ujkeletlive

Tüntetések

Túszok tere

A Hamász által fogvatartott túszok hazatérését követelő szombat esti hagyományos tel-avivi tüntetésen, a háború 120. napján elhangzott beszédeken felszólalók szakítva az eddigi politikailag semleges hanggal ezúttal egyértelmű üzenetet küldve hangsúlyozták, hogy a kormány közömbös a túszok sorsa iránt, Binjámin Netanjahu miniszterelnököt pedig azzal vádolták, személyes szempontok vezérlik, illetve a vizsgálatok és a választások elkerülése érdekében húzza az időt.

A szombat kimenetele után több százan vonultak végig Jeruzsálemben a túszok azonnali szabadon bocsátását követelve. A résztvevők a kormányt bírálták, és többek között Netanjahu lemondását követelték.

A tel-avivi Túszok terén felszólalók mellőzve ugyan a korábbi politikai semlegességet, egyértelműen elhatárolódtak a párhuzamosan zajló kormányellenes Habima tüntetésektől, és az esemény középpontjában a gázai túszok visszaszerzésére helyezték a hangsúlyt

A túszokat és eltűnt családokat képviselő szervezet azt szeretné elérni, hogy a miniszterelnök fogadja el a fogolycsere kereteit a feltételezések szerint 132 túszt fogva tartó Hamász terrorszervezettel.

A korábbi gyűléseken elhangzó politikai mentesség követelésével ellentétben, ezúttal a több ezres tömeget vonzó 17. heti eseményt megnyitó Rami Beja a túszok visszaszerzését „az ország vezetése iránti bizalom helyreállítása egyetlen módjának” nevezte, miközben Ronen Manelisz tartalékos dandártábornok, az Izraeli Védelmi Erők korábbi szóvivője hangsúlyozta, hogy nem bízik ebben a vezetésben.

Manelisz úgy véli, hogy a kormány a túszmentő politikát a választások elkerülése érdekében alakítja, hozzátéve – „attól tartva hogy egy átmeneti tűzszünet kritikákhoz, vizsgálatokhoz vezetne, és elindítaná azt a nagyon is szükséges folyamatot, hogy visszatérjenek a választásokhoz, hogy megújítsák a vezetőkbe vetett bizalmat, az izraeli vezetés, a háborús kabinet feje fél meghozni a beleegyező döntést a fogolycserébe.”

A túszalku kapcsán felmerülő kormánykritikához csatlakozott a hadsereg másik, volt szóvivője Avi Benajahu tartalékos dandártábornok, aki beszédében a miniszterelnököt és koalíciós partnereit „hanyagsággal, arroganciával, és a Hamász kiépítésével” vádolta, ugyanakkor „a fájdalmas, nagyon nehéz” alku elfogadására szólította fel Netanjahut, mondván a „terrorszervezet be van kerítve, nem megy sehová, de a túszok elvesznek.”

Emellett, az előző gyűlésekhez hasonlóan a túszok hozzátartozói is felszólaltak a kormányhoz intézve kérésüket. A Nir Ozból elrabolt Elad testvére Karmit Palti-Kacir elmondása szerint az elmúlt 120 nap „az élő pokol” volt a családja számára, majd a kormány és a túszalku lebonyolításában résztvevő vezetőkhöz név szerint fordulva azt kérte „ne hagyják, hogy pártpolitikai megfontolásból megöljék a túszokat. Ők a mi vérünk, és a tiétek is. Ők nem az ezüsttálca [Altman szerint a szükséges áldozatok], amelyen a háborút átadták nektek. És azoknak, akik uszítanak és vakmerőnek nevezik a folyamatban lévő alkut, világosan megmondjuk: a meggondolatlan alku olyan alku, amely cserbenhagyja a gázai övezetben a túszokat.”

A Hamásszal kötendő második megállapodást ellenző kormány által felvetett érv a biztonsági kockázat, amelyet számos elítélt terrorista szabadon bocsátása jelenthet. A Gilad Salit túszul ejtett katona szabadon bocsátását jelző, 2011-es Netanjahu által aláírt ellentmondásos megállapodás több mint 1000 elítélt terrorista szabadon bocsátását eredményezte, közöttük az a Jahíje Szinwár, aki jelenleg a Hamász gázai vezetője és az október 7-i mészárlások kitervelője.

Ezen érvek ellensúlyozására a szervezők bemutatottak egy összeállítást a biztonsági szervek nyugalmazott vezetőinek nyilatkozataiból, akik a túszok visszaszerzésének prioritásként való kezelése mellett érvelnek. Az óriáskivetítőn látható összeállításban a Sábák belbiztonsági ügynökség volt vezetője, Juval Diszkin hangsúlyozta – „támogatom az összes fogoly szabadon bocsátását a túszok szabadságáért cserébe,” utóda, Nadav Argaman a túszok visszaszerzését „a legfontosabb küldetésnek” nevezte, míg Saul Mofaz volt védelmi miniszter úgy vélte, hogy „nincs győzelem a túszok nélkül”.

A túszok családjait képviselő Tikva Fórum, akik között a Hamász által fogvatartott szüleiket hazaváró családok is vannak, elutasítják a terrorszervezetnek tett engedményeket, és bár a túszok kiszabadítása mellett érvelnek, azt erőszak, vagy akár egy olyan megállapodás révén támogatják, amely nem veszélyeztet más izraelieket.

Habima

A héber média jelentései szerint a szombat esti zord időjárás ellenére  körülbelül 4000 tüntető gyűlt össze a tel-avivi Habima téren a kormány lemondását követelve. Eközben az ország több pontján is tartottak demonstrációkat, a miniszterelnök kesszáriai villája előtt több százan gyűltek össze a szakadó esőben lemondását követelve.

Az immár hetek óta újjáéledt tel-avivi tüntetések Habima téri eseményén Liraz Serki énekesnő és színésznő, Itamar Kramer ügyvéd, az oktatási felügyelet vezetője, Neta Szpilman, a Nova koncerten meggyilkolt Ilan Mose Ja’akov nővére, és Szophie Barzon, a Beri kibuc galéria igazgatója és kurátora szólt az összegyűltekhez.

A háborúban tartalékosként szolgáló  Kramer azt nehezményezte, hogy a Gázai övezetre és az északi településekre vonatkozó részletes politikával alátámasztott újjáépítési elképzelése mellett a kormány telepeket akar létrehozni az övezetben, és ahelyett, hogy az oktatási minisztérium az állami-közoktatást támogatná a politikai nevelésbe irányítják át a közpénzeket.

Szpilman az október hetedikei mészárlásokat illetően a megfelelő felelősségvállalást hiányolta a kormány részéről, mondván – „arra a kérdésemre, hogy mindez hogyan történt, még mindig nem kaptam választ a miniszterelnöktől,” továbbá hozzátette, hogy bátyja meggyilkolása ráébresztette arra, hogy a politika nem szürke és érdektelen, amit azért sem értettek, „mert elmerültünk az életünkben, dolgoztunk, adót fizettünk, idegen irodákat finanszíroztunk, miközben vannak olyanok, akik a saját érdekeiket nézik. Ez a jó emberek órája, a fény embereié, a szorgalmas embereké, akik törődnek velük, akik azért jönnek, hogy megváltozzanak és dolgozzanak.”

Szophie Barzon a Béri kibutz ellen elkövetett Hamász mészárlások túlélője a lerombolt Nyugat-Negev hangját képviselve szólalt fel, mint „a jövő hangja, amely itt akar megszületni, a jelenlegi kormány által hagyott romokon,”  miközben hangsúlyozta, hogy a 17 hete a velünk történt katasztrófa nem természeti, hanem emberi hiba okozta katasztrófa volt. Barzon továbbá hangsúlyozta, hogy a kormány kudarcot vallott, és „a számlát a küszöbünkhöz hozták. Fizettünk gyermekeink életével. Fizettünk barátaink és családjaink életével. Fizettünk túszainkkal. akik arra várnak, hogy megmentsük őket…a nemzetnek szüksége van és megérdemli a korrekciós vezetést.”

Politika

Egyiptomi és hamászos források szombaton azt nyilatkozták az Al-Araby Al-Dzsadid újságnak, hogy a politikai szárny feje, Iszmail Hanije vezette Hamász-küldöttség esedékes kairói látogatása elhalasztásra került. A Hamász egyik magas rangú forrása azt állította, hogy a több napos halasztás célja a többi palesztin frakcióval való további konzultációk lebonyolítása a párizsi találkozókat követően javasolt vázlattal kapcsolatban.

Az arab média ma délelőtt arról számolt be, hogy a Hamász hajlik elfogadni a túszalku Párizsban megfogalmazott vázlatát, bár az nem követeli meg a gázai háború teljes leállítását, de egyéb változtatásokat, módosításokat követelnek. A terrorszervezet három helyett négy szakaszt, a tűzszünetek időtartamának meghosszabbítását, valamint a háború után meghatározó szerepet követel a gázai kormányzás kérdésében. Utóbbi pont esetében a Hamász kitart amellett, hogy ez egy belső palesztin ügy, amelyet a palesztin színtéren fognak megoldani, és Izraelnek semmi köze hozzá.

A Kan közszolgálati média riportere Ajala Hasszonnak nyilatkozó Joszi Cohen volt kémfőnök, akinek neve egyre gyakrabban felmerül az új választások esetén, mint a jobboldal vezetője, úgy véli, hogy a fogolycsere-ügyletet egy lépésben kellene végrehajtani. „Ellenkező esetben, lehet, hogy soha nem fog véget érni,” tette hozzá, megerősítve, hogy az állam nem fog belemenni a terror elleni harc beszüntetésébe – „lehet szünet, de nem lehet vége a háborúnak.”

Az északi fronton a Hezbollah terrorszervezettel zajló való összecsapásokat illetően Cohen szerint egy napon Izraelnek háborút kell majd vívnia a Hezbollah ellen – „de ennek most nincs itt az ideje.”

A 12-es csatorna szombat esti újságírói műsorában Gideon Sza’ar, a jelenleg Beni Gantz frakciójában ülő Tikva Hadasa elnöke nem zárta ki beleegyezését egy túszügyletbe, amely magában foglalja a harcok ideiglenes beszüntetést is, mondván Izrael már bebizonyította, hogy a fegyverszünetből visszatérhet a harcba.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a végső kép a fontos – „amennyiben a Hamász talpra áll – akkor ez szörnyű üzenet Izrael jövője számára. A végső kép a Hamász leigázása,” hozzátéve – „Nem akarunk véget nem érő háborút, a Hamász ellen harcolunk. Miután távozik, és visszakapjuk az elrabolt személyeket – az incidensnek vége. Innentől kezdve beszélhetünk javulásról, leszerelésről és szép dolgokról. De ha nem a Hamász leigázásával ér véget, nem értük el a célt.”

Egy lehetséges palesztin állam létrehozásáról szóló felvetésekre reagálva Sza’ar kijelentette, hogy ellenzi a kétállami megoldást, mint egy széles körű megállapodás része, amely magában foglalja a harcok befejezését és az elhurcoltak szabadon bocsátását, mondván „ha egy október 7-e utáni palesztin államról beszélünk, az olyan, mintha az Al-Kaida államáról beszélnénk szeptember 11-e után. A palesztin utca nagyon a Hamászról szól, szóval nem mehetsz ebbe az irányba.”

The post Reggeli hírek – erősödő tüntetések és politikai nyilatkozatok first appeared on Új Kelet online.