ujkeletlive

Megkezdődtek az helyhatósági választások

A mai napon mintegy 7 215 256 szavazati joggal rendelkező izraeli élhet demokratikus jogával, és dönthet lakóhelye jövőjéről a következő öt évre vonatkozóan. A háború és a végletekig kiélezett belpolitikai viharok árnyékában mintegy 197 önkormányzati és 45 regionális tanácsi választás kijelölt helyiségeiben lehet az urnákhoz járulni, miközben a Maariv héber nyelvű hírportál felmérése szerint az előző, 2018-ban megtartott választások 60 százalékához képest, idén meglehetősen alacsony 51 százalékra becsülik a részvételi arányt.

Kire, hol, hogyan?

Az idei helyhatósági választásokon 25 126 jelölt indul, mintegy 3 768 listán, 807 – ebből mindössze 86 női jelölt indul vezetői posztra, 470-en pedig olyan új jelöltek, akik korábban nem indultak polgármester vagy képviselő-testületi választásokon.

Országszerte 11 614 szavazóhelyiséget mozgó urnák egészítenek ki, emellett
2 759 speciálisan kialakított akadálymentesített, és hozzávetőleg 1 400 szavazóhelyiség áll speciális szavazásra előkészítve. 

További információk elérhetők az alábbi  1-800-101-975 vagy 077-9790060 telefonos üzenetrögzítőkön. A szavazóhelyiség pontos helyét a 053-3801464-es számra küldött szöveges üzenet révén (SMS) vagy WhatsApp-on is meg lehet kérdezni.

Azt követően, hogy a Gázába és más frontokra vezényelt katonák számára előrehozott szavazást tartottak, az Izraeli Védelmi Erők kedden megnyitja a szavazóhelyiségeket az összes többi katona számára. A hadsereg közleménye szerint a nap folyamán mintegy 570 szavazóhelyiséget működtetnek, melyek egyharmada a Gázai övezetben, Júdea és Szamáriában, illetve a libanoni határ mentén szolgáló katonák számára áll rendelkezésre, emellett további mobil szavazóhelyiségek a távoli bázisok, a Vaskupola ütegek, illetve a polgári védelmi csapatok számára lesznek elérhetőek.

Míg a civil területeken reggel 7 órakor nyitják meg a szavazóhelyiségeket, a katonai területeken csak 8 órakor kezdődik a szavazás. 21 óra után a hadsereg szerint „a műveleti szükségleteknek megfelelően” nem lehet szavazni.

A civilszavazóhelyiségek 07:00 órakor nyitnak és 22:00-kor zárnak. A 350 lakosig terjedő kistelepüléseken, és a kiemelt szavazóhelyiségekben a szavazókörök 20 órakor bezárnak.

Hogyan?

A szavazóhelyiségben mindenki két – egy fehér és egy sárga borítékot kap. Az urnába a kiválasztott támogatott jelölt nevét tartalmazó sárga kártya mellett, a fehérrel a helyhatósági tanácsban megjelölt támogatni kívánt listára, – amelyet egy betű jelöl – lehet szavazni.

Megjelenéskor a szavazóhelyiségben be kell mutatni az alábbi fényképes személyazonosító okmány egyikét: személyi igazolvány, érvényes útlevél, érvényes izraeli jogosítvány, érvényes katonai személyi igazolvány, vagy érvényes hatósági tranzitkártya. 

A helyhatósági választások napján fizetett szabadnap illeti meg azokat a munkavállalókat, akik a választás helye szerinti hatóság választói névjegyzékében szerepelnek, és legalább 14 egymást követő napot a munkáltatónál dolgoztak.

A választás napján dolgozókat 200%-os munkabér illeti meg, illetve a tényleges munkaidő lejárta után rendes bér plusz túlóra kifizetés jár.

Hol nincsenek választások?

Azokban a körzetekben, – 11 helyi és regionális önkormányzatban, ahonnan a lakosokat evakuálták 2024. november 19-én tartják a választásokat.
• A déli körzetben: Szderot, Eskol, Szaar HaNegev, Szdot Negev, Askelon parti szakasz.
• Az északi körzetben: Kirjat Smona, Slomi, Felső-Galilea, Hermon, Marom HaGalil és Ma’ale Joszef.

Egy jelöltet indító körzetek

Azokban az önkormányzatokban, ahol csak egy jelölt indul, az ellenzők zöld szavazócédulával szavaznak. Azokban a körzetekben, ahol csak egy jelölt indul a helyi önkormányzat vezetőjének tisztségére, és egy a testületi listára nem lesznek urnák, illetve „közleményi eljárás” lesz érvényben a választási napon.

A helyi önkormányzatok közül 15-ben, ahol csak egy jelölt indul a hatóság élére, több lista is indul a képviselő-testületi szavazatokért. Ezeken a településeken azon választók, akik ellenzik a helyi önkormányzat egyetlen elnökjelöltjét szintén zöld szavazólappal tehetik meg.

Eredmények

A szavazatok számlálása a szavazóhelyiségek 22 órai zárása után  kezdődik. Tekintettel a hadsereg és a kórházak szavazataiból származó dupla borítékok nagy mennyiségére, amelyek becslések szerint több mint 400 000 borítékot tesznek ki (az előző választásokon 83 ezer volt), a hivatalos eredményeket várhatóan csak a hétvége felé teszik közzé. Azokon a településeken, ahol egyik polgármesterjelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 40%-át, 2024. március 10-én, vasárnap tartják a választások második fordulóját.

Gazdaság

Elmaradt a Nemzeti Bank kamatdöntése

A Nemzeti Bank Monetáris Bizottsága tegnap bejelentette, hogy változatlanul – 4,5%-on tartja a kamatlábat, annak ellenére, hogy számos vezető közgazdász, közöttük a Bloomberg jelentése is csökkentést jósolt, a piacok ugyanakkor a kamatláb változatlanul hagyásával számoltak.

A múlt hónapban az izraeli jegybank 4,75%-ról 4,5%-ra csökkentette a kamatlábat, hosszú idő után az első alkalommal, és egy 10 kamatemelésből álló sorozatot követően. 2022 áprilisa és 2023 májusa között a kamatláb a történelmi mélypontról, 0,1%-ról 4,75%-ra emelkedett, az Amir Járon elnök által bevezetett védekező stratégiának követően, amely révén a jegybank igyekezett felvenni a harcot a növekvő inflációval.

Az infláció elleni küzdelem 2023-ban hosszú utat járt be: januárban 5,3%-on tetőzött, majd januárban 2,6%-ra esett vissza, ami még mindig jóval az éves 1%-3%-os céltartományon belül volt. A bank várakozásai szerint az infláció 2024 negyedik negyedévére 2,4%-ra, 2025 negyedik negyedévére pedig 2%-ra csökken.

„A háborúra való tekintettel a Monetáris Bizottság politikája az árstabilitás és a gazdasági tevékenység támogatása mellett a piacok stabilizálására és a bizonytalanság csökkentésére összpontosít. A kamatlábak pályáját az infláció célértékéhez való folyamatos közeledése, a pénzügyi piacok folyamatos stabilitása, a gazdasági aktivitás és a költségvetési politika függvényében határozzák meg,” – áll a pénzintézet közvéleményében, miközben a vezetői amiatt aggódnak, hogy az infláció ismét emelkedhet, mondván –  „a bizottság értékelése szerint továbbra is számos kockázata van az infláció lehetséges gyorsulásának: a háború és annak előrehaladásának hatása a gazdasági tevékenységre, az építőipari tevékenység korlátozásai, a sékel leértékelődése és a fiskális magatartás.”

Szaúdi elutasítás

Szaúd-Arábia tagadja, hogy kereskedelmi minisztere és Nir Barkat [Likud] izraeli gazdasági miniszter között hivatalos találkozóra került volna sor, azt követően, hogy a médiába felkerült egy felvétel a kereskedelmi világszervezet Abu-Dzabiban tartott történt állítólagos találkozóról.

A héber médiában megjelent verzió szerint Barkat hétfőn találkozott Szaúd-Arábia kereskedelmi miniszterével, Madzsid bin Abdullah Al-Qaszabival Abu-Dzabiban, ahol a gazdasági miniszterek rendezvényén találkoztak, kezet fogtak és megvitatták az országok közötti gazdasági együttműködés szorosabbra fűzését. Ezenkívül telefonszámot cseréltek, és Barkat kijelentette: ,,Izrael állam érdekelt a békében azokkal az országokkal, amelyek békére törekszenek, és együtt történelmet írhatunk.”

A másik fél részéről azonban, a királyság állami hírügynöksége [SPA] egy hivatalos szaúdi forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Al-Qaszabi nigériai kollégája mellett állt, amikor „egy ismeretlen személy odalépett a miniszterhez, hogy üdvözletét fejezze ki,” aki „később az izraeli megszálló kormány gazdasági minisztereként azonosította magát,” – áll a közleményben hivatalos szaúdi forrásra hivatkozva.

Az SPA-nak nyilatkozó forrás, továbbá megerősítette Szaúd-Arábia szilárd álláspontját a palesztin kérdésben, és azt, hogy szilárdan támogatja a palesztin népet az izraeli agresszióval szemben.

Elvándorlás: aggasztó jerida – adatok

Miközben a kormány különböző támogató programok rejlamozásával ösztönzné az országba bevándorlást fontolgató, leendő új olimokat, a Központi Statisztikai Hivatal úgy döntött, hogy az évente mindössze rövid látogatást tevő izraeli állampolgárok nem számítanak lakosnak, és ezáltal 150 000-el kapásból csökkent a népességszám.

A kivándorlás (jerida) aggasztó mértékéről a múlt héten napvilágot látott komor adatok [Globes] szerint azontúl, hogy nemcsak a kivándorlás mértéke nőtt jelentősen 2022-2023-ban, de a Központi Statisztikai Hivatal is úgy döntött, hogy változtat a számlálási módszerén, ami a kivándorlók számának drasztikus növekedését okozta, szemben a bevándorló olimok számával.

Magyarázatként, eddig csak azokat tartották nyilván, mint kivándorlók, akik 365 egymást követő napon nem voltak itthon, de azokat viszont igen, akik évente meglátogatják idősödő szüleiket, vagy éppen nyaralni térnek vissza egy rövid ideig. A Hivatal azonban feltárta ennek a számlálási módszernek a megbízhatatlanságát, és globális szabványokat átvéve bejelentette, hogy „az összefüggő megközelítésről egy olyan megközelítésre vált, amely figyelembe veszi a rövid látogatásokat.”

A Globes gazdasági hírportálnak nyilatkozó Központi Statisztikai Hivatal demográfiai ágazatának igazgatója kifejtette, hogy az új számítási rendszer megnövelte a kivándorlók számát, és mintegy 105 000 izraelivel csökkentette a „2022-es népszámlálás adatainak” számát, azaz a teljes népesség 1,1%-a – ezen belül a zsidók 0,7%-a, az arabok 0,2%-a adódott hozzá a veszteséghez. Azóta, 2023-ban további 60 000 izraeli vándorolt ki, ehhez képest az elmúlt évtizedben évente átlagosan csak 40 000 kivándorló volt, tavaly viszont 47 000, ami nagy különbség, mivel egy év és hét hónap alatt 150 ezerrel csökkent az izraeliek száma, áll a nyilatkozatban.

A jó hír, hogy 30 000 izraeli visszatért az elmúlt év során, néhányan közülük azért, hogy csatlakozzanak a háborús erőfeszítésekhez, az viszont nem biztos, hogy végül maradnak, de ettől függetlenül az egy év alatti nettó 30 000 kivándorló mindenképpen kivételesen negatív egyenlegnek számít.

Emellett, a közölt adatok nem veszik figyelembe a háború hatásait, mivel még mindig nem lehet azonosítani azokat, akik a kivándorlást választották vagy fogják választani. Az utóhatás következményeit úgyszintén nehéz megbecsülni. Az érem kettős oldala – egyrészt az antiszemitizmus és a zsidók és izraeliek elleni gyűlölet világszerte emlékeztetőül szolgál arra, hogy létezik zsidó otthon. Másrészt az október 7-ével kapcsolatos keserű igazság az, hogy éppen Izraelben, a zsidó nép fellegvárában történt a szörnyű mészárlás, ehhez pedig hozzáadódik a gyúlékony társadalmi környezet, az állami költségvetési hiány, amely elkerülhetetlenül súlyos adóterhekhez és a közszolgáltatások csökkentéséhez vezet nem a legmeggyőzőbb érvek a hazatérést illetően.

The post Önkormányzati választások, gazdaság és aggasztó kivándorlási adatok a háború árnyékában first appeared on Új Kelet online.