A Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozata határozatot hozott abban a perben, amelyet két izraelita szervezet indított a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott állami örökjáradék újraelosztásának ügyében.
A vallási bíróság felkérte a magyar kormányt, hogy a zsidó felekezetek esetében függessze fel az elvett ingatlanok után járó úgynevezett örökjáradék kifizetését. Egyúttal bírálta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz), amiért távol maradt a tárgyalástól.
A Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozata határozatot hozott abban a perben, amelyet a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) indított a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott állami örökjáradék újraelosztásának ügyében – olvasható a MAOIH lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásban. A Bét Din (vallási bíróság) elvi éllel hirdette ki az igazságos felosztás szempontjait meghatározó döntvényét. Jelesül: a második világháborúban, illetve a kommunista államhatalom idején a közösségektől elvett ingatlanoknak és más vagyonelemeknek az eredeti vallási irányzatú közösséghez, vagy azok jogutódjaikhoz kell visszakerülniük, ugyanez vonatkozik a kárpótlás gyanánt szolgáló „jószágtestekre” is. A vallási élet céljaira kapott költségvetési forrásokat illetően, a zsidó vallásjogban meghatározottak szerint, a Tóra-tanulás és oktatás elősegítése, zsinagógák, rituális és vallási intézmények építése és fenntartása, a zsidó hitélet közösségi, családi és egyedi szintű megélésének biztosítása kell előnyt élvezzen más (világias) kulturális és közösségi célokkal szemben – fogalmaz a közlemény.
Az elosztás arányainak meghatározásánál figyelembe kell venni az egyes közösségek aktivitását, illetve azok számát, akik részesülnek a hitéleti és azokat közvetlenül kiegészítő tevékenységek jótékony hatásából. Amennyiben az elosztás korábban nem a fenti szempontok alapján érvényesült, úgy helyes a már kialakult aránytalanságokat orvosolandó pozitív megkülönböztetést alkalmazni, hogy a „múltbéli hibás elosztás kompenzálva legyen minden érintett irányába”.
A Mazsihisz távolmaradását értékelve a bíróság ítéletében hangsúlyozta: „a zsidó vallásjog szerint, aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe”. A rabbinikus bíróság a korábban hozott átmeneti végzését jogerőre emelte. Ennek értelmében felkéri Magyarország kormányát, hogy függessze fel a pénzeszközök kifizetését egészen addig, amíg az elosztással kapcsolatban új – a jogszerűség és az igazságos elosztás talaján álló – kritériumok meghatározása valamilyen módon nem jön létre. Az örökjáradék folyósítójaként „kényszerű alperesi pozícióban lévő” magyar állam képviselője, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a magyar kormány figyelembe kívánja venni a Bét Din elvi jogi állásfoglalását.
A Bét Din írásos ítéletének kézhezvételét követően a MAOIH a perben hozott döntés és elvi állásfoglalás értelmében indítványozni fogja, hogy a magyar állam kezdeményezzen egyeztetéseket a felek között.
