SzántóGráf

Reggeli hírek – politika, választások és vélemények

ujkeletlive

Izraeli közvélemény – a többség Bident támogatja Trump ellenében

A Midgam által készített szerdai felmérés szerint, amelyet Nadav Peri újságíró podcastjában tett közzé, az izraeliek 40%-a inkább Joe Biden újraválasztása mellett szavazna, Donald Trumpot mindössze 26% részesítené előnyben. A legfrissebb felmérés a megkérdezettek véleményének jelentős változását mutatják, ahhoz képest, hogy négy évvel ezelőtt elsöprő többség – 70% jelölte Trumpot elnöknek, és mindössze 16% Bident. Az izraeliek támogatásának ilyen szintű irányváltása annál is inkább rendhagyó, mivel az elmúlt több mint két évtized alatt most először fordul elő, hogy az izraeli közvélemény egy demokratát részesít előnyben a republikánus elnökjelölttel szemben.

A felmérés eredményei arra engednek következtetni, hogy az izraeliek körében sokat jelent a jelenlegi elnök sziklaszilárd kiállása a zsidó állam mellett az október 7-i mészárlást követően, míg Trump viselkedése – aki kampány rendezvényein kigúnyolta az izraeli hírszerzés kudarcát, emellett bírálta Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, nem nyerte meg korábbi támogatóit.

A Hamász októberi támadását követően, amikor a zsidó állam szövetségesei rendre kiálltak Izrael mellett, az újraválasztására készülő Trump egy kampány rendezvényen durván támadta volt barátját, Netanjahut, és emellett azon gúnyolódott, hogy Izrael nem látta előre a Hamász hétvégi támadását. Trump gúnyosan azt is megjegyezte, hogy az izraeli hadsereg nem indított csapást a Hezbollah ellen az északi határ mentén zajló incidens közepette, majd Netanjahut azzal vádolta, hogy ,cserbenhagyta, majd a Hezbollahot okosnak, Joáv Gallant védelmi minisztert pedig egyszerűen balfácánnak nevezte.

Emellett, a Rolling Stone magazin két, a részleteket ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, hogy Trump bizalmasan Netanjahu felelősségre vonására szólított fel a hírszerzés nyilvánvaló kudarca miatt, amiért nem látta előre a Hamász hétvégi támadását. Álláspontját a volt elnök több Izrael-párti, republikánus szövetségesével folytatott telefonbeszélgetésen is hangoztatta, hangsúlyozva, hogy soha nem bocsátotta meg neki azt, amiért sietett gratulálni Biden választási győzelméhez.

Az Izrael-párti republikánus szövetségesekkel folytatott beszélgetések során Trump az amerikai zsidók azon ,,nagyon gyenge” részéhez hasonlította Netanjahut, akik Bidenre szavaztak, és hangot adott annak is, miszerint mire visszatérését tervezi 2025-ben, Netanjahu már nem lesz kormányfő, ami a szerdai felmérés szerint nem nyerte el az izraeli szavazók tetszését.

Ezzel szemben a Biden-kormány minden lehetséges módon szilárd támogatást ígért, miközben hangsúlyozta a zsidó állam önvédelemhez való jogát. Biden elnök a szörnyű támadást követően ellátogatott Izraelbe, személyesen találkozott az övezetbe hurcolt túszok hozzátartozóival, és ígéretet arra, hogy biztosítja az izraeli hadsereg számára a Hamász terrorszervezet megdöntésére irányuló háborúban szükséges hadieszközöket.

Emellett, a felmérés keretében a válaszadókat Netanjahu, Joáv Gallant védelmi miniszter, Beni Gantz a hadikabinet miniszter, illetve az ellenzék vezetője Jáir Lapid – politikai teljesítményéről is kérdezték.

A közzétett adatok szerint a közvélemény 57 százaléka gondolja úgy, hogy Netanjahu elsősorban politikai ügyekkel foglalkozik, míg 27 százalék szerint a háborúval kapcsolatos ügyek foglalkoztatják leginkább. Gantz esetében megkérdezettek 20 százaléka úgy véli, hogy leginkább politikai ügyek foglalkoztatják, míg 73,6 százalék szerint a háborúval kapcsolatos ügyekre koncentrál. Gallant esetben 8 százalék gondolja, hogy a politikai ügyek, míg 84,7 százalék szerint a háborúval kapcsolatos ügyek foglalkoztatják. A négy politikus közül a leggyengébben Lapid szerepelt, a megkérdezettek 64 százaléka hiszi, hogy leginkább a politikai ügyek foglalkoztatják, és mindössze 17,9 százalék szerint a háborúval kapcsolatos ügyek foglalkoztatják leginkább.

A Midgam felmérése online készült 503 válaszadó bevonásával, 4,4 százalékos hibahatáron.

Háború utáni rendezés – nézetek és vélemények a jobboldalon

Binjámin Netanjahu miniszterelnök új kampánya, amely az oslói bűnöket hangsúlyozva párhuzamba állítja a Palesztin Hatóságot a Hamász terrorszervezettel, szembemegy a Biden-kormány részéről preferált háború utáni gázai rendezés víziójával, egyértelműen elutasítja a rámalláhi vezetés bármilyen szintű részvételét az övezet jövőbeli rendezési terveit illetően.

Jobboldali és leginkább radikális politikai és médiakörökben a miniszterelnök kampánya alapvetően támogatásra számíthat, ezért is tűnt furcsának nemzetbiztonsági tanácsadója, Tzahi Hanegbi szerdai nyilatkozata, amely szerint nem zárta ki teljes mértékben a Palesztin Hatóságot a gázai enklávé lehetséges jövőbeli vezetéséből.

Cáfolva Hanegbi utalásait a szaúdi tulajdonú Elaf hírportálon megjelent véleménycikkében, a héber médiának nyilatkozó magasrangú izraeli tisztviselő hangsúlyozta, hogy a háború után a Palesztin Hatóságnak nem lehet semmilyen szerepe Gázában, mivel nem megbízható Izrael követelményeinek teljesítését illetően, beleértve a terület teljes mértékű demilitarizálását. Ehelyett Izrael azt szeretné, ha a mérsékelt arab országok, például Szaúd-Arábia, és az Egyesült Arab Emírségek nyugati segítséggel egyetemben részt vennének Gáza de-radikalizálásában, illetve az lehetne a megoldás, ha a gázai civil életet egy palesztinokból álló helyi közigazgatás irányítaná, amely a mérsékelt arab országok segítségével képes lenne a palesztin nép jövőjéért dolgozni, – igazította ki a forrás Hanegbi írását, állítólag nem hivatalosan.

A miniszterelnök által felvetett téma a héten más vonatkozásban, többször is szóba került különböző jobboldali nyilatkozatok és vélemények formájában.

Amit Szegal, a 12-es csatorna politikai elemzője által közzétett felvételen nyíltan hangsúlyozza Joe Biden amerikai elnök javaslatának árnyoldalait, a gázai övezet Palesztin Hatóság ellenőrzése alá történő visszaadását illetően.

A kudarcot vallott oslói megállapodás említése mellett, Szegal következésképpen kitért Jasszer Arafat PFSZ vezetőre és társaira, akik ahelyett, hogy a kapott forrásokat egy állam létrehozására használták volna fel, azt inkább az Izrael elleni intifádára fordították. Ezt követően elutasította a baloldal vádjait, miszerint Netanjahu gyengítette a Palesztin Hatóságot, mondván a közelmúltban végzett felmérések szerint Júdea és Szamária palesztin lakosainak mintegy 44%-a a Hamász politikai irodájának vezetőjét, Iszmáil Haníjét választaná, emellett a terrorszervezet népszerűsége az október hetedikei mészárlások óta kiugróan növekedett, hozzátéve – “Izraelben, ha támogatást akarsz, csökkentened kell az adókat, ha támogatást akarsz ott, zsidókat kell gyilkolnod.”

Összegezve, Szegal ellenzi a Biden-féle álmot, miszerint valahol létezik egy mérsékelt Palesztin Hatóság, amely átveheti az uralmat a Gázai övezetben.

Ami hihetőbb, hogy a gázai Hamász veszi át Júdeát és Szamáriát,” – tette hozzá.

Inkább Hanegbi véleményéhez közelítően, Joszi Cohen szintén a napokban nyilatkozott egy üzleti konferencián. A Moszad exfőnöke a hét elején a The New York Times egyk riportját kommentálta, mondván irányítása alatt az ügynökség komolyan vette a terrorizmus finanszírozását, ellentétben a cikkben leírtakkal, amely belső forrásra hivatkozva arra utalt, hogy Cohen volt a felelős az említett egységnek a bezárásáért, és hogy a Hamásznak az Egyesült Arab Emírségekben, és Törökországban folytatott üzleti tevékenységeiből származó nyereség továbbra is zavartalanul áramlik a szervezethez.

Cohen hangsúlyozta, hogy a pénzügyi hadviselés témájával a hivatali ideje előtt, alatt, és utána is nagyon intenzíven foglalkoztunk, ugyanakkor elismerte, hogy a katari pénzek átengedése a Hamásznak félreértésnek bizonyult. Kiemelte továbbá, hogy a cél természetesen nem a terrorszervet erősítése volt, ellenben egy olyan mechanizmus működtetése, és nem csak pénz, hanem más típusú utánpótlás formájában. Naponta teherautók tízei és százai keltek át, gázaiak tízezrei érkeztek Izraelbe az együttélés megteremtésére. Mindegyik a mi arcunkba és a gázai lakosság arcába robbant, – nyilatkozta Cohen, hozzátéve azt is –

tévedtem, amikor azt hittem, hogy ez segít, és amint elhagytam a Moszadot, azt mondtam, hogy hiba volt támogatni, vagy bevonni ezt a szervezetet ebbe az elképzelésbe.”

A továbbiakban kitérve a Hamász felszámolására, hangsúlyozta, miszerint “a terrorszervezet ideológiáját nem lehet eltörölni. Ott van a napirenden, és nem mondhatjuk az embereknek, hogy “mivel most szétszedjük a Gázai övezetet, le kell mondanod a hitedről.”

“Másrészt a Hamász katonai infrastruktúrájának felszámolása minden bizonnyal lehetséges. Kitartásra van szükségünk, támogatnunk kell a hadsereget, és hallgatnunk kell arra, amit barátunk, az Egyesült Államok mond, és egy európai mechanizmussal együttműködve akkor kell véget vetnünk a háborúnak, amikor az infrastruktúrát semlegesítettük, és amikor a Hamász képtelen lesz egyetlen aknavetőbombát is kilőni.”

Az övezet jövőjét illetően a volt kémfőnök azt nehezményezte, hogy a másnapot nem tárgyalják kellőképpen. Szerinte a kérdés, hogy miként tegyük lehetővé a hadsereg számára a hadjárat befejezését, amikor a Hamász infrastruktúrája már nem létezik, és ami fontos mindez ne a humanitárius katasztrófáról szóló szalagcímek árnyékában történjen.

A biztonsági kabinetnek meg kell vitatnia a stratégiai réteget. Sok partnerünk van a Közel-Keleten, akik egyetértenek velünk. Néhányukkal aláírtuk az Ábrahám-egyezményt, mások pedig a színfalak mögött tartják velünk a kapcsolatot. Mindannyian azt akarják, hogy végezzünk a Hamásszal, és annak teljes infrastruktúrájával. De lehetséges egy okosabb koalíciót alkotni, és nem egyedül dolgozni, és különbséget tenni a harci szakasz között, amelynek folytatódnia kell, és egy másfajta biztonsági valóság megteremtése között a Gázai övezetben, amely nem süllyeszti a hadsereget a gázai mocsárba. Mindannyian emlékszünk a libanoni mocsárra, és nem akarunk visszatérni az ehhez hasonlóhoz,” – tette hozzá majd tovább folytatva hangsúlyozta:

De olyan arabok közötti koalíciót kell létrehoznunk európai támogatással, amely lehetővé teszi a megfelelő erők, köztük a Palesztin Hatóság számára, hogy visszatérjenek a Gázai övezetbe, ahogyan azt korábban akartuk. Valójában voltak kísérletek arra, hogy a Palesztin Hatóság visszatérjen az övezetbe, miután a Hamász 2007-ben átvette ott az irányítást. Abu Mazen nyilvánvalóan nem volt képes erre. De úgy gondolom, hogy olyan mechanizmusokat kell létrehoznunk, amelyek olyan perspektívát eredményeznek, ahol nem minden a hadsereg vállán nyugszik. A Gázai övezetben történt pusztítás több százmilliárd dolláros újjáépítést igényel, és Izraelnek sem képessége, sem akarata nincs arra, hogy ezt felvállalja. Izrael nem fogja ellátni a 2,3 millió gázai lakost, nem szabad ebbe a sarokba szorulni, hanem az arab országokat kell kooptálni,” – mondta az exkémfőnök, akinek neve mostanában potenciális jelöltként többször is felmerült egy lehetséges választás esetén.

The post Reggeli hírek – politika, választások és vélemények first appeared on Új Kelet online.

Exit mobile version