Kedden érkezett a hír, hogy öt nappal ezelőtt szép csendben leállt a kőolajszállítás az orosz Barátság csővezeték Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot ellátó déli szakaszán, mert visszapattant az utalást intéző Gazprombankhoz a vezeték ukrajnai szakaszának használatáért fizetett tranzitdíj. Ezért az orosz fél a nyugati szankciókat tette felelőssé.

A Barátság csővezeték Magyarországot ellátó ágán átlagosan napi 250 ezer hordó nyersolajat szállítanak a régióba, ennek a mennyiségnek a kiesésével kell tehát számolni augusztus 4-től kezdve. A hírre reagálva a Mol azt közölte, hogy folyamatosan dolgozik a megoldáson, és egyeztetést kezdeményezett a díjkötelezettség átvállalásáról is – ugyanakkor kiemelték, hogy a vállalatnak több hétre elegendő tartaléka van. Hogy konkrétan mennyi lehet ez a tartalék, azt nem tudni, de Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint a készletek szűkösek lehetnek, hiszen a Molnak az idei, csúcstankolást hozó hónapok alatt lehetősége se lett volna érdemi felhalmozásra.

A nyári és koraőszi hónapok enélkül is mindig nagy fogyasztást hoznak a mezőgazdasági és a turisztikai szezon miatt, ehhez jött most hozzá az, hogy az üzemanyagokat hatósági áron árusítják. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője lapunknak rámutatott, hogy augusztusban hagyományosan 40 százalékkal nagyobb a dízelfogyasztás, mint a legalacsonyabb szezonális hónapban, januárban.

Akármennyit is tudott félretenni a Mol, az ország üzemanyag-ellátási helyzete a Barátság elzárásával valószínűleg nem lesz egyből rosszabb – noha, persze alapból sem jó a helyzet, mert az ársapkázott nafta nemcsak túltankolást hozott, de azt is elintézte, hogy a nemzetközi kereskedők java része eltűnt a magyar piacról, így a piac mintegy 30 százalékát lefedő import hiányzik. De tény, hogy

az ország stratégiai kőolajtartalékai még mindig rendelkezésre állnak.

A stratégiai készlet 1,4 millió tonna nyersolajat és olajterméket jelent együttvéve, ez mind az olaj, mind az olajtermékeknél 90 napnyi fogyasztás lefedésének megfelelő mennyiség. Ismert, hogy a kormány a Mol százhalombattai finomítójának leállása miatt nemrég az üzemanyagtartalékok mintegy negyedét, 184 millió liter gázolajat felszabadított (a 24, vásárlásra jogosult olajcég közül csak 9 jelezte vételi igényét, ők együtt 169,5 millió litert vásároltak meg). A nyersolaj-tartalékból viszont mind a 90 napnyi rendelkezésre áll, ennek felszabadításával tehát huzamosabb ideig lehetne biztosítani a Dunai Finomító ellátását.

A finomító nem teljesen állt le, bár dízelkihozatala jelentősen, 65 százalékkal lecsökkent a karbantartás miatt, és Pletser szerint a benzinkihozatal is hasonló arányban eshetett. A karbantartás tervezetten szeptember elejéig-közepéig tart, utána jöhet a teljes kapacitás újraindítása. Ebből a szempontból a Barátság leállítása „most nem olyan nagy” baj Pletser szerint,

de ha a szállítmányok kiesése tartós, az „ősszel már nagy probléma lehet”.

A Barátság déli szakaszán a szállítási kapacitás 80 százalékát két Mol-finomító, a százhalombattai és a pozsonyi viszi el, a csehországi Litvínov egy kisebb finomító, de az most egyébként is leállni kényszerült baleset miatt. Van még egy cseh finomító, de az Trieszt felől kapja az olajat egy másik vezetéken, így azt a Barátsággal történtek nem érintik.

Most Magyarország üzemanyag-ellátása nagyjából úgy néz ki, hogy amit Szlovákia nélkülözni tud, azt a Mol áthozza hozzánk a pozsonyi finomítójából, emellett csökkentett kapacitáson a százhalombattai Dunai Finomító is termel. Ezenkívül lehet még üzemanyagot vásárolni a nemzetközi piacokon. Ha érkezik tengeri szállítmány, akkor lehet az országba még olajat szállítani Horvátországon keresztül, az Adria csővezetéken. Ennek kapacitása évi közel 11 millió tonna, míg a Barátságé jelenleg évi 8 millió.

Pletser szerint kevéssé érthető a Barátság vezetékkel kialakult helyzet, hiszen, ha eddig átmentek az orosz fizetések az ukrán félnek, akkor érthetetlen, mi változott meg hirtelen. Ráadásul az oroszok az uniós szankciókra mutogatnak, márpedig Ukrajna nem az EU tagja. Az elemző szerint mindenesetre ha valóban szimpla elszámolási vitáról van szó, akkor hamar megegyezik a két fél, hiszen mindkettőnek érdeke a szállítások folytatása.

Ha viszont valamiféle manipuláció áll a háttérben, akkor tényleg komoly bajok elé nézünk.

A Barátság leállítása az üzemanyag ársapkára is hatással lehet – ezt már Holoda Attila energetikai szakértő fejtegette a Facebook-oldalán. Ha ugyanis az Adria vezetéken nem sikerül olajat venni, akkor csak importból lehet megoldani a vásárlást, ahhoz viszont ki kell vezetni az árstopot.

Igen ám, de ha az ársapkát teljesen kivezetné a kormány, akkor a Fidesz–KDNP egy újabb választási ígéretét szegné meg. Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy a rezsicsökkentést már gyakorlatilag feladó kabinet nem akarja még egy ígéretét megszegni és elmegy a falig. A kérdés csak az, hol van az a bizonyos fal. Az ugyanis már most egyértelmű, hogy

igazuk lett azoknak, akik már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy előbb-utóbb hiányhoz vezet az árstop. Azaz hiába az olcsó hatósági áras üzemanyag, ha a valóságban nincs vagy akadozik az ellátás.

Ma már szinte nincs olyan település Magyarországon, ahol a benzinkutak gördülékenyen tudják kiszolgálni a klienseiket, mivel a kutakon nincs elég üzemanyag. Országszerte összesen nagyjából kétezer benzinkút működik, azaz csak működött, mert november óta legalább száz kút bezárt. A holtankoljak.hu ügyvezetője, Bujdos Eszter a hvg.hu-nak azt mondta, továbbra is arra számít, hogy ha marad az árstop, akkor 200–300 kút fogja lehúzni a rolót. Bujdos szerint nem csak a Balatonon, hanem országszerte tapasztalható az üzemanyaghiány.

„Szegeden, Székesfehérváron, Veszprémben, bárhol az országban lehet probléma. Egyre több helyen tapasztalható, most már az olyan, úgynevezett „színes” kutakon is, mint amilyen a Mol, a Shell, az OMW vagy éppen a Lukoil” – mondta Bujdos. Az elmúlt fél évben nem volt kút, ahol ne fogyott volna el az üzemanyag legalább egyszer. Most már a Mol kutak is sorra fogynak ki. És bár próbálkoznak a fogyasztás csökkentésével, kevés sikerrel. Hiába vezette például be a Mol, hogy egy nap csak egyszer lehet tankolni (akár piaci áron is), a kutasok nem tudnak mit tenni, ha valaki többször tankol, hiszen nem szívathatják vele vissza az üzemanyagot. A Lukoil is korlátozta a vásárolható mennyiséget (20 literben), a Shell forintkorlátot vezetett be (maximum 80 ezer forintnyit lehet tankolni), ám utóbbi szintén fogytán van a készleteiből.

Mivel a kis benzinkutakhoz nem jut el a megfelelő mennyiség, hanem csak a szükséges mennyiség fele, ezért az emberek átmennek a nagyobb kutakhoz, amelyek viszont a megnövekedett kereslet miatt nem képesek tartani a tempót. És most már nem csak a normál, hanem a csak piaci áron megvásárolható prémium üzemanyagokból is hiány van, ami elsősorban az import hiányának, a schwechati olajfinomító leállásának és a százhalombattai finomítónál zajló karbantartási munkáknak köszönhető. A helyzeten az sem sokat segít, hogy a kormány rendeletet hozott a kutak támogatására, a támogatást ugyanis szinte teljes egészében felemészti az, hogy közben magasabbak lettek a költségek: a kutakra tartálykocsikban szállítják ki az üzemanyagot, csakhogy a fuvardíj (éppen az üzemanyagár növekedése miatt) emelkedett.

Nemcsak Magyarországon, de Horvátországban és Szlovéniában is beavatkozott a kormány a piacon, ám ezekben az országokban nincs olyan ellátási zavar, mint idehaza. Ennek az az oka, hogy sem Horvátországban, sem Szlovéniában nem voltak annyira durvák és drasztikusak az árstopok, mint Magyarországon. A horvátoknál hetente-kéthetente döntenek az árkorlátozásról, és az ársapkát a magyarnál jóval magasabban határozták meg, ráadásul az autópályákon szabad piac van. Szlovéniában pedig az új kormány szüntette meg az árstopot még június közepén. Szlovákiában nincsen árstop, aminek a hatására a fogyasztás is csökkent, Lengyelországban áfacsökkkentéssel igyekeztek mérsékelni a drágulást.