ujkeletlive

A Hamász tovább húzza az időt

A korábban meg nem erősített média jelentéssel ellentétben a Hamász terrorszervezet vasárnap este nem adott választ az október hetedikei mészárlások idején elrabolt és fogvatartott túszok szabadon engedését biztosító második fogolycsere elfogadását illetően. A terrorszervezet egyelőre úgy tűnik nem fogadja el az úgynevezett párizsi megállapodást, amely a harcok ideiglenes felfüggesztését tartalmazza az alku részeként.

Különböző nemzetközi médiacsatornák arról számoltak be, hogy a terrorszervezet frakcióin belül még folynak az egyeztetések, míg a héber sajtó úgy tudja, hogy a korábbi találgatásokkal ellentétben a Hamász valószínűleg nem fog azonnali választ adni az Izrael, Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok vezető tisztségviselői által kidolgozott keretegyezményt illetően.

Az időhúzás oka, hogy Jahíje Szinwár, a Hamász gázai vezetője szilárd garanciákat követel a háború befejezésére, és az izraeli csapatok kivonására vonatkozóan, amely követelések Izrael számára elfogadhatatlanok. Szinwár és a terrorszervezet magas rangú tisztviselői közötti belső elhallgatott vita részleteiről keveset lehet tudni, de az valószínűsíthető, hogy a végső döntést a túszokat maga körül pajzsként fogvatartó Hamász-vezér fogja meghozni, közölte a 12-es csatorna.

Ezer elítélt terroristával egyetemben, Szinwár maga is egy fogolycsere keretében szabadult 2011-ben, a Gilad Salit izraeli katona elengedése érdekében Binjámin Netanjahu akkori miniszterelnök által aláírt megállapodásnak köszönhetően.

Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan az NBC tévécsatornának azt nyilatkozta – „a Hamászon múlik, hogy előlépjen és válaszoljon egy komoly javaslatra,” hangsúlyozva, hogy Washington továbbra nyomást fog gyakorolni a közvetítő katari, és az egyiptomi tárgyalókra az összes túsz hazatérése érdekében, de azt is elismerte, hogy a válasz jelenleg még nincs a küszöbön.

Eközben az izraeli kabinet elfogadásához is kötött párizsi alku részleteit illetően a jeruzsálemi törvényhozók is megosztottak. A tegnap reggeli kabinetülést illetően este tovább folytatódott a vita miszerint lehetséges-e visszatérni a teljes harci műveletekhez egy hosszabb szünet után, illetve az alku az övezetben még mindig fogvatartott 132 túsz kivétel nélküli szabadon engedésére vonatkozó egyértelmű kiállásra vonatkozóan. A kabinet miniszterei, köztük a miniszterelnök kormányzó Likud frakciójának több tagja nem tartja elfogadhatónak a keretjavaslatot, noha számos részlete még nem véglegesített, beleértve a palesztin foglyok szabadon bocsátásának számát és ütemét.

A vasárnap reggeli kabinetülés újságírók számára is nyitott bevezetőjében, Netanjahu óva intette a Hamászt a határok feszegetésétől, hangsúlyozva „nem fogunk minden alkuba belemenni, és nem minden áron,” emellett felszólította a minisztereket, hogy ne reagáljanak a média azon híreszteléseire, amelyek azt sugallják, „mintha beleegyeztünk volna, például terroristák szabadon bocsátásába, mert egyszerűen nem fogunk beleegyezni.”

Vélemény

Izraelnek való kémkedésért 30 évre ítélt egykori amerikai haditengerészeti hírszerző tiszt, Jonathan Pollard ismét megismételte korábbi véleményét, miszerint a túszok szabadon bocsátása érdekében semmilyen alku megkötése nem megengedett a Hamásszal.

Pollard a haifai Or Visua heszder jesivában találkozott a diákokkal és tanárokkal, akiknek beszédet tartott a Tóra-tanulás, illetve a diákokat katonai szolgálatra felkészítő jesivák fontosságáról, valamint a hadsereg céljairól a háborúban.

Elmondása szerint a hadseregnek reformon és alapvető belső változáson kell átesnie belülről, különös tekintettel a vezetőkre, más szóval a vezérkari főnök leváltása és az egész vezérkar arculatának megváltoztatása révén kell elérni, hogy a „zsidó értékek hagyományai szerinti, az Izraelben élő zsidó nép érdekében” történő változás egészen a katonák szintjéig leszivárogjon. Pollard hangsúlyozta, hogy a Tóra-tanulók fogják megteremteni a jövőbeli zsidó hadsereget, hangsúlyozva, hogy jelenleg vegyesen világi, maszorti, vallásos és ultraortodox katonák harcolnak egymás mellett, de szerinte a jövőben a hadseregnek egységesnek kell lennie a zsidó állam és a zsidó identitás védelme érdekében.

A Hamász terroristái által Gázában fogva tartott túszokra kitérve hangsúlyozta – „a foglyokat jól és közelről ismerem. Tudom, milyen nehéz és összetett a helyzet, de most győzelemre van szükségünk a Hamász felett, és olyan győzelemre, amely hazahozza az elraboltakat. A Hamásszal semmilyen körülmények között nem szabad alkuba bocsátkozni. A háború fő célja a Hamász feletti teljes győzelem, és annak teljes megsemmisítése. Ami az elraboltakat illeti, mindent megteszünk azért, hogy egyszerre térjenek haza. Ez az egyetlen módja annak, hogy hazahozzuk őket, mindannyiukat,” – majd hozzátette „amennyiben belemegyünk a Hamásszal kötött alkuba további 8 millió zsidó elrabolt lesz, akik az országban élnek, és kötelességünk megvédeni őket mindenáron. Nincs felhatalmazásunk arra, hogy túl nagy árat fizessünk.”

Washington – kiszivárogtatások napja

A Politico hírportál vasárnapi riportja Joe Biden amerikai elnök zárt ajtók mögött, Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel kapcsolatban elhangzott állítólagos „bad f***ing guy” megjegyezésére utalt egy bizalmas beszélgetés során. A nem hétköznapi kifakadás Biden azon aggályaira utalt, miszerint Netanjahu szívesen belerángatná az Egyesült Államokat egy szélesebb körű közel-keleti háborúba, egy olyan konfliktusba, amely biztosítaná, hogy továbbra is amerikai fegyverek áramoljanak a térségbe, amit hamarosan csapatok is követnének, ilymódon a rá nehezedő nemzetközi nyomás, hogy beleegyezzen a gázai tűzszünetbe is megszűnne, ahogyan belpolitikai nehézségei is.

A riport állításait Biden szóvivője, Andrew Bates hárította, mondván „az elnök nem mondott, és nem is mondana ilyet,” hozzátéve, hogy a két vezető „évtizedes kapcsolatot ápol, amely a nyilvánosság előtt, és a magánéletben is tiszteletteljes.”

A Politico riportja az elnök liberális szavazóinak támogatásáról elemzés, annak fényében, hogy a demokraták aggódnak Izrael gázai offenzívája miatti negatív következményeket illetően a közelgő választások előtt.

Az október hetedikei mészárlásokat követően Biden, kormánya teljes mértékű támogatásán túl személyesen is elkötelezettséget vállalt a zsidó állam mellett. Az elmúlt hetekben Netanjahu és az elnök között azonban egyre érezhetőbbé vált a feszültség a gázai háborút követő másnap kezelésével kapcsolatos nézeteltéréseik miatt.

Tegnap Donald Trump volt amerikai elnök is nyilatkozott utalva az izraeli miniszterelnökre. Miután Trump a FOX News-nak azt nyilatkozta, hogy Izrael részt vett az iráni Kudsz-erő parancsnoka, Kasszím Szulejmáni likvidálásának tervezésében, egy magas rangú izraeli biztonsági tisztviselő a következőt állította az izraeli 12-es csatornának:

,,A Szulejmáni meggyilkolására irányuló művelet sok hónapon át készült. Az utolsó pillanatban Netanjahu beijedt, mert félt az iráni megtorlástól. Volt egy egyszeri lehetőség, és Trump úgy döntött, hogy ha Netanjahu fél megtenni, akkor majd ő megteszi, és ez történt. Izrael kritikus információkat szolgáltatott, és az Egyesült Államok maga hajtotta végre a merényletet.”

Trump a Fox Newsnak nyilatkozva kijelentette: „Amikor likvidáltuk Szulejmánit, tudod, Izraelnek velünk kellett volna megtennie. Két nappal a likvidálás előtt azt mondták: ‘Nem tudjuk megcsinálni. Nem tudjuk megcsinálni.’ Azt mondtam: ’Mi?’ ‘Nem tehetjük meg,’” majd így folytatta: „Volt akkoriban egy tábornokom, egy nagyszerű. Azt mondtam: ‘Tehát, tábornok, mi magunk csináljuk?’ Azt mondta: ‘Megtehetjük, uram, ez csak önön múlik.’ Azt mondtam: ‘Megcsináljuk’”.

The post Reggeli hírek – a Hamász nem nyilatkozott, illetve amerikai elnökök és Netanjahu first appeared on Új Kelet online.