Avi/ujkelet.live
A háború 124. napja: Binjámin Netanjahu miniszterelnök zöld utat adott a tüzelés beszüntetésére a Gázai övezetben a túszok szabadon bocsátásáról szóló alku szakaszai között, és erről nem tájékoztatta előre a hadikabinetet, jelentette reggel a Kan közrádió. Katar kérte a tűzszünetet, hogy a fázisok közötti előrehaladás során folytatódhassanak a tárgyalások a felek között.
Úgy tűnik, hogy a szakaszok közötti átmenet körülbelül egy hétig tartana. A kormányfő jóváhagyta a katari kérést a Moszad vezetőjével, David Barneával folytatott beszélgetésen a titkosszolgálati vezetők párizsi csúcstalálkozóján. A kabinet megbeszéléseinek részleteit ismerő források szerint a hadikabinet tagjai csak Netanjahu jóváhagyása után kaptak erről tájékoztatást.
Látogatás: Antony Blinken amerikai külügyminiszter sort kerít első zártkörű megbeszélésére Herci Halevi vezérkari főnökkel, miután Netanjahu miniszterelnök hivatala először visszautasította a Biden-kormány magas rangú tisztviselőjének négyszemközti beszélgetésre vonatkozó kérését.
Az Israel Hayom napilap tegnap arról számolt be, hogy Blinken privát találkozót kért Halevivel, ami arra késztette Netanjahu irodáját, hogy közleményt adjon ki, miszerint a vezérkari főnök Blinken miniszterelnökkel folytatott megbeszélései során fog találkozni.
A személyesen találkozóra vonatkozó kérés azt sugallja, hogy Blinken úgy gondolja, hogy őszintébb elemzést kaphat Halevitől a háború jelenlegi helyzetéről, ha nem tartózkodnának miniszterek a teremben.
Északi front: Az Egyesült Államok és négy európai szövetségese reméli, hogy a következő hetekben bejelentik Izrael és a Hezbollah terrorszervezet egy sor kötelezettségvállalását a feszültség oldása és az izraeli-libanoni határ nyugalmának helyreállítása érdekében, idézett a Walla hírportál két izraeli tisztviselőt és egy, a részletekről tájékoztatott forrást.
Amos Hochstein, Joe Biden amerikai elnök vezető tanácsadója vasárnap Izraelben találkozott Netanjahu miniszterelnökkel és Joáv Gallant védelmi miniszterrel, és megvitatta a határokkal kapcsolatos új megállapodásokra vonatkozó javaslatát.
- A javaslat az Izrael és a Hezbollah között létrejött 1996-os megállapodás mintájára épül, amelyet az Egyesült Államok és más világhatalmak hirdettek ki az akkori Libanonban végzett izraeli katonai műveletek befejezésére.
- A források szerint az új megállapodást a felek hivatalosan nem írják alá, de az Egyesült Államok és négy európai szövetségese – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország – nyilatkozatot ad ki, amelyben részletezi az egyes felek vállalt kötelezettségeit.
- A források szerint az öt nyugati hatalom gazdasági előnyöket is bejelent a libanoni gazdaság fellendítése érdekében, hogy vonzóbbá tegye a megállapodást a Hezbollah számára.
A megállapodások értelmében a Hezbollah terrorszervezetnek várhatóan nem kell minden erejét a Litani folyótól északra helyeznie, ahogy azt a 2006-os háborút lezáró ENSZ 1701-es határozat megköveteli, hanem csak nyolc-tíz kilométerre az izraeli határtól.
- Az izraeli légicsapások miatt a Hezbollah az elit Radwan haderejének nagy részét már visszavonta hét-tíz kilométerre a nemzetközileg elismert határtól avagy a kék vonaltól az izraeli-libanoni határ szinte minden területén.
- A források szerint a megállapodás a „befagyasztás” elvén alapulna: a Hezbollahnak nem kell visszavonnia erőit, csak azt kell vállalnia, hogy nem küldi vissza őket a határ menti területekre, ahova október 7-e előtt kihelyezte őket.
- Ehelyett a libanoni hadsereg 10-12 ezer katonát küld az izraeli határ menti területre.
A források szerint az Egyesült Államok arra kérte Izraelt, hogy állítsa le a vadászgépei libanoni légtéren való átrepüléseit. Izrael nem utasította el a kérést.
- A javaslat értelmében Izrael kötelezettséget vállalna arra is, hogy az elmúlt négy hónapban a határ mentén bevetett erők egy részét – főként tartalékosokat – kivonja.
Az ügyről tájékoztatott forrás szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy a Hezbollah alábecsülte a határon kialakult helyzet súlyosságát.
- A Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah közvetítőkön keresztül üzeneteket küldött az Egyesült Államoknak, hogy tudja, hogy az Egyesült Államok irányítja Izraelt, és ezért megakadályozza majd, hogy háborúba lépjen Libanon ellen.
- A forrás szerint az Egyesült Államok libanoni tisztviselőkön keresztül világossá tette Naszrallah számára, hogy ez nem így van, és óva intette, nehogy elszámítsa magát.
Szíria: A SANA szíriai állami média szerint Izrael légi támadást hajtott végre kedd éjszaka Homsz területén, megölve és megsebesítve számos civilt és anyagi kárt okozva köz- és magántulajdonban.
Az Izraeli Védelmi Erők irányelvéhez hűen nem kommentálta a hírt.
Egy katonai forrást idézve a SANA azt állította, hogy izraeli vadászgépek a libanoni Tripolitól északra lévő területről indították el rakétáikat, célba véve több célpontot Homszban és a közeli területen. A jelentés szokás szerint megjegyzi, hogy a szíriai légvédelmi rendszerek elfogták a lövedékek egy részét.
Helyi források a Reuters hírügynökségnek azt mondták, hogy a támadás a szíriai hadsereg több előőrsét és egy légitámaszpontot célozott Homsz térségében, egy szíriai katonai hírszerzési forrás szerint a Sajrat légitámaszpontot célozta.
Moszkva is: Az orosz külügyminisztérium kedden közölte, hogy informálta „negatív reakciójáról” Szimona Halperin izraeli nagykövetet a diplomata Szergej Lavrov külügyminiszterrel és az orosz közel-keleti politikával szemben megfogalmazott bírálataira.
Az izraeli küldöttet kedden korábban beidézték a külügyminisztériumba, egy nappal azután, hogy az orosz hatóságok nehezményezték a nagyköve Kommerszant orosz lapban vasárnap megjelent interjújában tett „elfogadhatatlan megjegyzéseit”.
Halperin a lapnak elmondta, hogy Lavrov lekicsinyelte a holokauszt jelentőségét, és azt mondta, Oroszország túlságosan barátságos a Hamász terrorszervezettel.
The post Politika és diplomácia a déli és északi fronton, és Moszkva first appeared on Új Kelet online.
