Avi/ujkelet.live
Pontosan ma 50 éve, 1974. március 1-jén a Vöröskereszt képviselői meglátogatták a jom kippuri háború izraeli foglyait Szíriában. Az Izraeli Nemzeti Levéltár a háború 50. évfordulója kapcsán új dokumentumokat tett közzé.
1974. február 27-én Henry Kissinger amerikai külügyminiszter átadta Golda Meir miniszterelnöknek a szíriaiak által fogva tartott izraeli foglyok listáját. Ezzel véget ért a jom kippuri háború utáni Szíriával folytatott tárgyalások első szakasza, és megnyílt az út a fogolycserére és a haderők szétválasztására vonatkozó megállapodásra az északi fronton.
1973. október végén tárgyalásokat kezdtek az egyiptomiakkal, és novemberben fogolycserére került sor. Kissinger érdekelt volt a tárgyalások következő szakaszának vezetésében – a haderők szétválasztása -, mivel igyekezett kihasználni a helyzetet szélesebb körű diplomáciai intézkedések előmozdítására, és kiszorítani a szovjeteket pozíciójukból, mint az arab országok fő támogatói.
Az Egyiptommal kötött megállapodás után még mindig 131 izraeli hiányzott a szíriai frontról, akiket hadifogságban tartottak.
Az állami levéltár dokumentumai szerint a Szíriával folytatott tárgyalások sokkal nehezebbek voltak, mint Egyiptommal, és csak május végén, mintegy hat hónappal a háború befejezése után zárultak megállapodással. Szíria érdekelt volt Izrael kivonulása iránt a háború alatt elfoglalt területekről, de nem volt hajlandó átadni Izraelnek a nála lévő foglyok listáját, és nem engedélyezte a Vöröskereszt látogatását. A tárgyalások megkezdésének feltételeként az izraeli kormány a foglyok névsorát követelte.
Az Egyesült Államok és az arab országok, elsősorban Szaúd-Arábia és Egyiptom részéről Hafez Aszad szír elnökre nehezedő nyomást követően Aszad felhatalmazta Kissingert a neveket tartalmazó lista átadására Izraelnek. A lista kézhezvétele nagy megkönnyebbülést hozott, és a kormány úgy döntött, hogy a fogolycsere lesz az első kitétel a megállapodásnál.
A kormányülések jegyzőkönyvei a Golán-fennsíkról a lila vonalon túlra – a hatnapos háború utáni fegyverszüneti vonal – való kivonulással, a hatnapos háborút követő haderővonallal kapcsolatos nézeteltéréseket fejezik ki. A kormány megvitatta a szíriai enklávéból való kivonulás biztonsági vonatkozásait és a Golán telepeinek biztonságával kapcsolatos aggodalmakat is. Mose Dajan védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki a háború újbóli fellángolása miatt, ha Izrael továbbra is a jelenlegi vonalon marad. A miniszterelnök kezdetben ellenzett minden, a lila vonalon túli visszavonulást, de végül kénytelen volt beleegyezni Kuneitra feladásába. A kormány május 17-i ülésén azt mondta: ,,Mit tegyek? Istenem, nem akartam feladni Kuneitrát. Nem azért, mert Kuneitra olyan, mint Jeruzsálem, hanem mert nem akartam, hogy elmozduljunk a lila vonalról”.
További linkek a téma szerelmeseinek: itt, itt, itt és itt.
The post Amerikai nyomás és Golda engedménye: a Szíriával kötendő megállapodásról szóló tárgyalás first appeared on Új Kelet online.
