SzántóGráf

Matyi gömbölyű atlasza – megjelent a Miskolci Naplóban – -különleges alkotás a forgatható, állványra helyezett, az egyenlítőnél csaknem 130 centiméter átmérőjű földgömb

Emlékszem, egy vidéki kisszövetkezet elnökének íróasztalán méretes földgömb díszelgett
a hetvenes években. Fényt árasztott, és beállíthatták forgásra is.
Megirigyeltem, olyan dekoratív,
tekintélyt parancsoló, sajátos miliőt sugárzott az irodában. Ám
mint díszlet kakukktojásként lógott ki a főnöki szoba puritánságából.
Nos, mi ez a gömb ahhoz képest, amit Márton Mátyás, volt
osztálytársam, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium egykori
tanulója egyetemi hallgatóinak
bevonásával, „kalákában” restaurált 2012-re, majd ennek felhasználásával, további szakemberekkel együttműködve, három
művészi hasonmáspéldányt alkottak 2019-ig. Nekünk Matyi,
egyébként emeritus, de máig
energikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Utolsóként érkezett a hétvégi, immár
kit tudja hányadik osztálytalálkozónkra. A vén diákok hagyományos beszámolóján elárulta:
kartográfusként máig is állandó
látogatója a Széchenyi Könyvtárnak. Mindannyiszor megcsodálták az egyik függöny mögött féltve őrzött, óriásnak tetsző
gömböt, amelyet Perczel László – a nevezetes Mórnak a fivére – nyugalmazott katonatiszt
apósa birtokán 1862-ig, közel
tíz éven át készített. Különleges
alkotás a forgatható, állványra
helyezett, az egyenlítőnél csaknem 130 centiméter átmérőjű
fagömb. Facikkelyekből összerakva, gipsszel borítva és pergamenre rajzolt, gömbre kasírozott
térképpel dekorálva. Pontosan
10 milliószoros méretarányban.
Matyi régóta szemezett ezzel
a különleges történelmi ereklyével, ám nem sikerült szponzorokat találnia. Hallgatói segítségével végül csak eljött az idő,
amikor a csillagok állása is kedvezett, és elszánták magukat a
nagy munkára. Végül 2019-ben
sikerült készre jelenteni a már
nagyközönség számára is bemutatható három művészi hasonmást. Ezek közül egyet mi is
láthatunk időnként a Karmelita
kolostor könyvtárszobájából történő televíziós interjúkban.
Matyi kartográfus, térképész
nem egészen véletlenül csöppent
ebbe a tudományba. Elárulta,
hogy a régió legjobb gimnáziumába készülve alaposan felmérte a terepet, s ráijesztettek.
Azzal rémítették, hogy sokan
földrajzból véreznek el, így aztán a szokásosnál jobban gyúrt
erre a tantárgyra. Meg is lett
az eredménye. A Perczel-gömb
restaurálása és újraalkotása –
szerénykedett – a tanítványai
segítsége nélkül nem sikerült volna. Felosztották a Földet, cikkelyeit digitálisan újrarajzolták, a
gyakran olvashatatlan neveket
újraszerkesztették. Majd grafikusok segítségével megismételték, hogy megmaradjanak a
régies, Perczel László kézírását
utánzó megírások. A nyomatokat kézzel festették és kasírozták
az új hordozógömbre. Mint laikus kifaggattam, feltüntették-e
az elmúlt évszázadok földrajzi
felfedezését, korrigálták-e az országhatárokban történt változásokat. A válasz határozott nem.
Szentségtörés lett volna bármilyen korrekció.

Exit mobile version