SzántóGráf

Reggeli hírek – elmaradt a hétfő esti palesztin államot elutasító Kneszet-szavazás

ujkeletlive

Diplomácia

Azt követően, hogy a Washington Post amerikai és arab tisztviselőkre hivatkozó múlt heti riportja arra utalt, hogy az Egyesült Államok a következő hetekben bejelentheti egy Palesztina Állam elismerésének tervezetét végleges ütemtervvel, bár az időzítés nagymértékben függ a gázai harcok felfüggesztéséről szóló megállapodástól, az izraeli kormány valamint a jobboldali politikusok válasza borítékolható volt.

A jelentésben megszellőztetett tervekre válaszul a miniszterek egyhangúlag elfogadták ugyan Binjámin Netanjahu miniszterelnök utolsó pillanatban, vasárnap a kormány elé vitt javaslatát, amely szerint Izrael ellenzi egy palesztin állam egyoldalú elismerését, és ,,elutasítja a nemzetközi diktátumokat,” a hétfőre tervezett Kneszet-szavazást a miniszterelnök azonban kénytelen volt elhalasztani nem lévén biztos a támogatókban.

A vasárnapi indítványt, amely szerint „Izrael határozottan elutasítja a nemzetközi diktátumot a palesztinokkal kötött végleges megállapodással kapcsolatban. Egy ilyen megállapodás csak a felek közötti közvetlen tárgyalásokkal valósítható meg, előfeltételek nélkül. Izrael továbbra is ellenzi egy palesztin állam egyoldalú elismerését. Az október 7-i mészárlást követő ilyen elismerés hatalmas és példátlan díjazása lenne a terrorizmusnak, és megakadályoz minden jövőbeni békemegállapodást,” – hézagos szövege miatt, többek között az ellenzéki jobboldalon kritizálták.

Avigdor Liberman [Jiszráél Beitenu] X-en közzétett bírálatában a palesztin állam egyoldalú elismerése ellen a Kneszetben szavazásra miniszterelnöki kormányjavaslat totális ferdítésnek nevezte, mondván „Netanjahu ellenzi az egyoldalú döntést, ugyanakkor megígérte és elkötelezte magát a szaúdiak felé, hogy a megállapodás részeként beleegyezik egy palesztin állam ilyen vagy olyan formában történő létrehozásába. Ezért a mai [hétfői] szavazás mindenekelőtt egy palesztin állam létrehozásáról szól a Szaúd-Arábiával kötött megállapodás keretében. Mint mindig, Netanjahu megpróbál mindenkit becsapni. Hazánk, Izrael mindenesetre ellenezni fogja a palesztin állam létrehozását, ha az egyoldalúan és Netanjahu kétes ügyleteinek keretein belül történik.”

Liberman Netanjahu hétfői kijelentésére utalt, miszerint egy közzétett felvételen azt állította, hogy Izrael hónapok óta ellenáll azon nemzetközi felhívásoknak, hogy állítsák le a Hamász elleni gázai háborút, de most új nyomással néz szembe, különösen „azzal a kísérlettel, hogy ránk kényszerítsék egy palesztin állam egyoldalú létrehozását, amely veszélyeztetné Izrael Állam létét.”

Ezt határozottan elutasítjuk,” – közölte a miniszterelnök, de az eredetileg hétfőre tervezett szimbolikus Kneszet-szavazást, amely megerősíti a kormány ellenállását az egyoldalú palesztin államisággal szemben, el kellett halasztania, többek között Liberman ellenállása miatt, aki többedmagával akik azt várja el, hogy Netanjahu erőteljesebb nyilatkozatot tegyen a palesztin államiság ellen.

Eközben, Jack Lew amerikai nagykövet vasárnap este az amerikai zsidó vezetők jeruzsálemi konferenciáján azt mondta – „soha nem mondtuk, hogy egyoldalúan el kellene ismerni egy palesztin államot,” ehelyett egy horizonton túli folyamatra szólított fel, amely magában foglalja egy demilitarizált palesztin állam vízióját.

„Most van az a pillanat, amikor reális lehetőség van arra, hogy a Szaúd-Arábiával való normalizáció és a tárgyalások megkezdésével, valamint a Palesztin Hatóság reformjaival együtt létrejöhet egy demilitarizált palesztin állam. De ezt a döntést Izraelnek kell meghoznia,” – tette hozzá Lew.

A szaúdi vezetést képviselve Faisal bin Farhan herceg szaúdi külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy az Izraellel való normalizáláshoz egyrészt a gázai övezetben folyó harcok befejezésére, másrészt egy palesztin állam létrehozására van szükség.

„Nyilvános közleményeinkben világosak voltunk, és amerikai barátainknak is világosan elmondtuk, hogy az Izrael elismerése felé vezető úthoz két dologra van szükség: a gázai harcok befejezésére az összes izraeli kivonulására, és egy palesztin államra. Enélkül nem is tudjuk megfontolni ezt a kérdést,” – közölte Faisal herceg a France24-nek adott interjú keretében, majd hozzátette – „ebben mindenki egyetért, és mindenekelőtt Izrael érdeke, hogy nyitott legyen a szomszédjaival való együttműködésre, és ez csak egy palesztin államon keresztül valósulhat meg.”

A továbbiakban, arra a kérdésre, miszerint Izrael politikai kötelezettségvállalása a palesztin állam elismerésére elegendő lenne-e ahhoz, hogy Szaúd-Arábia normalizálja kapcsolatait Izraellel, a szaúdi külügyminiszter azt válaszolta, hogy „ez önmagában előfeltétel, de nem elég, mert világos útra van szükségünk a palesztin állam létrehozásához. Ez nem lehet csupán politikai kötelezettségvállalás.”

„Az én szemszögemből nézve a palesztin állam már létezik. Most már csak ennek a palesztin államnak és határainak az elismerésére van szükség. Ezeket a dolgokat világosan meg kell határozni és meg kell érteni, és ezt követeljük,” – tette hozzá, majd megemlítve a nemzetközi partnerek egyetértését az iránt, hogy a régió stabilitásához vezető út a palesztin állam felé vezet, kijelentette – „az, hogy európai országok, talán még az Egyesült Államok is hajlandóak tárgyalni egy állam elismeréséről, nagyon pozitív.”

Izrael és Szaúd-Arábia a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása és az azt követő gázai háború előtt úgy tűnt, hogy a normalizáció felé halad. A háború sokkoló kezdeti napjaiban Rijád felfüggesztette normalizációs tárgyalásait, amely az elmúlt hetekben ismét napirendre kerültek. Egy nemrégiben megjelent riport szerint Szaúd-Arábia megelégedne egy gyengébb minőségű izraeli politikai kötelezettségvállalással is egy palesztin állam létrehozását illetően, annak érdekében, hogy még az amerikai elnökválasztás előtt jóváhagyják a Washingtonnal kötendő védelmi paktumot.

Tovább dagadó Lula-botrány

Azt követően, hogy a Holokauszthoz hasonlította Izrael Hamász elleni háborúját, és a közben kialakult diplomáciai vihar közepette Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök megbeszélésre visszahívta izraeli nagykövetét, – erősítette meg hétfőn a brazil külügyminisztérium.

A visszahívás előzményeként, a hivatal szerint Daniel Zonshine izraeli nagykövetet megrovásra idézték be, nem sokkal azután, hogy Frederico Meyer nagykövetet Jeruzsálemben vonták kérdőre. A brazil külügy nem közölte, hogy nagykövete meddig marad Brazíliában, és hogy a lépés milyen hatással lesz a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokra, források szerint azt lehet tudni, hogy Brazília állítólag nem szándékozik visszavonni Lula megjegyzését.

A héber médiának nyilatkozó diplomáciai forrás szerint Mauro Vieira brazil külügyminiszter és Zonshine kemény, de megfelelő beszélgetést folytattak, miközben Vieira elégedetlenségét fejezte ki Meyer és Lula jeruzsálemi diplomáciai kezelése miatt, ami állítólag magában foglalta azt is, hogy Meyer kénytelen volt meghallgatni egy héber nyelvű nyilatkozatot „tolmács nélkül, anélkül, hogy tudta volna, mit mondanak.”

Lula elnök megjegyzéseit követően Iszráel Katz külügyminiszter megrovásra behívta Meyert, és közölte vele, – „Izrael nem felejt és nem bocsátunk meg. Mondja meg Lula elnöknek, hogy Izraelben persona non grata, amíg vissza nem vonja kijelentéseit,” – közölte Katz a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen tartott szokatlan találkozó során.

Binjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap felháborodva reagált Lula megjegyzéseire, „szégyenletesnek” nevezve azokat, kijelentve, hogy a brazil vezető „átlépett egy vörös vonalat.”

Lula brazil elnök szerint „ami a Gázai övezetben történik, az nem háború, hanem népirtás. „Ez nem katonák háborúja katonák ellen. Ez egy háború egy rendkívül felkészült hadsereg, valamint nők és gyerekek között,” – közölte vasárnap újságíróknak Addisz-Abebában, ahol az Afrikai Unió csúcstalálkozóján vett részt

Emellett kijelentette, hogy „ami a Gázai övezetben a palesztin néppel történik, a történelem egyetlen más pillanatában sem történt meg”, kivéve egyet: „Amikor Hitler úgy döntött, hogy megöli a zsidókat”.

Dani Dajan, a Jad Vasem elnöke válaszul azt mondta, hogy a megjegyzések nyilvánvaló antiszemitizmust képviselnek, és „a gyűlölet és a tudatlanság felháborító kombinációja.”

„Minden elítélésre méltó, ha egy gyilkos terrorszervezet ellen harcoló országot a nácik holokausztbeli tetteihez hasonlítunk” – tette hozzá. ,,Szomorú, hogy Brazília elnöke a holokauszt ilyen szélsőséges eltorzításának szintjére süllyedt.”

Kneszet – Kasszif-ügy

A Hadash-Ta’al zsidó képviselője Ofer Kasszif kizárásáról szóló, eddigi példanélküli szavazáson a Kneszet nem érte el a szükséges kétharmados, azaz 90 igenlő szavazatot, ilymódon a felelősségrevonás a koalíciót és az ellenzéket is megosztó, a két táboron belüli ideológiai és politikai törésvonalak között billegő szavazáson elbukott.

Kasszif kizárásáról összesen 85 képviselő szavazott igennel, Binjámin Netanjahu miniszterelnök és frakciója végül támogatta az indítvány, ugyanakkor a Jes Atid, a Nemzeti Egység, és a Munkapárt számos képviselője egyáltalán nem jelent meg.

Az eredményt követően káosz tört ki a plénumban, és miközben az ellene szavazók náciknak és terrortámogatóknak nevezték Kasszifot, és a mellette szavazókat nem sok hiányzott ahhoz, hogy verekedés törjön ki.

A többnyire arab képviselőkből álló Hadash-Ta’al frakció tagjának parlamentből való eltávolítására irányuló törekvés válaszul történt arra, hogy nyilvánosan támogatta Dél-Afrika Izrael elleni perét a Nemzetközi Bíróságon, amit kritikusai hazaárulásnak neveztek. Kasszif aláírt egy petíciót, amelyben támogatta a kritikus állításokat, és azzal vádolta az izraeli vezetőket, hogy a palesztinok ellen elkövetett emberiség elleni bűnöket támogatják. Ezt követően parlamenti kizárását a Jiszráél Bejtenu frakció részéről kezdeményezték.

Netanjahu Likud pártja közleményben ostorozta a Jes Atid vezetőjét, Jáir Lapidot, azt állítva, hogy ellenzéki vezetőként „szégyellnie kellene magát”, amiért megmentett egy „terror támogatót,” emellett azzal vádolta, hogy igyekszik megőrizni a kapcsolatot az arab törvényhozókkal, amennyiben a jövőben szüksége lenne támogatásukra koalíció megalakításához. Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter, és Avigdor Liberman szintén „baloldalinak” és „gyengének” minősítette Lapidot, illetve Beni Gantzot, amiért nem kampányoltak a kizárás mellett. Valójában a Jes Atid és a Nemzeti Egység lehetővé tette tagjainak, hogy tetszés szerint szavazzanak, míg a Munkapárt egyáltalán nem jelent meg.

A szavazást megelőző hosszadalmas parlamenti vita után Kasszif szót kért és elmondta – „ez a vádemelési kérelem egy egyértelmű hazugságon alapul – hogy támogatom a Hamász fegyveres harcát. Ennél nincs tovább, nincs ennél undorítóbb hazugság. A hazugság mögött egyértelmű rosszindulatú szándék áll – a politikai elnyomás és a kritikus hangok elhallgattatása általában, és az arab civilek és képviselőik elhallgattatása a Kneszetben különösen, a végső cél pedig az, hogy teljesen kizárják őket a nyilvános és parlamenti diskurzusból.”

Az alkotmányos alaptörvény szerint: a Kneszet tagja felmenthető ellenséges állam vagy terrorista szervezet által Izrael Állam ellen folytatott fegyveres harc támogatása miatt, amit a vádlott és ügyvédei tagadnak, emellett jogi tanácsadók véleménye szerint, amennyiben a vádemelés átment volna a Kneszet-szavazáson, azt a Legfelsőbb Bíróság valószínűleg megsemmisítette volna.

The post Reggeli hírek – elmaradt a hétfő esti palesztin államot elutasító Kneszet-szavazás first appeared on Új Kelet online.

Exit mobile version