SzántóGráf

Reggeli hírek – túszalku, politika és meglepetések a gázai rendezés hátterében

ujkeletlive

Politika

Túszok

A párizsi négyoldalú magasrangú túsztárgyalásokon elért lehetséges keretegyezmény bejelentése után felgyorsultak az események. Miközben a kormány vallásos cionista frakciói, élükön Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter a kormány megbuktatásával fenyegetőzik, amennyiben véreskezű palesztin terroristák kiengedése is napirendre kerülhet, Binjamin Netanjahu miniszterelnök szerda este a közösségi médiában közzétett felvételen hangsúlyozta, hogy a fogvatartottak hazahozatala nem történhet meg mindenáron.

A médiában nagy a zaj a további túszok szabadon bocsátására irányuló erőfeszítésekről, ezért szeretném világossá tenni – dolgozunk egy másik terven, de hangsúlyozom: nem mindenáron,” majd hozzátette -„vannak vörös vonalaim, többek között: nem vetünk véget a háborúnak, nem távolítjuk el a hadsereget az övezetből, és nem engedünk szabadon több ezer terroristát.”

A miniszterelnök mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a kormány folyamatosan a túszok kiszabadításán munkálkodik, szem előtt tartva a háború további céljait – a Hamász felszámolását és annak ígéretét, hogy Gáza többé nem jelent veszélyt.

A felvétel közzététele előtt Netanjahu 18 érintett család képviselőivel találkozott, ígéretet téve, hogy koalíciós megfontolásoktól függetlenül előmozdítja az alkut, jelentette a 12-es csatorna, megjegyezve, hogy a családok követelték a miniszterelnöktől az alku elfogadását akár koalíciója felbomlását előtérbe helyező Ben-Gvir fenyegetései ellenére is.

A miniszterelnök nem kötelezte el magát a végletekig, mondván – „amennyiben az alku jó Izraelnek, a túszok visszaküldése és a háborús célok megvalósítása érdekében, megteszem, de ha úgy gondolom, hogy a helyzet veszélyezteti az ország biztonságát, vagy nem éri el azokat a célokat, amelyeket szeretnénk, nem teszem meg.”

A 12-es csatorna emelett közzétette a David Barnea kémfőnök által a hadikabinet előtt hétfőn bemutatott kilenc pontos tervet, amelynek közzétételéhez elvileg a katonai cenzor hozzájárult.

A novemberi túszalkuhoz hasonlóan, a több fázisban történő lehetséges megállapodás értelmében 35 napra szünetelnének a harcok, miközben a Hamász szabadon engedne 35 női, beteg, sebesült és idős túszt. Ezt követően további egyhetes szünetet tartanának a harcokban, amely során a tárgyaló felek véglegesítenék a második szakaszban történő fogolycserét, beleértve a fogvatartott polgári védelmi osztag, a férfi, és a Hamász által katonának tekintett túszokat.

A riport szerint a palesztin biztonsági foglyok szabadon bocsátását illetően még nem született döntés, de állítólag Izrael hajlandó nagyszámú könnyű bűnözőt szabadon engedni, hogy a súlyosabb terroristákat börtönben tartsa, a Hamász viszont ragaszkodik a minőségi foglyok szabadon bocsátásához.

Szerda estig a terrorszervezet nem reagált az izraeli, amerikai, egyiptomi és katari tárgyalók által Párizsban megfogalmazott megállapodás vázlatára.

Diplomácia

Miközben Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter szerdán a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójával Washingtonban találkozott, hogy megvitassák a humanitárius segélyek bejutását a gázai övezetbe, illetve a túszok szabadon engedésére irányuló erőfeszítéseket, Binjámin Netanjahu miniszterelnök ENSZ nagykövetekkel való jeruzsálemi találkozója során hangsúlyozta, hogy a Hamász teljes mértékben beszivárgott az UNRWA segélyszervezetbe. A miniszterelnök, továbbá egyértelművé tette, miszerint „más ENSZ-ügynökségekre, és más segélyszervezetekre van szükségünk az UNRWA helyett.”

Az izraeli titkosszolgálat által világossá tett bizonyítékok szerint az UNRWA alkalmazottai résztvettek az október hetedikei mészárlásokban, és a Hamász a szervezet infrastruktúráját saját, többek között a zsidók elleni terror és uszítás céljaira használta, számos ország. Ezt követően, az USA és Nagy Britannia, majd számos más ország azonnal felfüggesztette a befizetések átutalását.

Politika – kormányválság és Likudkavarás

A Hamász által fogvatartott túszok szabadon bocsátása érdekében zajló előrehaladott tárgyalások és Itamar Ben-Gvir kormány bedöntő fenyegetései közepette, az ellenzék vezetője Jáir Lapid bejelentette, hogy hajlandó lenne Itamar Ben-Gvir helyett belépni a kormányba az izraeli foglyok megmentése végett. A Kan közszolgálati csatorna, eközben a Likud nagylelkű javaslatáról számolt be, miszerint a Likud egyik magas rangú minisztere azzal fordult a Jes Atid frakció képviselőihez, hogy a kormányzó párt lemond Járiv Levin igazságügyi miniszter tárcájáról Lapidék javára, cserébe támogatásáért.

A javaslat állítólag tartalmazza a minisztériumok újraelosztását a kormányon belül, azzal a szándékkal, hogy a háború idején, majd azt követően még további bővítéseket eszközöljenek, ugyanakkor nem említi más pártok eltávolítását.

A koalíció vezető minisztériumai újraelosztásának tervét, állítólag Beni Gantz Nemzeti Egység frakciójának tagjai számára is eljuttatták feltéve, hogy beleegyeznek a kormány támogatásába a háborút követő időszakban is.

Lapid viszont kizárta belépését egy olyan koalícióba, amelynek Ben-Gvir és Becalel Szmotrich is tagja, mondván – „a mi célunk a túszok megmentése és hazahozatala, nem pedig Netanjahu és szélsőséges partnerei megmentése. A Likud szokás szerint összezavarodott – a teljes győzelem a túszok hazahozatala a legnagyobb történelmi baklövés után – nem pedig a hatalomban maradás és a mandátum megtartása.”

A holnap

Washington

Antony Blinken amerikai külügyminiszter felkérte a hivatalát a gázai háború utáni felülvizsgálat elkészítésére, amely bemutatja a palesztin állam esetleges amerikai és nemzetközi elismerésével kapcsolatos politikai lehetőségeket, jelentette amerikai forrásokra hivatkozva Barak Ravid a Walla riportere.

A riport szerint annak ellenére, hogy amerikai tisztviselők hangsúlyozzák, miszerint nem történt politikai változás, egy ilyen lehetőség magas szintű fontolóra vétele mégis azt jelzi, hogy a Biden-kormányzat akár jelentős kockázatot is vállalna egy ilyen volumenű nemzetközi, és belpolitikai szempontból is rendkívül érzékeny kérdés felvetésével.
Ilymódon, a Biden-adminisztráció háború utáni stratégiája részeként a diplomáciai erőfeszítéseket összehangolná az Izrael és Szaúd-Arábia közötti lehetséges normalizálódás, és a rijádi vezetés által az október hetedikei mészárlások, illetve a gázai háború kitörése óta hangoztatott kizárólagos feltétele, a palesztin állam létrehozásához vezető út megteremtésének jegyében.

A Ravidnak nyilatkozó források szerint, ez ügyben számos lehetőség kínálkozik az Egyesült Államok fellépésére, mint például a Palesztin állam elismerése – azaz nem él vétó jogával annak megakadályozására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa regisztrálja azt, illetve más országok ösztönzése Palesztina elismerésére.

A jelenlegi helyzetben, a Blinken által kért külügyminisztériumi vizsgálat, amelyről a Fehér Háznak tudomása van, egyelőre mindössze a lehetőségek áttekintésére korlátozódik, és nem írja felül a washingtoni eddig érvényben lévő politikát.

Jeruzsálem

Binjámin Netanjahu, és jelenlegi koalíciója köztudottan ellenezne bármilyen szintű Palesztin állam létrehozását, a Maariv héber nyelvű hírportál riportja szerint, azonban a miniszterelnökhöz meglehetősen közel álló „üzletemberek egy csoportja” egy olyan burkolt gázai katonai kormány létrehozásának terveit dolgozták ki, amelynek célja a regionális kapcsolatok erősítése, egy jövőbeli palesztin állam, és a Szaúd-Arábiával való békét szem előtt tartva.

Az érem másik oldalát megmutató nem hivatalos Netanjahu-terv, a Maariv szerint illeszkedik az amerikaiak átfogó közel-keleti diplomáciai erőfeszítéseihez, ugyanakkor a miniszterelnök biztonsági távolságot tartva közvetlenül nem vesz részt a megbeszélésekben.

A terv Izrael a gázai háború „másnapra” vonatkozó szélesebb körű stratégiájának része, számos más kezdeményezés mellett, első szakaszban egy átfogó izraeli katonai kormány létrehozását foglalja magában Gázában, amely felügyeli a humanitárius segítségnyújtást, és felelősséget vállal a polgári lakosságért az átmeneti időszakban. A második fázisban megalakulna egy nemzetközi arab koalíció – Szaúd-Arábia, Egyiptom, Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, és mások részvételével, egy szélesebb regionális normalizációs megállapodás részeként. A gázai kormányzást olyan tisztviselők vehetnék át Izraeltől, akik nem állnak kapcsolatban a Hamászszal, és nem állnak közvetlenül kapcsolatban Mahmúd Abbász elnökkel és gárdájával. Izrael, továbbá fenntartja a jogát, hogy biztonsági műveleteket hajtson végre az övezetben, hasonlóan a Júdea és Szamáriai területekhez, a terrorizmus vagy a terrorizmus infrastruktúráinak leküzdésére irányuló műveleti igények esetén.

Ugyanakkor Gáza stabilizálásához és működéséhez kiterjedt reformokra van szükség Júdeában és Szamáriában a Palesztin Hatóság működését, oktatási tartalmát és a terrorkezelést illetően. Amennyiben a változási szakasz zökkenőmentesen halad előre meghatározott két-négy éves határidőn belül, Izrael elismerne egy körülhatárolt palesztin államot a Palesztin Hatóság területén, és fontolóra venné további, nem-telepes földek átadását.

A Maariv riportja azt is leszögezi, hogy egyrészt a meglehetősen instabil koalíció, másrészt egy olyan történelmi lehetőség, közepén álló miniszterelnök, akinek mindig is a szaúdi normalizáció volt az álma, ami szerinte egyben a palesztin kérdés megoldását is jelentené, az október hetedikei mészárlások fényében egyidőben fékező és motiváló erőként politikai karrierjének legnehezebb döntését jelentik Netanjahu számára.

The post Reggeli hírek – túszalku, politika és meglepetések a gázai rendezés hátterében first appeared on Új Kelet online.

Exit mobile version