ujkeletlive

A Vöröskereszt vezetője először Izraelben a háború kitörése óta

Mirjana Spoljaric Egger, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának vezetője először találkozott Izraelben a gázai fogvatartott túszok családjaival, majd Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, és Jichák Herzog elnökkel.

A találkozóra a szervezet ellen irányuló erőteljes izraeli kritikák közepette került sor, különös tekintettel arra, hogy Spoljaric jelentéseiben az övezet lakói által elszenvedett nehézségek aránytalanul nagy hangsúlyt kapnak, miközben a szervezet figyelmen kívül hagyja a fogságba esett túszok sorsát.

“A találkozó kihívást jelentett minden résztvevő számára,” – közölte a jelenlévő Eli Cohen külügyminiszter. Hangsúlyozva a Vöröskereszt hanyagul kezelt felelősségét, közölte miszerint a szervezet “legfőbb feladata lenne, hogy biztosítsa a fogva tartott személyek orvosi ellátását, amit 69 napja nem sikerült teljesítenie, minden egyes napot kudarcként könyvelve el.”

Cohen újból megismételte, hogy Izrael felszólította a Vöröskeresztet a határozottabb, és hangosabb álláspont képviseletére, majd hangsúlyozta, miszerint “az olyan cselekményeket, mint az idősek elrablása, és a szexuális zaklatás, egyetlen humanitárius segítségnyújtással foglalkozó szervezet sem hallgathatja el,” majd azt javasolta, hogy a Vöröskereszt irányítsa figyelmét “a Hamász által a Gázai övezetben okozott jelentős humanitárius válságra, ahelyett, hogy a nemzetközi jogot betartó, és a nemzetközi jog szerint működő Izrael Államot hibáztatná”.

Spoljaric a miniszterelnökkel a tel-avivi Kirjában, a védelmi minisztérium főhadiszállásán találkozott. A találkozó elején Netanjahu beszámolt a Hamász brutális kegyetlenséggel elkövetett támadásairól, köztük a gyermekek és csecsemők meggyilkolásáról, valamint a nők bántalmazásáról, és megerőszakolásáról.

A miniszterelnök továbbá hangsúlyozta, hogy a Hamász embertelen körülmények között tartja fogva a túszokat, miközben megakadályozza a humanitárius segítségnyújtást, majd átadta Spoljaricnak a létfontosságú gyógyszereket tartalmazó csomagot, követelve, hogy a Vöröskereszt teljesítse feladatát, és juttassa el azt a gázai túszoknak.

“Olyasmit tesznek, ami egészen hihetetlen. Gyerekeket, csecsemőket, nőket, idős embereket, holokauszt-túlélőket, fesztiválozókat vittek el. És miután több száz embert lelőttek, több mint 1200 embert meggyilkoltak, elviszik ezeket az embereket, és túszként tartják őket. Hol hallottál már ilyesmiről,” – közölte Netanjahu hangsúlyozva, hogy a terroristák mindenkit megöltek volna, de az izraeliek a végsőkig küzdöttek.

Majd felhívta a figyelmet a különbségre a terrorizmus lényege – civilek szándékos, és szisztematikus meggyilkolása, megcsonkítása, és fenyegetése, illetve a nem szándékos következmények, veszteségek között, amelyek bármilyen hadviselést kísérnek.

“Szeretném kifejezni hálámat az önök segítségéért a túszok kiszabadítása során, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az önök szervezetének néhány nyilatkozata nem tesz különbséget az általam az imént említettek között,” – közölte a miniszterelnök, majd felszólította a Vöröskereszt nemzetközi vezetőjét, hogy gyakoroljon nyilvános nyomást a Hamászra, amelyre minden lehetősége, és minden joga megvan.

Spoljaric azonban azt válaszolta, hogy “ez nem fog működni, mert minél nagyobb nyilvános nyomást gyakorolnánk, úgy tűnik, annál inkább bezárják az ajtót,” a miniszterelnök azonban nem értett egyet, és arra szólította fel a szervezet vezetőjét, hogy próbálja meg.

A Vöröskereszt tisztviselői többször is azzal érveltek, hogy a túszalku révén szabadon engedett foglyok épségben történő elengedése annak az objektív stratégiának köszönhető, amit más hasonló helyzetekben is alkalmaznak. Emellett, a héber médiában korábban megjelent források szerint a Vöröskereszt munkatársai kikerülve a nyilvános kritikát, a háttérben próbáltak nyomást gyakorolni a Hamászra, hogy munkatársai láthassák a túszokat.

Az elhurcoltak családjai azonban elutasítva a szervezet érvelését, a Hamász által elengedett foglyok Uber-szolgáltatásának nevezve a Vöröskeresztet, azt nehezményezték, hogy a túszoknak felajánlott gyógyszereket sem voltak hajlandóak elfogadni.

Hadiköltségvetés

Kritikákkal fűszerezve a Kneszet plénuma tegnap végül második és harmadik olvasatban – 59-45 arányban jóváhagyta a 2023. évi felülvizsgált állami költségvetést.

A hadikabinet koalíciós partnere, Beni Gantz és frakciója, a Nemzeti Egység, valamint a likudos Juli Edelstein ellene szavazott. Edelstein egyetértett azokkal, akik a nem háborúval kapcsolatos diszkrecionális pénzeszközök elosztása miatt támadták a kormányt.

Emellett, Gila Gamliel [Likud] hírszerzési miniszter nem jelent meg a szavazáson.

Az október hetedikei mészárlások után kitört háború miatt az új költségvetés 28,9 milliárd sékel többletkiadást tartalmaz, amelyből 17 milliárd védelmi, illetve 12 milliárd egyéb, köztük a gázai határ menti települések, és lakóinak nyújtott támogatás kiadásaira vonatkozik.

A megnövekedett kiadások mintegy 90%-át a költségvetési hiány növelése árán finanszírozzák, és mindössze 10% – 3 milliárd sékel, a meglévő kiadások csökkentése révén származik költségvetési, többnyire az úgynevezett koalíciós alapok forrásaiból.

A szavazást megelőző vitát az októberben a kabinet által befagyasztot a pénzügyminisztériumból még át nem utalt, diszkrecionális – azaz politikai prioritásokra szánt pénzeszközök nem háborús kiadásokra történő átcsoportosítása váltotta ki. Az év végéig fennmaradó mintegy 2,5 milliárd sékelt jelenti koalíciós pénzeszközökből – saját minisztériuma ajánlása ellenére, Szmotrich 1,6 milliárd sékelt, azaz körülbelül 70 százalékot különített el háborús erőfeszítésekre.

A koalíciós pénzeszközök fennmaradó 30%-a, amely a jóváhagyást követően különböző minisztériumoknak és hivataloknak utalható át, legalább 300 millió sékelt tartalmaz azon ultraortodox magánoktatásra, amely kikerül az oktatási minisztérium felügyelete alól, valamint több százmillió sékel a telepesek prioritásainak támogatására.

A költségvetés utolsó olvasatában, mindezeken kívül jóváhagytak egy külön törvényjavaslatot is, amely lehetővé teszi, hogy a kormány tovább növelje a hiányt a költségvetés 3,7%-ig.

Beztalel Szmotrich pénzügyminiszter végül megelégedve “jó költségvetésnek nevezte a kormány új pénzelosztását, amely szerinte választ ad a háború szükségleteire a fronton, és az otthonokban, illetve a kormány minisztériumai számára.

The post Vöröskereszt – az izraeli túszok családja szerint csak egy Uber-szolgáltatás first appeared on Új Kelet online.