SzántóGráf

Jó hír: nem kell orvos az orvosi igazoláshoz

Fotó: Shutterstock

Egy törvénytervezet alapján legfeljebb négy napra szóló betegszabadságot orvosok bevonása nélkül fognak kiadni. A lépéssel évente mintegy hatmillió vizitmegtakarítást várnak. További változás: bírságot fognak kiszabni arra a páciensre, aki időpontot kér a rendelőbe, és nem jelenik meg, de nem mondta le előre.

A háziorvosok több mint egy évtizede ágálnak az őket folytogató igazolás-ipar ellen, ami adminisztrátort csinált belőlük… A legrosszabb az egészben az orvosi igazolás, amelyet minden munkavállalónak fel kell mutatnia a munkáltatónál, általában azért, hogy igazolja, hogy két napig enyhe lázzal vagy köhögéssel feküdt az ágyban. A munkaadók mégis ellenállnak, vagy tartanak minden változástól.

Most forradalmat tervez a kormány ezen a téren: a 2023-2024-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvénytervezetben előírnák, hogy legfeljebb négy egymást követő, évente összesen legfeljebb 12 napos táppénzt ezentúl az egészségbiztosító ad majd ki automatikusan, az orvosok bevonása nélkül. Hosszabb időtartamra szóló igazolást továbbra is csak az orvosok adnak ki, és a betegnek meg kell jelennie a rendelőben.

Jelenleg az orvosi igazolás kiállítása során az orvos egyfajta őrszem, akinek arra kell ügyelnie, hogy az alkalmazott ne verje át a munkáltatóját, de a gyakorlatban ez egy felesleges és pazarló eljárás, amely már így is egyfajta peszeudo orvoslásra épül. Az orvosok szerint legtöbbször csak az igazolás kiállítása miatt fordul hozzájuk a beteg miután már felépült, ezért nem is tudják megállapítani, valóban szenvedett-e a beszámolt tünetektől.

A munkáltatóknak persze szükségük van egyfajta „bizonyítékra”, hogy alkalmazottjuk nem csak tetteti magát, de ennek az eredménye egy szinte automatikus jóváhagyási mechanizmus, amely feleslegesen terheli a háziorvosi rendszert, akiknek nem hivatalnokoskodni, hanem orvosolni kellene.

A számok elképesztőek: minden tizedik orvoslátogatás (klinikán vagy applikáció útján) orvosi igazolás beszerzése céljából történik. Vagyis évente nem kevesebb, mint nyolcmillió egészséges ember keresi fel az orvost csak azért, hogy betegigazolást kapjon – derül ki az egészségbiztosítási pénztárak által bemutatott adatokból. A legtöbb táppénzt (72%) csak rövid, legfeljebb négy napig tartó betegségre adják ki, közel felét (48%) pedig távolról (általában a betegpénztárak applikációi útján) adják ki. Mindez a háziorvosokra nehezedő, egyre növekvő terheket csak tovább szaporítja, ami a várhatóan fokozódó orvoshiány, a népességnövekedés és az elöregedés trendjei, valamint a krónikus betegek aránya növekedésének együttes következménye.

A kormány által tervezett lépésnek klinikai és gazdasági logikája van: az orvossal való találkozás alóli felmentés egy rövid, legfeljebb négy napig tartó betegség esetén csaknem hatmillió látogatást takarít meg évente, felszabadítva ezzel az orvosok idejét a gyógyításra. Ez a mentesség is rengeteg pénzt takarít meg, hiszen jelenleg az orvosoknak egy egyszeri vizitért is jár fizetés, még akkor is, ha az egészségbiztosítási pénztár alkalmazásán keresztül kiállított egyszerű kérvényről van szó.

Úgy tűnik, ma már a kormány is arra a véleményre jutott, hogy az átlagos alkalmazott nem próbálja átverni a főnökeit, az orvosokat pedig amúgy is gumibélyegzőnek használják.

Ezzel együtt a feltételek szigorítása is érvényesülni fog. Azoknak a betegeknek, akik több mint négy egymást követő napot, vagy évente 12 napot meghaladóan hiányoznak a munkából, személyesen kell a rendelőbe menniük, nem kapnak több betegszabadságot az egészségpénztár alkalmazásán keresztül.

Izraelben a táppénzt a munkáltató fizeti, a betegszabadság első napjáért egyáltalán nem jár táppénz, a második és harmadik napért a munkabár fele, és csak a további napokért jár teljes fizetés. A betegszabadságra használható napok száma a ledolgozott idő függvényében növekszik, mivel havonta másfél nap betegszabadságot halmoz fel egy teljes munkaidőben dolgozó izraeli alkalmazott.

Exit mobile version