Mondtam már? Enyém volt Miskolcon az első igazi videostúdió. Még nem volt Miskolc televízió, amikor már százszámra gyártottam a helyi filmeket. Hívtak, mentem és mindent felvettem, amit megrendeltek. Amit sikerült megmenteni azt most közzéteszem. Egyébként ajánlom, hogy a miskolci tévében is lemenjenek ezek a retrofilmek, sokunknak sok örömet okozna. Jó kis időutazás.
Szántó István
Related article
Elbúcsúztatták Zoltai Gusztávot – a koporsót közösen vitték
Több százan kísérték utolsó útjára hétfőn délben a tegnapi napon elhunyt Zoltai Gusztávot. A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek...
Kerekasztal beszélgetés a az ünnepi könyvhéten – árverésen az olvasnivalók – mégis mozog a Gutenberg galaxis
Az Újdiósgyőri Antikvárium és Régiségbolt kezdeményezésére, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával...
Kégli-mizéria – ami a könyvemben is olvasható – búsongok
Édesapám korai halála miatt ketten maradunk a pontosan 131 négyzetméteres belvárosi lakásunkban. Gangszomszédunk rögtön szemet vet a tágas nagykonyhánkra. Szerinte egy apró falbontással...
Hogy is volt az a nyakleves Pista bácsival – muzikális vagyok – mivel kergetem őrületbe az utasaimat – nem jutottam be a kórusba
Persze , hogy erről is csak eszembe jut valami. Megvallom szeretem a zenét, kifinomult ízlésem van. Akik már sokat autóztak velem, tanúsíthatják milyen...
Hogy kerültem a lányok hálószobájának a falára – országosan első lettem a pályázaton – van aki még emlékszik erre is – megúsztam a két repülő katasztrófáját
Megleptek, egy kedves ismerősöm előbányászta ezt a régi Ország-Világot. Aki nem tudná, hadd büszkélkedjek el ezzel. Szóval a hetvenes évek derekán még a...
Kimaradt az életemből – státuszszimbólummá nemesült – ha nem nyílt megrázták
Ha hiszik ha nem ez a fajta szuper redőnyős tolltartó igazi státusz szimbólumnak számított annak idején. Abban az időben amikor én még az...
Találkoztunk – mi vagyunk a négy H – még felismerjük egymást
Fényesen ünnepeltük meg a negyedik H 45. érettségi találkozóját a Mesterek éttermében szombaton délután. A lényeg, dr Hevesi Attila osztály főnökünk még mindig...
Az Írisz nyomda , Géza álma – megjelent a Miskolci Naplóban – átálltunk a Vöröshadsereg gépére – mégsem lett a Déli cirill betűs
Géza barátom szinte a semmiből termett elő. Egyszerűen beállított, bemutatkozott úgy a kilencvenes évek derekán, hogy ezentúl ő lesz a Borsodi Nyomda igazgató-helyettese,...
Megújul a zsinagóga udvara – állami támogatással rekonstruálják az épületsort – már csak egy pár hónap van a visszaköltözésig – milyen is az igazi samesz
Töredelmesen bevallom, hogy ez a miskolci templom udvar volt gyermekkorunk grundja. Mint a Pál utcai fiúknak a füvészkert. Máig is az udvar közepén...
Végjáték – az utolsó felvonás – Acél György Miskolcon – Feri bácsi is hazatért
Fejti György a megyei pártbizottság első titkára fogadja Acél Györgyöt Miskolcon a pártszékház előtt. A háttérben dr. Ladányi József a megyei tanács elnöke....
A győzelem estéje – Kerényi László filmje és képei – Veres Pál Miskolc polgármestere – vajon kik kezdtek el dobozolni és csomagolni a városházán
Érdekesen alakult a vasárnap este. Mielőtt bárki is kétségbe esne és ajvékolna, hallottam – Miskolc nem lesz Gyurcsány Ferenc játszótere. Miskolcra nem települnek...
Hát nem egy malomban örülünk – dedikálás a médiabojkott ellenére – találkozhatnak a fegyveres deszantossal – pénteken három órakor Miskolcon a Géniusz könyváruházban
Szóval magamon kivül másra nem nagyon számíthatok – ismét meghírdetem – Az egy malomban örülünk című új könyvem bemutatóját. Miskolc péntek délután három...
Dr. Kazacsay Ferenc emlékére – Kerényi László filme
Dr.Kazacsay Ferenc főorvos a B.A.Z. Megyei és Egyetemi Oktató Kórház Traumatológus orvosa volt. Évtizedeken keresztül operálta,ellátta és gyógyította a balesetben megsérült Borsodi embereket....
Az egy kis dombra nem csűcsülünk le – kell a napi túra – egy körrel valaki elszámolhatta a családban
Ha tetszik ha nem a privát személyi edzőm, maga Edison bejön a szobámba minden délután három órakor – az órát hozzá lehet igazítani...
Az alkotó és a műve – bádogkakas a templom tornyára – drága apósom emlékére
Immár húsz esztendeje, hogy elhunyt az aranykezű drága apósom. Kéri Zoltán díszműbádogos már az ötvenes években aranyérmet nyert az első miskolci ipari vásáron....
Kocka vagy dobókocka – hasformálás házilag – hiú állat az ember – elől farag, vállban dúsít
Anélkül, hogy a kockahas generátort reklámoznám, kimondom csodálatos találmány. Sokáig mázlim volt, a negyedik ikszig zörögtek a csontjaim. Azt ettem amihez kedvem volt...
Simi Gyula fűrészporos labdái – amikor ezzel udvaroltunk – hátba pattogtattuk a jányokat
Kerényi Laci barátom küldött egy képet, amelyen egy idősebb napbarnított, kalapos ember szorongatja a csikkét. Lába előtt egy korabeli vulkánfíber és egy kartondoboz....
Boci, boci tarka…- megjelent a Miskolci Naplóban – tudták, hamarabb megunnom, mint amennyi zajt elviselni képesek.
Sosem volt zongoránk. A mi házunkban csak a földszinten lakó Mihaleczék nagyszobájában terpeszkedett egy nagy, fekete Bösendorfer. Kedvemért bármikor felnyitották, hogy klimpírozzak egy...
Kincsek a tetőn – nincs aki leszedje, begyűjtse – Csatári úr karácsonyfában utazott
Valamikor az átkosban minden karácsony után megkeresett a miskolci iparosok elnöke. Csatári úr – jól emlékszem a nevére – javasolta, hogy hasznosítsuk a...