Joe Biden amerikai elnök és Jáir Lapid miniszterelnök Jeruzsálemben 2022. július 14. Fotó: Koby Gideon/GPO

ujkelet.live

Ejál Hulata nemzetbiztonsági tanácsadó a héten Washingtonban tett látogatása némileg enyhítette Jeruzsálem aggodalmát, hogy a Biden-kormány további jelentős engedményeket fog tenni annak érdekében, hogy nukleáris megállapodást kössön Iránnal. Egy diplomáciai tisztviselő azt nyilatkozta a Walla hírportálnak, hogy a válaszban, amit az Egyesült Államok szerdán küldött Iránnak a nukleáris megállapodás tervezetével kapcsolatban, az amerikaiak keményítettek álláspontjukon.

Hulata egyesült államokbeli útja előtt mély aggodalmat keltett Izraelben, hogy a Biden-kormány további jelentős engedményeket szándékozik tenni Iránnak, beleértve korábban nem tárgyalt kérdésekben is. Izraelben attól tartottak, hogy a nukleáris egyezmény megkötésének kísérleteként olyan engedmények dinamikája jön létre a Fehér Házban, amelyet nehéz lesz megállítani. Izrael célja ennek megakadályozása volt.

A Hulata látogatása előtti napokban a Fehér Ház nem értette teljesen az izraeli aggodalmat. Az amerikaiak úgy vélték, hogy a múlt héten tartott nyugtató megbeszélések megtették a dolgukat, és csak szombat este tudatosult bennük, hogy Izrael nem nyugodt, és nem hisz teljes mértékben a Washingtonból érkező megnyugtató üzeneteknek.

Ravid szerint az izraeli politikai szint részéről az Iránnal kötött nukleáris megállapodással kapcsolatban sugárzott pánik és az elmúlt napok hisztérikus médiavisszhangja nem tükrözte pontosan az USA és Irán között közvetett tárgyalások valódi képét. Egy diplomáciai forrás szerint az Izraelből érkező nyilvános üzenetek nagymértékben segítették az amerikai álláspont megszilárdítását.

Hulata és Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan keddi Fehér Házban tartott megbeszélése során az Egyesült Államok tájékoztatta Izraelt az irániaknak küldött válasz tartalmáról.

A fő kérdésről, amely Izraelt nyugtalanította Hulata látogatásának előestéjén, hogy az Egyesült Államok politikai nyomást fog gyakorolni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségre (NAÜ), hogy lezárja az Irán elleni vizsgálatokat, és elhárítsa az akadályt az új nukleáris megállapodás útjából, Izrael olyan válaszokat kapott, amelyek legalábbis ebben a szakaszban, kielégítőek.

Egy diplomáciai forrás szerint a Fehér Ház magas rangú tisztviselői világossá tették Izraelnek, hogy nem adják fel a NAÜ-vizsgálatokat, és nem gyakorolnak politikai nyomást az ügynökség elnökére, Rafael Grossira. Amit az amerikaiak zárt ajtók mögött mondtak Hulatának a témában, azt közvetlenül utána a nyilvánosság előtt is elmondták.

A Fehér Ház tegnap hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem fogadja el azt a feltételt, amely Irán visszatérését a nukleáris megállapodás végrehajtásához a NAÜ vizsgálatainak lezárásához köti, és nem veszélyezteti az ügynökség elnökének függetlenségét.

„Nyilvánosan és magáncsatornákon keresztül világossá tettük az irániaknak, hogy választ kell adniuk a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kérdéseire. Ez az egyetlen módja annak, hogy kezelni tudjuk a gyanúkkal kapcsolatos aggodalmakat. Ez az álláspontunk nem fog megváltozni” – mondta a Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője.

Az Izraelt nyugtalanító második pontban – a Forradalmi Gárdához köthető iráni cégek elleni amerikai gazdasági szankciók lehetséges enyhítése – a Fehér Ház illetékesei világossá tették Hulatának, hogy ezt nem fogják hagyni, és nem könnyítenek az iráni cégekkel folytatott tranzakciók átvilágítási folyamataira vonatkozó követelményeiken.

A másik téma az volt, hogy az Egyesült Államok milyen gazdasági garanciákat ad Iránnak arra az esetre, ha a következő amerikai elnök ismét kilép az atomalkuból. Az irániak követelték, hogy azok a cégek, amelyek a szankciók feloldását követően szerződést kötnek Iránnal, kapjanak két és fél éves mentességet a szankciók alól arra az esetre, ha az Egyesült Államok ismét kilép a nukleáris megállapodásból.

Egy diplomáciai forrás szerint az amerikaiak világossá tették Izraelnek, hogy azt fogják követelni Irántól, hogy a gazdasági garanciák csak addig legyenek érvényben, amíg Irán elkötelezett marad a megállapodás mellett, még az amerikai esetleges kilépés után is. Vagyis az irániak vállalják, hogy ha a következő amerikai elnök ki is lép a megállapodásból, további két és fél évig maradéktalanul végrehajtják a megállapodásban vállaltakat.

Egy másik tényező, amely hozzájárult az aggodalom mértékének csökkenéséhez Jeruzsálemben, a keddi Irán-barát síita milíciák szíriai bázisa elleni amerikai támadás volt. A Fehér Ház tisztviselői szerint Biden már a múlt héten elrendelte a támadás előkészítését.

Ha az amerikai elnök arra vágyott volna, hogy a lehető leghamarabb és bármi áron megállapodjon Iránnal, akkor kétséges, hogy elrendelt volna egy ilyen támadást.

A diplomáciai tisztviselő elmondta, hogy Hulata megbeszélései után Izrael meg volt győződve arról, hogy az amerikaiaknak ebben a szakaszban nem áll szándékában további engedményeket tenni. A forrás azonban tisztázta, ez a helyzet a jövőben változhat, és Izrael továbbra is gondoskodni kíván arról, hogy ne legyen változás a jelenlegi amerikai álláspontban.

Izraelben nem tudják pontosan felmérni, hogy közel áll-e az Iránnal kötött megállapodás vagy sem. Ez nagyban függ az iráni választól. Egy diplomáciai forrás szerint mindenképpen fennáll annak a lehetősége, hogy még több hét eltelik a megállapodás aláírásáig.

Jáir Lapid miniszterelnök csürtörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok elfogadta Izrael kéréseinek többségét az EU nukleáris megállapodástervezetére adott válaszának szövegével kapcsolatban.

,,A Biden-kormánnyal folytatott párbeszéd jó és folytatódik” – mondta Lapid.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss