Egy kutya, aki nem hagyta magát- a kisvárdai menhelyen, az Ugat-lak Alapítvány gondozásában él Bundi
 Idős, fázós már, de nem volt mindig így. Története hátborzongató.

Az egyik legrövidebb, legvékonyabb szőrű kutyának jutott ez az átlag
név. Nem a menhelyen kapta. Bundi igazi híresség a szegregátumban
("a soron"). Mindenki ismeri. Nem volt mindig így, ő is "edzőkutya"
volt. Sok helyen az országban nem ismerik szerencsére ezt a
kifejezést. De van az országnak olyan leszakadó régiója, ahol nagyon
jó. A harcoltatott kutyák kiképzésére használják az "edzőkutyákat".
Velük gyakoroltatnak. Bundi is közéjük tartozott.
 Aztán egyszer megunta és leharapta egyik "munkáltatója" ujját. De
nem csak úgy picit, nem csak beleharapott. Hanem teljesen. Benne
volt abban a harapásban minden addigi sérelme. Innen mennie kellett.
A menhelyen kötött ki. Pedig kedves. A fiatalkori évek emlékeit, ha
lelkében nem is, de testén viseli. Tacskósága is adja a sparhelt
lábat, de sajnos a sok harcoltatás is meglátszik rajta, nincs egy
épp görbülete sem. 10 éves múlt, de meg nem mondanád! Igazi
ritkaság. Nem csak a legendája miatt, hanem mert fehér tacskó
elvileg nincs is.
 Bundi nem különleges szépség, idős. Őket már nem szokták
menhelyekről örökbefogadni. Mégis vannak álmai. Egy melegedő kuckó.
 A Hangya Közösség fejébe vette, hogy Bundinak és hasonló sorsú
társainak melegedőt varázsol a menhelyre, hogy ne kelljen télen
fázniuk.
 Bővebb információ:
 A Hangya Közösség vagy az Ugat-lak Alapítvány közösségi oldalán.