Tériszonyom és fóbiáim
vannak. A kettő együtt tökéletesen kiegészíti egymást.
A magas házak gangjain a
fal mellé lapulva osonok, le
nem néznék az udvarra. Tulajdonképpen nem vagyok
egyedül, megnyugtat, a velem csaknem egykorú Ferenc József is megrezzen, ha
az Eger melletti egedi kilátó tornyára mászik. Meséli,
nem kellemes, amikor szédítő magasságban kileng a létra a lábai alatt. Nem is néz
le. De barátom mégis a csaknem mennybéli szinten érzi
magát kellemesen. Olyan
ezerméteres magasságban,
mit neki, ha a szél billegeti
a motoros sárkányát. Élvezi
a szárnyalást, a libegést, a
madártávlat semmihez sem
hasonlítható élvezetét.
József alig tizenhat esztendősen kezdi elsajátítani
a vitorlázórepülést. Fénykorát éli a repülőklub, már
kora délelőttől késő estig
zajlik az élet abban az időben. A Kétszer kettő néha öt
film története megmozgatja a fiatalok fantáziáját. A
felhők feletti nagy, kék országút egy igazán jól sikerült propagandafilmje volt
annak a békebeli világnak.
Magam is kacérkodtam a
repülés gondolatával, ám
a stadion melletti ejtőernyősszimulátor-toronyból
úgy jöttem le, ahogyan felmásztam. Lépcsőn. József
viszont a Góbé kabinjában
már arról álmodozik, hogy
milyen lesz egy szuperszonikus géppel csíkozni az égboltot. Mígnem egy orvosi
vizsgálat alkalmával a fülműtét miatt vége szakad a
légi karrierjének. Majd eltelik csaknem fél évszázad,
s feltalálják az ultrakönnyű,
motoros légi járműveket. S
József csaknem hatvanesztendősen visszakapja az orvosi felszállási engedélyét.
Pontosan 2009 tavaszán
kapja meg a kisgépes pilótajogosítványát. Nincs sajátja, a klub kétszemélyes
sárkányával repül, de másoktól eltérően sajátos életfilozófiával. Nem egyszerűen felettünk köröz, hanem
válogatott úti célokat teljesít. Például csaknem egyhuzamban repüli körbe az
országhatár menti reptereket. Ezért a teljesítményéért
megkapja a Nemzetközi Repülőszövetség Ezüstkolibri
díját. A sárkány használatáért járó csaknem százezer
forintos bérleti díjat a klub
elengedi, ezzel értékelve,
hogy öregbítette a közösség
jó hírét, elismertségét.
Barátom, ahányszor öszszefutunk, könnyű szívvel,
barátságosan invitál egy légi
kirándulásra. Ismer anynyira, hogy nem kockáztat
semmit, hiszen én egy igazi földhözragadt érdeklődő lennék, akit egyébként
minden érdekel, ami a repüléssel kapcsolatos. Azt is
megtudom, hogy a klub sárkánya egy 582 köbcentis Rotax motorral üzemel, nagy
fordulatszámon, de a sebessége óránként csupán 80
kilométeres. Legfontosabb
műszerei a magasságmérő,
sebességmérő és a variométer, ami a (szél sebességét)
gép emelkedését és süllyedését kontrollálja. A GPS egy
speciális navigációs eszköz,
elég elnagyoltan mutatja a
pilóta előtt elterülő tájat.
Igazából a gyakorlott, rutinos légi motoros anélkül is
eligazodik már a légtérben.
A települések, a folyók és az
erdők fontos s pontos eligazodási pontok. Egyébként
minden felszállás előtt speciális rádión kell jelenteni
a budapesti központnak a
pontos felszállási tervet és
az utazás célpontját. Mikor
a barátaival körberepülték
a Balatont, precízen jelezniük kellett a repülési magasságot a felszálló- és a leszállópályák koordinátáit.
Úgy magamban el tudom
képzelni, micsoda gyönyörűséges lehetett madártávlatból megcsodálni a magyar tengert. József mindig
elmondja, nincs ebben semmi kockázat. Hiszen ez az
ultrakönnyű sárkány motor nélkül, vitorlázva is le
tud szállni. Időnként a reptér háromszáz méteres magasságában illik is tesztelni
a gépet, leállítják a motort,
s megtapasztalják, milyen
is a szél szárnyán suhanni.
Talán ilyenkor a madarak is
megnézik őket maguknak.
Különben a motor zajától
messzire elkerülik.
Csupán a sasok bátrak,
amelyek időnként elszállnak a sárkányok közelében.
Majd ha megtapasztalják,
hogy József nem egy nagy
ragadozó, nem a konkurenciájuk, egy tiszteletkörrel búcsúznak. Ezek az ég és
föld közötti találkozók feledhetetlenek. Józsefnek sok
a pótólnivalója, csaknem ötven elvesztegetett esztendő.
Ezért 95 esztendős koráig
sárkányrepülni szeretne.
Szántó István
