A katonai hírszerzés főnöke szakítva a kormány álláspontjával, úgy véli a tárgyalások kudarca helyett Izraelnek jobb lenne egy megfelelő iráni alku

ujkelet.live

A katonai hírszerzés főnöke Aharon Haliva vezérőrnagy a Walla héber híroldal riportja szerint a magas szintű biztonsági kabinet meghallgatásán azt nyilatkozta, hogy Izraelnek jobb lenne a helyzet esetleges eszkalálódása helyett, ha megállapodás születne az iráni nukleáris program megfékezéséről a szankciók enyhítéséért cserébe.

Az Izraeli Védelmi Erők által egyébként nem kommentált nyilatkozattal Haliva szembement a kormány és a Moszad kémfőnöke álláspontjával, miszerint Izrael nem támogatja az újraindított bécsi tárgyalásokat, amelyet Irán csak időhúzásra használ.

A Walla értesüléseit két meg nem nevezett miniszterre hivatkozva közölte, akik részt vettek a magas szintű kabinet ülésén, idézve Haliva vezérőrnagyot, aki állítólag azt mondta, hogy a 2015-ös nukleáris megállapodás visszaállítása nagyobb biztonságot jelentene Izrael számára Irán atomtevékenységének korlátozásához, szemben azzal a lehetőséggel, hogy a bécsi tárgyalások kudarccal végződnek.

A katonai hírszerzés főnöke állítólag azt is közölte a jelenlevőkkel, hogy a megállapodás újjáélesztése több időt adna Izraelnek arra, hogy felkészüljön az Iránnal fennálló feszültség kezelésének különféle forgatókönyveire, és ilymódon a zsidó állam jobb helyzetbe kerül ahhoz, hogy felkészüljön a különböző lehetőségekre.

A Walla riportere Barak Ravid által kiszivárogtatott jelentés szerint Haliva megjegyzései a Moszad kémfőnök, David Barnea álláspontja ellensúlyozására válaszul történtek, aki köztudottan nem támogatja a nukleáris megállapodás helyreállítását, és arra próbálta rávenni a kabinet minisztereit, hogy még elegendő idő áll rendelkezésre az Egyesült Államok befolyásolására a megállapodás feltételeit illetően.

„Nincs veszve, és megéri időt és erőfeszítést fektetni az amerikaiakkal a megállapodás tartalmáról folytatott párbeszédbe” – idézi a walla a kémfőnököt.

Az izraeli kormány hevesen ellenezi a paktum visszaállítását célzó tárgyalásokat. Jáir Lapid külügyminiszter múlt hónapban kijelentette, hogy Izraelnek nem lenne gondja azzal, ha az Egyesült Államok olyan erős nukleáris megállapodást kötne Iránnal, amely végleg korlátozná az atomfegyverhét való jutásának képességét. Az izraeli külügyminiszter megjegyzéseit a teheráni nukleáris tárgyalások felvételéről és egy lehetséges “jó” megállapodásról szóló izraeli támogatásról a The New York Times nagybetűs címoldalon jelentette meg, majd a cikkben az újságíró(k) maguk is elismerték, hogy Lapid szavai mögött miszerint, „nincs gondunk a [jó] megegyezéssel”, az áll, hogy szerinte a megállapodás kilátásai nem túl biztatóak.

Lapid az iráni egyezséggel – amelyet Jeruzsálem nagyrészt elutasít, mint Teherán újabb késleltető taktikáját, kapcsolatos megjegyzéseit az irodájában elhangzott videóbeszélgetés alapján jelentette meg a NYT, amely néhány órával azután hangzott el, hogy Jeruzsálemben találkozott Jake Sullivannel, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, aki azért utazott Izraelbe, hogy létrehozzon egy általa nevezett „közös stratégiát” Naftali Bennett miniszterelnök kormányával.

Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok és más hatalmak eltávolodnának az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásoktól, ahelyett, hogy „rossz alkut” kötnének – mondta Lapid az elhangzottakkal kapcsolatban később közzétett kommentárjában.

A Walla kiszivárogtatás előtt néhány órával Lapid Twitteren csapott össze az iráni külügyminiszterrel, aki azzal fenyegetőzött, hogy „a cionizmusnak nincs helye a világ jövőjében”.

A kiváltó ok egy pénteken sugárzott interjú volt, amelyet Lapid tíz éves politikai pályafutásának évfordulójára készített a 12-es csatorna. Amikor a riporterek arról kérdezték a külügyminiszert, hogy Izrael képes-e csapást mérni urándúsító létesítményekre vagy fegyvertelepekre, azt mondta

„Izrael rendelkezik olyan képességekkel, amelyek egy részét a világ, sőt a terület egyes szakértői el sem tudják képzelni. És Izrael meg fogja védeni magát az iráni fenyegetés ellen.”

Lapid azt is jelezte, hogy Izrael szükség esetén megtámadhatja Iránt anélkül, hogy értesítené Joe Biden amerikai elnök kormányát, amely újból csatlakozni kíván az atomalkuhoz, amelyet az izraeli vezetés elutasít.

Az interjú után kissé megkésve hétfőn, Hosszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter Twitteren azt válaszolta perzsa nyelven az AFP fordítása szerint, hogy „a hamis izraeli rezsim külügyminiszterének aggasztó kijelentései Irán nagy nemzete ellen” csak álom, azzal fenyegetőzve, hogy

„A cionizmusnak nincs helye a világ jövőjében.”

Lapid angolul vágott vissza szintén Twitteren, miszerint

„A szélsőséges iráni rezsim megsemmisítéssel fenyegeti Izraelt, de el fogja veszíteni ezt a csatát. Elbukott vezetésük belülről rombolja le Iránt. Saadi iráni költő szavaival élve: “Akinek a lényege gonosz, az örökre az is marad.”

„Az irániaknak tudniuk kell, hogy a saját rezsimjük az, ami megkeseríti az életüket. Izrael Állam erős, és nem engedi, hogy polgárai kárt szenvedjenek.”

Az öt hónapos szünet után újraindult tárgyalások Bécsben eddig eredménytelenül többször is megszakadtak, annál is inkább mivel Teherán a szankciók feloldását követelve tulajdonképpen semmit sem ajánlott fel.

Az amerikai diplomácia felső vezetői megfigyelőként vesznek részt az eseményeken.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden óvatosan „szerény előrelépésről” számolt be a múlt heti bécsi nukleáris tárgyalások következő fordulóját illetően.

A múlt héten szerény előrelépés történt a tárgyalásokon. Reméljük, hogy ezen a héten erre építhetünk” – jelezte Ned Price az újságíróknak a Reuters szerint.

Izrael és az Egyesült Államok „nem értenek egyet” Irán nukleáris programját illetően, izraeli tisztviselők attól tartanak, hogy Joe Biden elnök túlságosan ,,buzgó”, hogy egy ideiglenes megállapodást kössön Iránnal, amely megszüntetné a szankciókat, de nem nyújt elegendő garanciát Teherán nukleáris előrehaladásának kordában tartásához.

Joe Biden elnök bár hivatalba lépésekor jelezte, hogy újra csatlakozni kíván a megállapodáshoz, de az amerikai vezetés [is] egyre inkább kételkedik valós eredmény elérésében, és az izraeli állásponthoz hasonlóan úgy véli, Teherán a bécsi tárgyalásokat időhúzásra használja miközben egyre közelebb kerül az atomfegyverhez szükséges dúsított urán mennyiségének előállításához.