SzántóGráf

A vörös-tengeri húti támadások leállítását követelő ENSZ BT határozat

ujkeletlive

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa követeli a vörös-tengeri húti támadások leállítását

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán felszólította a Irán által támogatott húti lázadókat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokkal, és óva intett a feszültség fokozódásától, miközben hallgatólagosan támogatja az Egyesült Államok vezette munkacsoportot, amely a régióbeli hajókat védi.

A Biztonsági Tanács tizenegy képviselője szavazott az intézkedés mellett, amely követeli, hogy a hútik “azonnal hagyjanak fel minden olyan támadással, amely akadályozza a globális kereskedelmet, a hajózási és szabadságjogokat, valamint a regionális békét.” A BT továbbá a november 19-én elfoglalt Galaxy Leader japán üzemeltetésű és egy izraeli üzletemberhez köthető járműhordozó hajó, illetve legénységének szabadon bocsátására szólított fel. Négy tag, köztük a vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína tartózkodott ugyan, de fenntartásaik ellenére egyikük sem szavazott ellene.

Az Egyesült Államok és Japán által támogatott határozat kulcsfontosságú rendelkezése megjegyezte, hogy az ENSZ-tagállamoknak a nemzetközi joggal összhangban joguk van “megvédeni hajóikat a támadásokkal szemben, beleértve azokat is, amelyek aláássák a hajózási jogokat és szabadságokat.”

Az ENSZ határozata ilymódon hallgatólagosan támogatja a Prosperity Guardian Egyesült Államok vezette többnemzettel együttműködő haditengerészeti hadműveletet, amely a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben védi a kereskedelmi hajókat a húti rakéta- és dróntámadásoktól.

A legutóbbi csapások során Washington közölte, hogy amerikai és brit hadihajók kedden 21 drónt és rakétát lőttek le a Vörös-tenger déli hajózási útvonalain. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint a hútik 26 hajók elleni támadást hajtottak végre azóta, hogy elfoglalták a Galaxy Leadert.

Az Egyesült Államok azzal vádolja Iránt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait megsértve kritikus támogatást nyújt a húti támadásokhoz, beleértve a fejlett rakétákat és drónokat. Teherán tagadja a vádat.

A jemeni hútik szóvivője, Mohammed Abdul Szalam, illetve Mohammed Ali al-Húti, a jemeni húti forradalmi bizottság vezetője egyaránt “politikai játszmának” minősítette az ENSZ-határozatot, azt állítva, hogy az Egyesült Államok az, aki megsérti a nemzetközi jogot.

Az iráni támogatottságú húti lázadók egy polgárháború során elfoglalták Jemen nagy részét. A gázai háborúhoz kapcsolódva Izraelhez kötődő vagy izraeli kikötőkbe tartó hajók megtámadását tűzték ki célul ilymódon támogatva a Hamász terrorszervezetet. A célba vett hajók közül soknak nem is volt kapcsolata Izraellel

A hútik támadásai megzavarták a tengeri kereskedelmet, ami arra késztetett néhány hajózási társaságot, hogy a Vörös-tengerről hosszabb útvonalakra terelje hajóit, kilátásba helyezve az energia- és élelmiszerárak emelkedését.

Politika

Gázaiak kitelepítése

Azt követően, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök támogatta a Betzalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter, illetve Itamar Ben-Gvir (Otzma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter, és saját pártjának egyes képviselői által az elmúlt napokban politikai kampányként felvetett gázai lakosság kitelepítését, amit “önkéntes kivándorlás-ösztönzésnek” neveztek, a jelentős nemzetközi – beleszámítva a washingtoni elutasítás közepette, a miniszterelnök szerda este egy angol nyelvű felvételen kijelentette, hogy Izraelnek “nem áll szándékában Gáza tartós megszállása vagy polgári lakosságának kitelepítése.”

A közösségi médiában közzétett felvételt az Izraelt a gázai övezetben elkövetett népirtással vádoló hágai Nemzetközi Bíróság nyitó tárgyalásának előestéjén tették közzé.

“Szeretnék néhány dolgot teljesen világossá tenni. Izraelnek nem áll szándékában tartósan megszállni Gázát vagy kitelepíteni a polgári lakosságot. Izrael a Hamász terroristái ellen harcol, nem a palesztin lakosság ellen, és mindezt a nemzetközi joggal teljes összhangban tesszük.”

“Célunk, hogy megszabadítsuk Gázát a Hamász terroristáitól és kiszabadítsuk túszainkat. Amint ezt elértük, Gáza demilitarizálható és deradikalizálható lesz, és ezáltal egy jobb jövő lehetőségét teremtjük meg Izrael és a palesztinok számára egyaránt,” – közölte a miniszterelnök.

A héber médiának nyilatkozó likudos Danny Danon a közlemény után ragaszkodott Netanjahu azon korábbi állításához amikor is egyértelmű támogatását fejezte ki a palesztinok övezeten kívüli önkéntes kitelepítése mellett, miközben most az Egyesült Államok ellenkezése miatt visszakozik.

A mi problémánk az, hogy olyan országokat találjunk, amelyek hajlandóak befogadni a gázaiakat, és mi dolgozunk ezen,” – utalt Danon Netanjahu néhány nappal korábbi kijelentésére, amit nem hivatalosan egy frakcióülésen közölt pártjának képviselőivel.

A Miniszterelnöki Hivatal nem kívánta kommentálni Danon kijelentéseit, ugyanakkor közismert más tisztviselők nyilatkozata, amelyek révén cáfolták azon izraeli tárgyalásokról szóló híreszteléseket, amely során különböző országokkal [Kongó] folytatnak tárgyalásokat a gázaiak kitelepítése ügyében. Eilon Lévi kormányszóvivő egyenesen “felháborítónak és hamisnak” nevezte miszerint Izrael arra törekszik, hogy eltávolítsa a lakosokat az övezetből.

Danon elmondása szerint a külföldi diplomaták azzal érvelnek, hogy “háborús időkben, amikor annyi otthont leromboltunk, ez nem önkéntes,” hozzátéve, hogy amennyiben csak ez a gond “várhatunk, de szerintem nem humanitárius azt mondani a gázai embereknek, hogy soha nem engedik meg, hogy áttelepüljenek.” Danon, hasonlóan a politikai tervet nyíltan felvető vallásos cionista képviselőkhöz, a The Times of Israel hírportálnak azzal érvelt, miszerint biztosra vehető a gázaiak önkéntes kitelepülési szándéka, amelyet figyelembe kell venni, holott ilyen irányú felmérésekről, illetve nyilatkozatokról ezidőtájt nem lehet tudni. Felvetéseinek igazolásaként a Moszad volt igazgatóhelyettese Ram ben-Barakkal közösen jegyzett, és a Wall Street Journalban nemrég megjelent véleménycikkét hozta fel.

Ben-Barak szerint korábbi kijelentései miszerint “a gázai övezet lakosai számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, maradnak-e,” nem egyenértékűek Danon, Szmotrich, illetve Ben-Gvir “önkéntes kivándorlásra” való egyértelmű felszólításaival. A közösségi médiában hangsúlyozta, hogy félreértették, mondván – “a palesztinoknak meg kell engedni – a hangsúly a megengedésen van – hogy eldönthessék, maradnak-e Gázában, remélve, hogy jobb hely lesz egy olyan rendszerben, amely gondoskodik a lakosok jólétéről és életminőségéről, ami pontosan a kitelepítési megközelítés ellentéte,” – állította.

Hága – Kasszif impeachment

Nyolcvanöt Kneszet-tag írta alá az ellenzéki Jiszráel Beitenu képviselője, Oded Forer hétfő reggel bejelentett petícióját annak érdekében, hogy kizárja a Hadas-Ta’al egyetlen zsidó törvényhozóját, Ofer Kasszifot a parlamentből, mert nyilvánosan támogatja azt a dél-afrikai indítványt, amely Izraelt népirtással vádolja a Nemzetközi Bíróságon.

A dokumentumot mind a koalíció, mind az ellenzék törvényhozói aláírták, köztük Beni Gantz háborús kabinetminiszter és Nemzeti Egység, illetve az ellenzéket vezető, Jáir Lapid Jes Atid pártjának törvényhozói.

A Kneszet alaptörvénye szerint 90 tag (75%) szavazhat egy olyan képviselőtárs kizárásáról, aki “az Izrael Állam elleni fegyveres harc” támogatását fejezte ki.” Ezt megelőzően, amennyiben legalább 70 aláírás összegyűlt, az ügyet a Kneszet házbizottsága elé terjesztik, és amennyiben jóváhagyják a plénum elé kerül szavazásra.

Kizárása esetén, Kasszif lesz az első zsidó, akit az Izrael elleni fegyveres harcok támogatása miatt vonnak felelősségre a 2016 óta hatályos törvény értelmében.

A plénum előtt történő kizárását követően az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerülhet, ahol Kasszif várhatóan azzal fog érvelni, hogy a hágai bíróság előtt tárgyalásra kerülő Izrael elleni indítványt támogató döntése nem egyenlő az Izrael Állam elleni fegyveres harc támogatásával vagy Izrael létezéshez való jogának tagadásával.

A hadsereget korábban a náci rezsimhez hasonlító Kasszif az izraeli politika méltán megkérdőjelezhető, ellentmondásos szereplője. A Központi Választási Bizottság négy évvel ezelőtt kizárta a parlamenti jelöltségből provokatív megjegyzései miatt, de a Legfelsőbb Bíróság akkor hatályon kívül helyezte a döntést.

The post A vörös-tengeri húti támadások leállítását követelő ENSZ BT határozat first appeared on Új Kelet online.

Exit mobile version