Csaknem  400 ezer izraelit küldött tévesen karanténba a Sabak – légy a levesben
virus izrael

ujkelet.live

Csaknem 400 000 embert küldtek tévesen karanténba a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat mobiltelefon-követése miatt, közölte az izraeli Legfelsőbb Bíróság vasárnap a szolgálat koronavírusos betegek nyomon követésére tett erőfeszítéseit kritizáló számos komment egyikében.

A hét bíróból álló testület a törvény ellen benyújtott petíció tárgyalása során úgy vélte, a felmerülő problémák összességében jogilag megnehezítik az ilyen nyomon követést lehetővé tevő törvény automatikus kiterjesztését.

A Sabak nyomon követése miatt karanténra kötelezett 600 000 polgár fellebbezést nyújtott be az egészségügyi minisztériumhoz, és 60 százalékuk kérelmet el is fogadták. Hozzáadva azt a becslések szerinti 15 százalékot, akiket tévesen karanténba küldtek, de nem fellebbeztek, „csaknem 400 000 emberről beszélünk, akiket tévesen karanténba helyeztek” – mondta Isaac Amit bíró. „Ha mindegyiküknek három napba telt elérni a szabadon engedést, akkor ez 1,2 millió munkanap elvesztését jelenti a gazdaságnak.”

A Sabak követését lehetővé tevő törvény január 20-án jár le. Az állam azzal érvelt, hogy mivel a Kneszet feloszlott, és a kormány most ügyvivő kormány, a nyomon követési politika nem változtatható meg, amíg új kormány alakul a március 23-i választások után, ezért a törvényt automatikusan ki kell terjeszteni.

Eszter Hajut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke megjegyezte, hogy ez a törvény 2021 júliusáig való meghosszabbítását jelentené, annak ellenére, hogy a helyzet megváltozott a törvény tavalyi hatálybalépése óta, részben azért, mert már elkezdődött a polgárok beoltása a COVID-19 ellen.

Sos Smueli kormányügyész tájékoztatta a bíróságot, hogy egy szokatlan lépésként Avichai Mendelblit főügyész beleegyezett abba, hogy a Kneszet meghosszabbíthassa a törvényt, ugyanakkor változtatásokat is végezhet rajta annak ellenére, hogy a parlament hivatalosan feloszlott.

A bíróság elvben és gyakorlatban is bírálta a Sabak intézkedését. Hajut például azt mondta: „A Sabak követése az állam ellenségeinek, nem pedig a saját polgárainak megfigyelésére szolgál. Ez kényszerített követés, amelyhez a nyomon követett emberek nem járultak hozzá.”

A magánszemélyeket megillető jogok ilyen jellegű megsértése mindazonáltal arányosnak tekinthető, de csak akkor, ha a nyomon követés nagyon előnyösnek bizonyult, tette hozzá.

Smueli elmondta, hogy annak ellenére, hogy a Sabak jelenleg csak az összes koronavírusos beteg kilenc százalékát azonosítja, „az abszolút számok magasak. Ez körülbelül 9000 beteg, ami nem kevés. Sok emberről beszélünk, akik nem fertőztek meg másokat… Ennek az eszköznek az a jelentősége, hogy a betegek nem elhanyagolható csoportját azonosítja. Minden olyan embernek, aki kapcsolatban állt egy pácienssel, fennáll a lehetősége, hogy megbetegszik, vagy bár ő maga tünetmentes lesz és nem betegszik meg, megfertőzhet másokat.”

A petíciót benyújtó Gil Gan-Mor ügyvéd, az Izraeli Polgári Jogok Egyesületéből azt állította, hogy a kormány hetek óta vitatkozott arról, hogy meghosszabbítsa-e a törvényt, de aztán, amikor kiderült, hogy nincs többség a nyomon követés folytatásához, megkerülte a Kneszetet egy olyan törvény révén, amely engedélyezi a választási idényben lejáró törvények technikai kiterjesztését.

„Ez pontosan az az eset, amikor a kormánynak kötelessége új törvényjavaslatot benyújtani a Kneszetnek, mivel ez egy ideiglenes sürgősségi jogszabály, amely szélsőséges, drákói hatalmat ad a kormánynak” – tette hozzá. „Itt is azt reméljük, hogy a bíróság határokat szab a kormánynak, és a helyes útra kötelezi.”

Anat Baron bíró „drákóinak” nevezte a törvényt, míg Amit bíró szerint a törvény bár lehetővé teszi a Sabak követését, de „csak akkor, ha egyértelmű és valós veszély esete áll fenn.”

Az állam által benyújtott adatok azt mutatják, hogy a mobiltelefon-követés hatékonysága jelentősen csökkent, tette hozzá Amit. Júliusban a Sabak az összes koronavírusos beteg 20-30 százalékát azonosította, de januárra ez a szám kilenc százalékra csökkent.

Koronavírus

Az Egészségügyi Minisztérium szerint vasárnap 5616 új koronavírusos esetet regisztráltak Izraelben, ezzel a járvány kitörése óta azonosított fertőzöttek száma 551689-re nőtt.

Az aktív esetek száma hétfő reggel 80436 volt, míg a halottaké 4005.

1989 beteget kezelnek kórházban, a súlyos esetek száma 1130, míg 273 fertőzött szorul lélegeztetőgépre.

Vasárnap 63516 tesztből 9,1% lett pozitív. Az elvégzett tesztek száma elmarad a múlt heti 120000/nap átlagtól.

Eddig 2116257 izraeli (a lakosság 23,81 százaléka) kapta meg az első dózist a vakcinából, és 309065 polgár (a lakosság 3,48 százaléka) van túl a második oltáson is.

Az Egészségügyi Minisztérium tudomása szerint 12358 izraeli lett koronavírusos az első vakcina megkapása után, míg 69 a második dózis után.

Héber nyelvű médiaértesülések szerint a COVID-19 esetek megnövekedése és az egyre fertőzőbb vírustörzsek megjelenése miatt a miniszterek hétfőn mérlegelni fogják annak lehetőségét, hogy betiltják az összes nem sürgős kiutazást Izraelből.

Egy másik vita tárgyát képező javaslat a Ben Gurion repülőtér teljes leállítására vonatkozik, de úgy vélik, ez a terv jogi akadályokba ütközhet.

Juli Edelstein egészségügyi miniszter hétfőn a katonai rádiónak azt nyilatkozta, hogy a miniszterek holnap találkoznak, hogy eldöntsék, előterjesztik-e azt a javaslatot, amely a diplomáciai vagy humanitárius okokat leszámíva megtiltaná az ország elhagyását. A lehetséges kritériumokról további részleteket nem közöltek.