Postázott az ügyészség – itt a szokásos elutasító határozat – sérült az igazságszolgáltatás, de akárki nem jelentheti – igaz közvádas ügyekben magam is valaki lennék

B.6148/2023/2.
H A T Á R O Z A T
a nyomozás megszüntetése ellen bejelentett panasz elbírálásáról
A mentő körülmény elhallgatásának bűntette miatt tett feljelentés alapján a
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság előtt 726/2023.bü. szám
alatt indult büntetőügyben a nyomozó hatóság 2023. november hó 18. napján 726-
5/2023. bü. számon hozott büntetőeljárás megszüntetéséről rendelkező határozata
ellen Szántó István feljelentő által bejelentett panaszt megvizsgáltam, és azt, mivel
nem a jogosulttól származik – érdemi indokolás nélkül –
e l u t a s í t o m.
A határozat ellen további panasznak nincs helye.
I N D O K O L Á S
A nyomozó hatóság a fenti számú ügyben 2023. november hó 18. napján hozott 726-
5/2023. bü. számú határozatával a büntetőeljárás megszüntetéséről döntött.
A határozat ellen Szántó István feljelentő a törvényes határidőn belül panaszt
jelentett be – a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészségen és a BAZ
Vármegyei Rendőr-főkapitányságon – amelyet megvizsgálva megállapítottam, hogy
nevezett nem sértettje a fenti, igazságszolgáltatás rendje elleni
bűncselekménynek, így a panasz előterjesztésére nem jogosult.
A Be. 369. § (1) bekezdése alapján a gyanúsított, a védő, a sértett, a vagyoni
érdekelt és az egyéb érdekelt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt
határozata ellen – ha a törvény kivételt nem tesz – a közléstől számított nyolc napon
belül a határozatot hozó ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál panaszt
terjeszthet elő. A 369. § (2) bekezdése szerint a feljelentő kizárólag a feljelentés
elutasítása miatt terjeszthet elő panaszt.
A Be. 80. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a bíróság, az ügyészség és a
nyomozó hatóság a nem a jogosulttól származó indítványt vagy joghatás kiváltását
célzó nyilatkozatot érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
A Be. 370. § (5) bekezdése alapján a panaszt elbíráló ügyészség a 80. § (1)
bekezdés a)-d) pontja esetén az előterjesztett panaszt érdemi indokolás nélkül
elutasítja.
Mivel Szántó István feljelentő a panaszát nem jogosultként jelentette be, így a
panasz nem a jogosulttól származó, ezért a fentiek alapján a panasz érdemi
indokolás nélküli elutasításáról határoztam.
A Be. 80. § (2) és (3) bekezdései alapján figyelmeztetem, hogy a jelen határozat
kézhezvételét követően ismételten előterjesztett indítvány vagy joghatás
kiváltását célzó nyilatkozat elbírálása mellőzhető, és annak előterjesztője –
feltéve, hogy az indítvány vagy a nyilatkozat előterjesztése az eljárás elhúzására
alkalmas – rendbírsággal sújtható.
A panaszjog kizártsága a Be. 370. § (7) bekezdésén alapszik.
Miskolc, 2023. november 29.
Dr. Sz. N.
címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Bizonyítás a posta előtt
A két támadóm, akik levertek, megbilincseltek majd segítséget kértek a rendőrségtől egy igazoltatáshoz. Kezükben az össze okmányom én meg a novemberi járdán fekszem kiterítve.  Ezek ők. Közülük már csak egy rendész. Ő az aki a bíróságon el akarta mondani az igaza, de Tőzsér bírónő rárivallt  – azt kell mondania amit a rendőrségen.  Az Igazság Istennője már levehetné a kendőt a szeméről….

Úgy tessék elképzelni,  hogy ezekből az elutasító határozatokból már egy komoly gyüjteményem van. Általában az eltelt hat év során minden küldeményen után telefonon megérdeklödöm, komoly e az álláspontjuk. Ezek amolyan rövid beszélgetések, ja maga az akkor ugye nem mondhatok semmit. Persze, hogy nem az eltelt több mint félévtized során úgy tartanak a személyes meghallgatástól mint az ördög a tömjénfűsttől.

A lényeg, hogy ez a bizonyos határozat amelyből hiányzik, hogy kik is azok a személyek, amelyek elhallgatták a mentőkörülményt kifelejtődtek. Ezért most nyilvánosan megismétlem – hátha egyszer már feljelentenek és akkor csak szembe találjuk egymást.

Kovács László Csaba elsőszámú, aki Szabó Krisztián rendész szerint felbujtott ellenem két hamis tanút rágalmazót. Mentségére mondom a rendőrnő – Búzásné Faragó Edit megrendelésére, kérésére, ugyanis nem talált ellenem szóló személyeket.  László meg ugye ott segít ahol tud. Küldött is két tanút csak nem jól készítette fel őket mert az egyikőjük a Petroci Attila felsült a törvényszéken kizárták, hiába haverkodott az ügyész barátjával. A Soltész  Edinát meg az élettársa leplezte le , igaz későn nálam és a rendőrségen is. Nos, ha jól emlékszem, miért is nem alapvetően Kovács László Csaba lenne az akinek ideje lenne előhozakodnia a mentőkörülményekkel. Ideje lenne teljesítenie a vállalását, miszerint 2020. januárjában tanúk előtt felajánlotta ha bejelöljük a védelem tanújaként leleplezi majd a polgármestert, aki a rendészek bevédésére utasította.  Talán arra is emlékezne ha egyszer komolyan megkérdeznék, hogy az igazságért mit is remélt, kért követelt cserébe. Mivel Szabó Krisztián a támadóm már elektronikus levélben leleplezte – elmondotta a tanúkat Kovács kerítette, nekik megtiltotta a nyilatkozatokat tehát minden aljas antiszemita és személyiségi jogaimat sárba tipró közleményeket csak ő tehette közzé. Ezzel  befolyásolva az igazságszolgáltatást. Tehát most ismétlem meg ki tudja hányadszorra, ezek a bűncselekmények – amelyek akár több oldalról is minősíthetők – mind közvádasak. A bíróság is annak minősítette ezért nem fogadták be magánvádra. Ha pedig közvádasak akkor ugye már én a sértett, az áldozat is jogosult vagyok a feljelentésre.

Higgyék el senki vérét nem kívánom, csak az igazamat keresem és a becsületemet akarom visszakapni. Csak ugye mit várhatunk egy olyan igazságszolgáltatási rendszertől, amelyben egy bírónő Tőzsér Ildikó simán leírhatja az indoklásban – mit érdekli őt, hogy valakit inzultált egy rendész a városban. Elsőre azt hittem, ez valami vicc.

A bírónő szerint mit számít ez – hiszen a rendészeknek is lehetnek rossz napjai.  Gondolom nem precedens értékű ez a végzésben kinyilvánított állítás. Mert ha az akkor már ez is diszkriminatív – hiszen az egyenlőség jegyében ugyanez a fajta szánalom  megilleti a kéményseprőket és a hótolókat is….