Csuda jó kép. Elég ránéznem , csak egy pillantás erejéig és máris bevillannak a múlt század hetvenes évek történései. Ez volt a kedvenc helyem. Tavasztól késő őszig a Görömbőlyi utca végében laktunk a a tiszta jó erdei levegő kedvéért. A városban bármilyen tikkasztó hőség volt az utca végi dzsungelben lengedezett a hűsítő szellő. Élmény volt ott aludni amikor már Miskolc ilyentájt egy izzasztó betonteknőként éjjel visszasugározta a hőséget.
Hazafelé rendre megálltunk a sarki önkiszolgáló étteremnél. Babfőzelék kakastaréjjal két szelet kenyér és egy pohár csapolt sör. Nekem. Előétel a vacsora előtt. Ennek az ára kijött egy zöld hasú tízesből. Különben bármit választottunk itt minden nagyon finom, ehető volt és sosem csalódtunk, bármit kértünk. A pultnál tisztes kínálat volt a zárásig, de a placcon ócska rozsdálló vasasztalok és bármikor összecsukló székek szolgálták a vendégek kényelmét. Ne tévesszen meg senkit a reggeli előtt még látható abroszok déltájban már mosásra éretten őrizték az aznapi étlapot.
Számomra ez bejáratott hely volt, mindenkit megismertem, így aztán a strandra menet bármikor átosonhattam a felírónéni pultja előtt a konyha melletti folyóson. Ugyanitt visszafelé is nyitva volt az egérút, nem kellett megkerülnöm a parkot. Valamikor azon töprengtem mitől is voltak ennyire háziasok a Miskolci önkiszolgálók. Mi volt a titkuk ezeknek az pléh kanalas örökké zsíros és vizes tálcás kifőzdéknek. Bizonyára itt is akadtak mester szakácsok, akik álmukban Michelin csillagokról ábrándoztak , de az üstöknél és a tűzhelyek mellett – láttam – sok idős fejkendős konyhatündér szorgoskodott. Ők lehettek azok akik tudták milyen is a szájízük, maguk is ott étkezhettek tehát ők a főzés tudományát még otthon a családban ellesték. Megtanulták. Emlékszem, szívük is volt a fehér fejfedős hölgyeknek, mikor feltűnő szorgalommal eltakarítottam magam után a tálcát csak megkérdezték – ízlett e mert zárás előtt még maradt egy fél adagra való, van e kedvem eltüntetni…. Utoljára ilyen gesztusban a Kossut Lajos téri Pick önkiszolgáló vendéglőben részesültem úgy jó 10 éve. Annyira házias konyhát vezetett az OTP vezér tulajdonában lévő bisztró, hogy a parlamenti képviselők is gyakran felkeresték. Na, de erről majd legközelebb – csináltam is ott néhány extra fotót mielőtt bezárt volna.
Feltehetően vagy egészen biztosan ezek a fotók 1941 májusában készülhettek. A Fráter György katolikus gimánázium , híres matematikus tanára , Kósch osztályfőnök úr...
Az igazságszolgáltatás felkent papjainak ismerniük kell az Alkotmányban is belefoglaltatott Szent István-i intelmeket. Már államalapító királyunk is kérte az urakat, bírákat, részrehajlás nélkül,...
Fáziskésésben vagyok. Ellustultam, kiszámoltam, hogy tavaly legalább húsz százalékkal kevesebbet termelten a gráfon. Könnyebb volt csak úgy összeollózni mások jó írásait mint a...
A Best of Taxi elsőként ajánlotta fel, hogy Miskolcon díjmentesen szállítja munkából haza és vissza az egészségügyi dolgozókat. Ezt a taxisok önerőből és ...
Nem tegnap volt. Mi már 1968 telén kezdtük keresni azokat a belvárosi boltvezetőket, akik majd márciusban hajlandók az érettségi tablónkat kitenni a kirakatba....
Egy hatszor hatos fekete fehér kis fotó az egyik legbecsesebb emlék apámról. Egy oszlopos épület előtt parkoló Pobedára könyökölve mosolyog a kamerába. Feltételezem,...
Hosszú betegség után 88 esztendős korában elhunyt Eisner Rudolfné , született Halász Ilona vasdiplomás fizika -kémia szakos tanárnő. Hamar követte szeretett párját Rudi...
„Vasgyár neve a helynek Vasgyár, ahol fölneveltek Vasgyár, ahol engem mindenki ismer Néhány pohár sör mellett Oldódtak föl csak a lelkek Aztán egymást...
Az alábbi cikket én írtam. Akkor nem tudhattam, hogy eltünik a szentháromság tér legfiatalabb épülete. A fa Lenin domborművel és a valamikor lerókázott...
Sosem volt erősségem a kémia, a vegyértékek kiszámolása máig is gondot okozna. Így aztán a hatvanas években sürgősen korrepetálásra szorultam. Emlékszem, Varga Rudi...
Sok jó cimborám búcsút mondott már szülővárosunknak. Többen a rendszerváltásig egyszer sem jöttek haza. Imádok velük barangolni a belvárosban. Ami nekem, bennszülöttnek olyan...
Ki ne maradjak már a helikopterezési buliból. A kép a múlt században, a kilencvenes években készülhetett. Jakubik László barátomnak köszönhetem. Aki elkészítette ezt...
Tisztelt Címzettek, Tisztelt dr. Tőzsér Ildikó bírónő, Bebizonyította, hogy a törvénykezés nem mindig jár együtt az igazságos ítélettel. Mentségére ezzel nincsen egyedül. Bebizonyította,...
Kedves miskolciak és nem miskolciak! Nagy örömömre szolgál, és ezúton szeretném megköszönni a lehetőséget Szántó úrnak, hogy publikálhatok az oldalán. Írásaimmal idáig is...
Életének hatvankilencedik esztendejében elhunyt Kobold Tamás Miskolc volt polgármestere. Bucsúztatása október 14.-én 11 órakor a Vasgyári katolikus temetőben. Temetéséről később intézkednek. Kobold Tamás...
Megleptek, egy kedves ismerősöm előbányászta ezt a régi Ország-Világot. Aki nem tudná, hadd büszkélkedjek el ezzel. Szóval a hetvenes évek derekán még a...