SzántóGráf

Az 1946-os miskolci munkástüntetések és lincselések igaz története

 

 

  1. május 20-án, csütörtökön, 17 órai kezdettel

a Polgármester Hivatal Dísztermében  (Miskolc, Városház tér 8.) lesz

 

Pelle János

 

Vérvád, hisztéria, népítélet – “Zsidókérdés” Magyarországon 1945-ben és 1946-ban 

című könyvének bemutatója.

 

A szerzővel Csepeli György szociálpszichológus, a miskolci egyetem professzor emeritusa beszélget.

A könyv leghosszabb fejezete a Lincselés Miskolcon címet viseli, és feltárul benne a város sokáig elhallgatott története, mely az 1956-os forradalom alatt is megismétlődött. Pelle kutatásai alapján 1996-ban a Magyar Televízió 90 perces, eddig nyilvánosan sehol sem játszott dokumentumfilmet forgatott, melyet a beszélgetés után levetítünk.

A rendezvényre a belépés ingyenes, a könyv pedig kedvezménnyel megvásárolható.

Május 21-én, pénteken 10 és 12 óra között a szerző itt, az ANTIKVÁRIUM előtt várja az érdeklődőket.

A könyv itt is megvásárolható,  és a szerző kívánságra dedikálja.

 

 

Miskolcon két antiszemita indulatoktól hevített munkástüntetésre is sor került, és mind a kettő szörnyű lincselésbe torkolt. Miért?

A tragikus eseményekre közvetlenül a forint bevezetése előtt került sor. Miskolcon 1946. július 30-án nagy tüntetést tartottak, ami a lisztfeketézők ellen irányult. A tüntetés szervezői őket egyértelműen a zsidókkal azonosították. Előzőleg a politikai rendőrség két zsidó malomtulajdonost internált. Őket vetették oda a felizgatott csőcseléknek, szabad préda gyanánt. Egyiküket a Búza téren meglincselték, a másik súlyos sérülésekkel megúszta. A lincselés híre rögtön eljutott Budapestre is, innen érkezett az utasítás, hogy a helyi detektívek vegyék őrizetbe az elkövetőket. Ennek hatására tizenkét munkást bevittek a rendőrségre. Másnap Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője is megjelent a városban. Személyesen működött közre a második munkástüntetés megszervezésében. Ennek résztvevői elfoglalták a rendőrkapitányságot, és az első lincselésben részt vevő munkásokat kihallgató zsidó származású rendőrtisztet agyonverték. Végül a csőcseléket szovjet katonák oszlatták szét. A drámai események híre Moszkvába is eljutott, ahol Mihail Szuszlov, az SZKP egyik vezetője is olvasta az NKVD miskolci rezidensének a jelentését, aki az események miatt élesen bírálta a Magyar Kommunista Párt vezetését. Rákosi pártja ezután hagyott fel azzal, hogy a „zsidókérdést” az utcára vigye, és később ilyen politikailag szervezett zsidóellenes atrocitások már nem fordultak elő.

 

 

 

Exit mobile version