Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen
nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt folytatott
nyomozást. A nyomozás során a történeti tényállás egészét
vizsgálták. Mivel arra derült fény, hogy a terhelt nő az örökség
meglétével kapcsolatban Kósa Lajost is megtévesztette, őt – egyes
közéleti szereplők állításával szemben – a nyomozás során tanúként
kihallgatták. Mivel azonban kára nem keletkezett, így az ügyben nem
szerepel sértettként.
A nyomozó hatóság az eljárásban hivatalból vizsgálta az egyéb
bűncselekmények esetleges megvalósulását is, azonban a nyomozás
ezekre vonatkozó adatot nem tárt fel.
A nyomozást befejezése után az ügyben a Mátészalkai Járási
Ügyészség nyújtott be vádiratot a Mátészalkai Járásbírósághoz.
A vádirat tartalmazza az egyes közéleti szereplők által megjelölt
cég kapcsán az átutalás körülményeit és annak a pénznek a sorsát is,
amely a csengeri örökösnő bankszámlájára érkezett. Mindez
teljességgel beleillik a vád tárgyát képező csalássorozatba. A
csengeri örökösnő későbbi vallomásaiban, így a saját kezűleg írt
vallomásaiban maga is cáfolta azt, hogy az ügyben felmerült kft-től
kapott pénzt más személynek vagy más személy megbízottjának adta
tovább és csupán ezen személy kérésére ismerte el utólag a
tartozást. A nyomozás egyéb bizonyítékai is cáfolták a terhelt nő
saját maga által is visszavont nyilatkozatait. A nő arra
hivatkozott, hogy ezeket a valótlan állításokat külső befolyásra
tette.
Az ügy bírósági szakaszban van. A bizonyítási cselekményekről és
büntetőjogi felelősség kérdéséről a bíróság fog dönteni. A
büntetőeljárás során feltárt tények a bíróság nyilvános ülésein,
tárgyalásain megismerhetők.
Kiadó: Legfőbb Ügyészség
