SzántóGráf

Bennett visszatért Izraelbe, miután találkozott Putyinnal és Scholz kancellárral 2022-03-06

Naftali Bennett miniszterelnök Moszkvából Berlinbe tartva 2022. március 5. Fotó: Miniszterelnöki Hivatal

ujkelet.live

Naftali Bennett miniszterelnök vasárnap a hajnali órákban visszatért Izraelbe villámlátogatása után Moszkvában és Berlinben.

A sábát kimenetele után alig ébredező héber média és az ellenzék mindenre számított, kivéve a Miniszterelnöki Hivatal közleményére, miszerint Bennett miniszterelnök váratlanul és megtörve az általa amúgy szigorúan követett szombati vallási előírásokat, a nap folyamán hivatalos villamlátogatásra Moszkvába utazott.

A miniszterelnököt, az izraeli politikai életben sakkmester néven ismert és a Likudból kivált Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök moszkvaügyi tanácsadója és tolmácsa, Ze’ev Elkin jelenleg építés és lakásügyi miniszter is elkísérte. Az az ukrán származású Elkin, akinek testvére jelenleg is Harkovban tartózkodik.

Bennethez ezenkívül csatlakozott a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Dr. Ejál Hulata, Simrit Meir diplomáciai tanácsadó és a miniszterelnök szóvivője, Matan Szidi.

A miniszterelnök három órás moszkvai megbeszélése után, tovább utazott Berlinbe, ahol Olaf Scholz német kancellárral „több kérdést is megvitattak, köztük Ukrajna és Oroszország helyzetét.”

Bennett tárgyalásairól kevés konkrétum szivárgott ki, leginkább találgatások, de a különböző megoszló vélemények mellett, annyi körvonalazódik, hogy Bennett tulajdonképpen azt tette, amit korábban is hangoztatott: ha úgy adódik Izrael megpróbál közvetíteni, ráadásul a moszkvai közbenjárásra végül is maga Volodimir Zelenszkij elnök kérte fel.

Ilymódon, a miniszterelnök útját a felek közötti potenciális közvetítői szerep továbbfejlesztésére tett erőfeszítésnek tekintik, abban az értelemben, hogy Izrael jó kapcsolatokat ápol Kijevvel és Moszkvával is. Héber sajtóértesülések szerint Bennett Putyinnal az ukrajnai zsidó közösségek biztonságáról, és az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalások állásáról is tárgyalt.

Ezt követően, a miniszterelnök az este folyamán kétszer is beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd Emmanuel Macron francia elnökkel.

Zelenszkij Twitteren visszaigazolta a hívást, mondván, hogy tovább folytatják a párbeszédet, bár a média szerint úgy tűnik, hogy az ukránok inkább a hatékonyabb fegyverutánpótlásban hisznek, mint Moszkva tárgyalókedvében.

A Ynet híroldal úgy tudja, hogy az ukrán elnök szóvivője szerint egyelőre nem világos, Bennettnek mit sikerült elérni a harcok befejezéséről szóló tárgyalások során.

„Nem értékelhetjük Bennett miniszterelnök közvetítésének eredményeit mindaddig, amíg nem kapunk egyértelmű jelzést Bennetttől vagy Putyintól a [Zelenszkijvel] való találkozóra vonatkozó megállapodásról” – nyilatkozta állítólag Szergej Nikiforov, a Ynet szerint.

Másrészről, ellentmondásos washingtoni hírek jelentek meg a médiában a Putyinnal való találkozót illetőleg. Bennett tulajdonképpen az első vezető politikus, aki az ukrajnai invázió kezdete óta Moszkvába érkezett tárgyalni és hivatalos izraeli diplomáciai forrás szerint a találkozót az Egyesült Államokkal, Németországgal és Franciaországgal egyeztették, „folyamatos párbeszédet folytatva Ukrajnával is.”

A Walla hírportál riportere egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy bár a Fehér Ház nem tiltakozott a találkozó ellen, kétségbe vonja Bennett esélyeit Putyin álláspontjának megváltoztatására. Ezzel szemben a 12-es csatorna forrásai azt állítják, hogy Washington támogatta és bátorította az erőfeszítést. Mindenestre annyit lehet tudni, hogy Bennett pénteken Jake Sullivant, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadóját kész tények elé állította pénteken a utazással kapcsolatban.

Bennett eddig óvatosan járt el az ukrajnai konfliktus kapcsán, megőrizve a kényes biztonsági együttműködést Oroszországgal, ilymódon a két ország közötti évek óta érvényes dekonflikciós mechanizmus lehetővé teszi a légierő számára, hogy szabadon fellépjen az iráni terjeszkedés ellen Szíriában. Az orosz strategiai jó viszony jegyében a miniszerelnök nem csatlakozott a nyugati vezetőkhöz – különösen az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségeséhez – az orosz invázió határozott elítélésében, ehelyett hangsúlyozta Izrael erős kapcsolatait Oroszországgal és Ukrajnával. Enyhítve az emiatt kialakult feszültségen a Fehér Házzal, az izraeli diplomaták elítélték az inváziót, és Jeruzsálem a héten megszavazta az ENSZ-közgyűlés Oroszország elleni határozatát.

Moszkvából tovább utazva Berlinbe Bennett Olaf Scholz német kancellárral való találkozása után közös megegyezésre jutottak abban, hogy céljuk „a háború mielőbbi befejezése Ukrajnában” – jelezte a német szóvivő vasárnap hajnali közleményében.

Bennett szombati villámlátogatását Putyinnál Michael Oren, Izrael volt washingtoni nagykövete összegezte az AFP-nek.

„Bennett akciója merész, de egyben kockázatos is. Sok múlik Putyin lelkiállapotán.”

Ugyanakkor Oren megjegyezte, hogy míg az orosz elnök korábban visszautasította a nehézsúlyú diplomáciai fellépéseket az invázió előtt, Oroszország helyzete mára megváltozott, és lehetséges, hogy Putyin kiutat keres szorult helyzetéből, így Naftali Bennettre összekötő kapocsként szüksége lehet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Bennett és Putyin „az ukrajnai helyzetről” tárgyalt, egy hivatalos izraeli diplomáciai forrás szerint a miniszterelnök hangsúlyozta Moszkvában „az izraeliek és a zsidó közösségek helyzetét a kialakult konfliktus miatt”.

A médiának nyilatkozó vezető forrás szerint a 2015-ös iráni atomalku visszaállításáról Bécsben folyamatban lévő tárgyalások kapcsán „a miniszterelnök kifejezte Izrael álláspontját, amely ellenzi az atomalkuhoz való visszatérést.”

Moszkva szombaton hivatkozva az Oroszország elleni nyugati szankcióhullámra közölte, hogy garanciákat fog követelni az Egyesült Államoktól, mielőtt támogatná az iráni nukleáris megállapodást.

Oroszország és Ukrajna között várhatóan hétfőn kerül sor a tűzszüneti tárgyalások harmadik fordulójára, a megelőző két alkalom nem hozott áttörést.

Exit mobile version