Nekem november hatodika  is gyásznap – az igazság halála , amikor porszem kerül a gépezetbe – hiába mentettem meg a felvételt kellettek a felbujtott rágalmazók

Sokunk számára emlékezetes nap 2017.11.06.

Ezen a napon a miskolci nagyposta előtt két miskolci rendész Szabó Krisztián (már leszerelt, ő tudja miért) és társa Tóth Tamás egy teljesen alaptalan, jogszerűtlen és téves közúti intézkedés során fegyveres támadással rágalmaztak meg és kezeimet hátrabilincselve a földhöz vágtak és a hátamon térdelve tépték ki a leczipzározott zsebemből az engedéllyel nálam tartott riasztópisztolyt. A kiérkező rendőröknek még egyetlen szóval sem említették a támadást. Sőt a bevetési csoport riasztásakor sem szóltak erről semmit, miért is tették volna, hiszen azt hazudták egy igazoltatáshoz kérnek segítséget. Miközben már minden okmányom a kezükben volt és régen a földön feküdtem kiterítve sokkos állapotban. Hazugság, hazugság hátán….

 

 

Egyiköjükre sem tudok már haragudni, minden bosszúvágyam elszállt, nem kívánom a vérüket. Inkább megerősödött bennem az együttérzés azokkal szembe, akik egyszer csak az egyenruhás bűnüldöző szervek tévedéseivel kell megküzdeniük. A tehetetlenség, az igazságszolgáltatás elfogult közömbössége, meghunyászkodása nyomasztó érzés lehet azoknak, akik ártatlanul kerültek célkeresztbe. A bírónak sem lehetett egyszerű, amikor szinte szemlesütve kimondta a döntését és végighallgatta az ügyvédem kifakadását – miszerint a múltbéli tárgyalások hangulatát idézték fel nekünk.Micsoda szellemi kreativitás kellett a hamis indoklások megszerkesztéséhez, amelyet később a végzésben hordott össze.

Persze nem is csoda Búzásné, amikor kezembe nyomta a nyomozást lezáró dossziét a parkolóban teli mosollyal megjegyezte – találkozzunk a bíróságon. Vajon honnan tudta, hogy az általa végzett nyomozás ott végződik majd. Különben a a baljós ígéretét sem tartotta be. Nem találkoztunk.

Hogy én mit mondok, mit állítok, a fenét sem érdekli. Ha egy rendőr parancsba kapja, hogy miként folytassa le a nyomozást és ki ellen emeljen vádemelési javaslatot akkor annak teljesülnie kell. Különben oda az egzisztenciája. Ezt azért merem feltételezni, mert Búzásné Faragó Edit, aki megkapta ezt a megtiszteltetést alaposan gyanúsítható, hivatali hatalmával visszaélve mellőzte a pártatlan, részrehajlás nélküli nyomozást a miskolci rendőrkapitányságon.

Rutinos vizsgálóként aligha hiszem, hogy nem vette észre mi is történhetett a nagyposta előtti sarkon azon a délutánon. Ám a felsőbb utasítás úgy szólt, a két rendészt be kell védeni – ez egy belső szakzsargon – ami azt jelenti bárhogyan is történt az eset engem kell bíróság elé citálni.

Nézegetem a nyomozati cselekmény naplóját. Rongyosra olvastam és mindannyiszor találok benne tévedéseket, rosszindulatú hamis állításokat. Hemzsegnek. Nem hiszem el, hogy egy szakképzett rendőr hogyan lehet ennyire rövidlátó.

Ő maga legalább 12 tanút lel a helyszínen történő felderítés során, ám mivel valamennyien mellettem szólnak, mindannyiik véleményét mellőzi. E helyett feltárcsázza Kovács László Csabát a rendészet akkori igazgatóját és rendel két tanút. Nem is értem miért csak kettőt, hiszen ismeretsége alapján egy tucatra is telt volna a rendészet motivációs alapjából.

Majd a két felbujtott tanú, Soltész Edina és Petroci Attila elérhetőségét maga a támadóm személyesen viszi be a rendőrnőnek. Biztos, ami biztos.

Egyébként a nagy kérdés, Búzásné, mint írja, három napig bóklászik a helyszínen, ez idő alatt nem veszi észre, hogy az orra előtt ott van a mélygarázs külső kamerája. Micsoda szakértelem, keddtől csütörtökig nem látja ezt, nem megy le a garázsba megkérdezni, láttak e valamit.

Majd pénteken nekem jelzik onnan, hogy már csak órák vannak hátra és automatikusan törlődik a hétfői napon történtek felvétele. Szólnak, hogy ideje lenne lementeni, teljes hosszában, azt a részt, amelyen kitetszik a rendészet szolgálatvezetője a történtek után manipulálni próbálja a kamera látószögét. A helyszínről riasztom az ügyészséget, kijönnek a rendőrök és átveszik a filmet. Majd a vége eltűnik a rendszerben, lemarad a manipulációs részlet, állítólag azért mert a rendőrségnek nem volt elég nagyméretű adathordózója. Eltetszenek hinni ezt a védekezést? El tudják képzelni, hogy a videós szembesítések során azért vész el egy részlet a filmből, mert a rendőrnő a lementést a rendőrségi rendszergazdára bízta. Neki kellett eldöntenie, hogy mi az, amit érdemes átmásolni és mi az, ami kuka. Ez valami huncutság, de a bírónőnek ezt is elhitte. Miért is ne. Erre mondják, akinek kalapács van kezében, az mindenkiben a szöget látja.

Az ügy jelenlegi állása szerint Petroci Attila felbujtott hamis tanú felsült a bíróságon kizárták.  Ne tessék félteni, mégsem gyanúsították meg rágalmazás címén.

Társa, az ugyanabból az alomból jött Soltész Edinát éppen az élettársa buktatta le sajnos csak az ellenem hozott ítélet után. A rendőrség persze egy látszat nyomozás után az ügyet lezárta. ime a video, amelyen látszik Edina a párjával a történtek után sétál be a képbe, amikor már a földön fekszem, ezt erősíti meg a kedvese rendőrségi vallomása is. Na, ezért nem akarta a rendőrnő megnézni ezt a megmentett felvételt. Igaz csaknem nyolc hónap elteltével fontolgatta, de mégsem tette meg. Szerinte használhatatlan. A helyszíni bizonyítási kísérletnél is kértük, e szerint történjen minden.

Különben nemrégiben a támadóm egy érdekes levéllel lepett meg.  Ha hozzájárul, teljes terjedelmében megosztom – írja, hárman tudjuk mi történt a posta előtt.

Igen akkor minek bujtottak fel két hamis tanút?

Kikéri magának, hogy ő tanúka bujtson fel, elárulja ezt a vezetője tette. Nicsak, a rendészet már ezzel is foglalkozik?

Azt sem titkolja, annyira sikeres volt a tönkretételem, hogy ezért a vezetője ebédre is meghívta.

Ő viszont nem tudja, hogy a vezetője egy évvel később micsoda pálforduláson ment át. Üzletet ajánlott, hogy leleplezi mi miért is történt, csak jelöljük be a védelem tanújaként….

Innen folytatjuk. Hamarosan.