteket. Hála az állami támogatásnak pályázati keretből a hitközség teljes udvari infrastruktúrája megújult. Pontosan több mint másfélszáz év után.
Szántó István
Related article
A celluloid vége – ezt is én írtam – lezárul egy korszak – mentsük a menthetőt a lemezre
Még, hogy az időt nem lehet megállítani! Még ki is lehet merevíteni. Alig tízesztendősen kapom az első fotómasinámat. Sárgás disznóbőrtokkal, filmmel együtt pontosan...
Pistike, a szerencse fia – megjelent a Miskolci Naplóban – a világ nem ott áll meg, ahol mi képzeljük.
Kormos Pistike jó ideig a szerencse fia volt. Barátom, osztálytársam dúskált a hatvanas-hetvenes évek műszaki, technikai vívmányaiban. Mit nem adtunk volna méregzöld kis...
Hová lettek a napernyők – a régi portálokról sosem hiányzott – védett az eső ellen is
Nézegettem a minap a régi miskolci fotókat. A belvárosról. Szinte alig láttam olyan képet amelyekről hiányzott volna a napernyő a kirakatok felül. Még...
Pont akkor és pont az a kettő – amikor a térfigyelő hétfőn mond csütörtököt – az ördög nem alszik, ha hagyják – egy képpel megcsonkult az írás
Pechem van. Szinte sorozatban. Miskolcon egymást érik a térfigyelő kamerák, s olyan alaposan megosztva, hogy a vezénylőből szinte az egész várost szemmel lehet...
Apám Edelényben pingpongozott – kalandos úton jutottam ehhez az amatőr fotóhoz – látszik a háló, házi gyártmányú
Immár lassan tíz éve, nem volt ütő a kezemben. Bár máig is megvan a pingpongasztalom, csak kerülgetjük. Nincs is már kivel összemérni a...
…leszek-e nagy? – ezt is én írtam – Az ecetfák városába
Rezső bácsi kitárazza a TT pisztolyát. Biztonságképpen kétszer is ránt egyet, a ravaszon majd kezembe vehetem a revolvert. Alig hét esztendősen. Egész este...
Volt egy miskolci zsidó sólefesztivál is – ez volt az első és várjuk a következőt – Kerényi Laci képei
Buli buli hátán. Dübörög a piknik, de nem is olyan régen volt egy icipicinyire sikeredett zsidó sólet fesztivál is. Azaz Csólentfest – ahogy...
A középkor lehelete – ezt is én írtam a könyvemben – a mi Sötétkapunk
Mi, miskolciak félszavakból is megértjük egymást. Számunkra egy Sötét kapu létezik. Az az egy, amely összeköti az Avas felől leereszkedő Rákóczi utcát a...
Egy malomban örülünk – hamarosan itt az új könyvem – folytatódik az időutazás – rendelésre is dolgozom
Lezárult egy korszak. Hetente egyszer egy hosszú szamárfül formátumban jelentkeztem a régi Miskolci történeteimmel az Északban. Édes tehertétel,hogy minden csütörtökre egy újabb érdekesnek...
Öreganyám helyett kezitcsókolomoztam – megjelent a Miskolci Naplóban – a harmadik kerületi tanács már nem ad ki rőzsegyűjtő jegyet.
Mintha ma lett volna, a Déli Hírlap egyik olvasója riasztotta a szerkesztőséget, hogy a harmadik kerületi tanács már nem ad ki rőzsegyűjtő jegyet....
Az elvtársi mordályokat is kiállítottuk – megjelent a Miskolci Naplóban – Sőt még arra is lehetőség nyílt, hogy a munkásőrök elárvult Kalasnyikovjait is bemutassuk. Példátlan gyorsasággal kaptuk meg az engedélyeket, így pár napon belül egy valóságos fegyverarzenál átmeneti tulajdonosai lettünk.
Nem sokkal a rendszerváltás után teljesen magára maradt a Déli Hírlap kiadója. Nem olcsó az újságkészítés, így aztán küzdöttünk a fennmaradásért, mint malac...
A zsidó örökség útja – érdemes megnézni a miskolci zsidó múzeumot – ingyenes tárlatvezetéssel
Jelentősen nőveli városunk turisztikai vonzerejét, hogy már a Kazinczy utcai zsinagóga közelében az újjonnan nyílt zsidó múzeum is látogatható. Jelenleg az észak-magyarországi csodarabbik,...
Gatya nélkül masíroztunk a hosszú asztal előtt – a szemközti házból lesték a sorozást – uniformis nélkül úsztam meg
Olyan ismerős a kép. Bár esetemben sokkal naturálisabb volt a szituáció. Még csak negyedikes gimnazista voltam amikor megkaptam a katonai behívót. Még örültem...
Csak tányéros sapkában masírozott – hogy hívták az öreget, a Búza téri piac jellegzetes figuráját
Ismerős e a kép. A gyakori piaclátogató bizonyára emlékeznek még az öregúrra, aki a miskolci Búza téri vásárcsarnok körül sertepertélt. Időnként bemászott a...
Ki gyújtotta fel a régi kilátót? – megjelent a Miskolci Naplóban – a később megjelent Fehér könyvben mindvégig a forradalom hőseit okolták a faszerkezetes Avasi kilátó felgyújtásáért
A legendák velünk élnek. A történelmet a győztesek írják. Hirtelenjében több ilyen hétköznapi bölcsesség nem jut eszembe. Ezek most sem véletlenül kerültek elő....
Az utolsó vacsorán temettünk és felkészültünk a feltámadásra – a MUOSZ nosztalgia délutánja – nyugdíjasok gyülekezete
M.Vadas Zsuzsa szervezésében úgynevezett tájolást tartott a magyar újságíró szövetség Miskolcon a Calypso étterem különtermében tegnap délután. Társaságunkat megtisztelte Doros Judit a szövetség...
Dáridós Gyuri – megjelent a Miskolci Naplóban – hogyan lett haknikirály
Havasi bácsi, a műszerészmester fütyül, s dudorászik. Könynyebb, gyorsabb így a varrógépek bütykölése vagy a nyolcasok kioperálása a biciklikerékből. Jókedvű, muzikális család, Gyurika...
Torkunkon a kés – lesz vagy nem lesz sorkatonaság – ketyeg a demográfiai pokolgép – miért kell a nemzeti gárda
Egyre gyakrabban hallok a sorkatonaság a visszaállításáról. Először a Jobbik feszegette a témát, s úgy tűnik a kormánypártok részéről is támogatnák. Nem vagyok...
Fotók a múltból – ilyenek voltunk – s akkor begördült Kun Béla páncélvonatja
Az első bevetésen. Balról Szabados Gyuri bácsi fotóriporter, tőle jobbra Gyárfás Katalin az Észak-Magyarország munkatársa és jobbra jó magam mint az első nagy...
Volt egyszer egy blokád – ezt is én írtam – feléled az ősi életösztön – Miskolc se marad lagymatag
Örök dillemám a tankoláskor, hogy a három méteres csőben legalább másfélezer forintnyi naftát ott hagyok. Kifizetve. Majd ahány töltőállomás annyiféleképpen oszlatják el a...