1998 első hónapjai óta nem volt olyan magas infláció, mint most, 15,6 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben a fogyasztói árak. Az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve, a maginfláció pedig 19 százalékosra ugrott. És a megemelt energiaszámlák még csak ez után jönnek.
15,6 százalékos volt az infláció augusztusban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Évtizedek óta nem láttunk ekkora drágulást:
a mostaninál magasabb utoljára 1998 első negyedévében volt az infláció.
A havi infláció is kimondottan nagy: júliusról augusztusra 1,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A nyár általában nem az az időszak szokott lenni, amikor nagy átárazásokba vágnak bele a cégek, de idén már semmin nem kell csodálkoznunk.
A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció az egy hónappal korábbi 16,7 százalékosról 19 százalékra változott. A nyugdíjas infláció pedig, azaz az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott mutató 15,7 százalékos.
A megemelt rezsi még nem is látszik a mostani inflációs számon, hiszen az első rezsiemelés utáni számlák csak augusztus végén, szeptember elején érkeztek meg. Igaz, azt már a rosszabb időkre felkészülés jelének is tekinthetjük, hogy a palackos gáz ára 27 százalékkal ugrott meg. Az ellenben már bekerült az augusztusi adatba, hogy a hatósági áras üzemanyagra jogosultak köre szűkült, így 6,2 százalékkal drágább a benzin és a gázolaj, mint tavaly augusztusban volt.
Egy hónapja ilyenkor az EU hatodik legnagyobb inflációja volt a magyar, de teljesen másképp okokból, mint a többi országban: máshol az energia drága, nálunk eddig az nem volt túlságosan drága, minden más viszont nagyon. A 293 termékcsoport közül, amelyből az Eurostat kiszámolja a maga inflációs adatát, 98-ban a három legdurvább drágulás között van a magyar, 48-ban pedig az első helyen áll az itteni áremelkedés az EU-s listán. Ez azért is érdekes, mert eddig a háztartási energia árának rögzítése igencsak visszafogta a magyar inflációt, most pedig majd hamarosan figyelhetjük, ahogy ebben is szembejön a piaci valóság – de addig még van egy kis idő.
A most kiadott adat részletesen a következőképp állt össze:
- Az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve,
- az alkoholos italok és a dohányáruk 13,1 százalékkal,
- a tartós fogyasztási cikkek átlagára 14,8 százalékkal nőtt,
- az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az unalmas név ellenére például az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási fogyó cikkekkel, lakásjavító eszközökkel átlagosan 11,9 százalékkal drágult,
- a szolgáltatások 7,7 százalékkal kerülnek többe,
- a ruhák 5,5 százalékkal,
- a háztartási energia pedig most utoljára még csak 2,1 százalékkal.
Az élelmiszerek közül a legdurvábban a margarin (66,9%), a kenyér (64,3%), a sajt (61%), a száraztészta (57,9%), a tejtermékek (54,7%), a vaj és vajkrém (54,5%), a péksütemények (45,4%), a tojás (42%), a rizs (40,9%), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4%) drágult. A tartós fogyasztási cikkek közül 20 százalék fölött nőtt a konyha- és egyéb bútorok ára (20,9), az új személygépkocsikért 19,9, a szobabútorokért 19,3, a használt személygépkocsikért 18,1 százalékkal kellett többet fizetni.
Az állateledelek ára 40,3, a palackos gázé 27,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,7, a testápolási cikkeké 20,3 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatásokon belül a taxi 27,3, a lakásjavítás és -karbantartás 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 18,1, az üdülési szolgáltatás 13,5 százalékkal került többe.
Az élelmiszerárak drágulása egészen elképesztő tempóban zajlik. Hogy a mostani adatot tudjuk hova tenni, azt érdemes visszaidézni: 2021-ben az egész évben 4,1 százalékkal nőttek az élelmiszerek árai, most csak júliusról augusztusra 3,3 százalékkal. Az elmúlt egy év drágulása pedig 1995-öt idézi, akkor nőtt meg az élelmiszerek ára egy év alatt 31 százalékkal (persze az 12 hónap mutatóinak átlaga volt, nem egy egyszeri szám, mint a mostani).
Ez látszott a hvg.hu bevásárlókosarában is: az élelmiszerárstop gyakorlatilag hatástalan, annyira nő egyszerre minden étel ára, hogy a hat árrögzítés szinte észrevehetetlen marad, ráadásul a néhány rögzített árú termék miatti bevételkiesést mások árának emelésében is visszahozzák a boltok.
Most pedig már azt a kérdést kell feltenni: hol lesz mindennek vége? Az MNB háromhavonta adja ki az Inflációs jelentést, a legutóbbi, június végi előrejelzésben úgy kalkuláltak, hogy a második félévben valahol 14 százalék körül tetőzhet az infláció, lehet olyan hónap, amikor a 16 százalékot is elérheti – most már hatalmas meglepetésnek számítana az is, ha a mostani adat volna a tetőzés. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke augusztusban már arra célzott, hogy a 20 százalék körüli áremelkedés sem kizárt. Ezt úgy számolta ki, hogy a rezsi emelése miatt 3 százalékponttal magasabb infláció várható, vagyis az eredeti prognózisra ennyit rá kell tenni.
És tényleg valószínű, hogy a java csak most jön. A megemelt rezsiszámlák csak most jönnek, az ipari termelői árak az egekben járnak, 38 százalékkal a tavaly ilyenkori felett, a cégeknek továbbra is az eddiginél jóval nagyobb bérköltséget kell kigazdálkodniuk, és akkor még mindig ott tartunk, hogy marad a benzinárstop – izgalmas idők jönnek, még ha ezekről az izgalmakról sokan szívesen le is mondanának.
