SzántóGráf

Diplomáciai erőfeszítések, kritikák és kérdőjelek Gáza és Libanon ügyében

Avi/ujkelet.live

A háború 151. napja: Joe Biden amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy ragaszkodni fog ahhoz, hogy Izrael több segélyszállító teherautót engedjen be a Gázai övezetbe. „Nincs kifogás, mert az igazság az, hogy a Gázába áramló segély közel sem elég”.

Amerikai magas rangú tisztviselők üzenete az izraeli vezető tisztviselőknek: csalódottak vagyunk a segélyek beengedésével kapcsolatos magatartás miatt. Izraelben elismerik, hogy problémák vannak – technikaik is. Például: nem fejezték be a munkát azon az úton, amely Kerem Salomtól a Gázai övezet északi részéig ér.

Izraeli riportok szerint az amerikai nyomás többek között abból fakad, hogy jelenleg nem világos, mikor lesz fogolycserével egybekötött ideiglenes tűzszünet – ha lesz egyáltalán. Az amerikai kormány minden reményét a tűzszünetbe fektette, mely a Gázai övezet humanitárius segélyekkel való elárasztását is magában foglalná – és mivel nem világos, hogy ez mikor fog megtörténni, most jön a nyomás.

A Nemzeti Egység vezetője, Beni Gantz hadikabinet miniszter a hét első felében találkozókon vesz részt magas rangú amerikai kormánytisztviselőkkel Washingtonban.

Az amerikai tisztviselők kemény kritikákat fogalmaztak meg a Gázai övezetbe érkező és ott elosztásra kerülő humanitárius segélyek ügyében: „Jelenleg ez a legsürgetőbb kérdés” – mondta Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Gantznak.

A Walla hírportál riportere szerint Gantzot meglepte a gázai humanitárius válsággal kapcsolatban hallott kritikák és aggodalmak hevessége a magas rangú kormánytisztviselők részéről. Gantz azt mondta, hogy nem a teherautók beengedése a probléma, hanem az, hogy magában az övezetben nincs hatékony testület az élelmiszerek elosztására, ezért nem is érnek célba.

A hadikabinet minisztere beszélt arról is az amerikai tisztviselőknek, hogy a Gázai övezetben létre kell hozni egy nemzetközi polgári közigazgatást, de mint említettük, az amerikaiak egyértelművé tették, hogy most kell megoldást találni.

Gantz azzal az érzéssel távozott tegnap a Fehér Házban tartott találkozókról, hogy washingtoni látogatása két hónapot késett. Véleménye szerint a Fehér Ház és Binjámin Netanjahu miniszterelnök, valamint tanácsadói közötti feszült kapcsolat nem tette lehetővé, hogy az amerikai kormány kellőképpen megértse Izrael szándékait és politikáját.

A Harris és Gantz találkozójának részleteit ismerő forrás azt mondta, hogy az alelnök üzenete az volt, hogy a Biden-kormány továbbra is támogatni akarja Izraelt, de Izraelnek is teljesítenie kell a maga részét – különösen, ha a gázai humanitárius helyzetről van szó. ,,Segítsetek nekünk, hogy segíthessünk” – mondta Harris Gantznak.

Az összes amerikai tisztviselő üzenete Gantznak az volt, hogy Gázát segélyekkel kell elárasztani, és Izrael dolga, hogy megoldást találjon arra, hogyan lehet ezt megvalósítani.

Gantz a Fehér Házban folytatott megbeszéléseken tudta meg, hogy a Biden-kormány magas rangú tagjai nem hiszik el azt, amit eddig Netanjahutól és tanácsadóitól hallottak egy esetleges rafahi szárazföldi hadművelettel kapcsolatban, különös tekintettel a civil lakosság evakuálására vonatkozó tervre vonatkozóan.

Biden közel-keleti főtanácsadója, Brett McGurk, Sullivan és Harris többször is megkérdezte Gantztól, hogy Izrael hova szándékozik evakuálni a több mint egymillió palesztint, akik a dél-gázai Rafahban tartózkodnak, és komoly kétségüknek adtak hangot, hogy ezt Izrael képes végrehajtani. Gantz világossá tette Harris és Sullivan számára, hogy Izrael nem szándékozik bemenni Rafahba a lakosság evakuálása nélkül, és hangsúlyozta, hogy ez megvalósítható.

Északi front: Joáv Gallant védelmi miniszter kedden találkozott az Egyesült Államok régióbeli különmegbízottjával, Amos Hochsteinnel, az északi határon tapasztalható feszültségek közepette.

,,Elkötelezettek vagyunk a diplomáciai folyamat mellett, azonban a Hezbollah agressziója közelebb visz minket a libanoni katonai tevékenységeinkkel kapcsolatos döntéshozatal kritikus pontjához” – mondta Gallant.

A védelmi miniszter és Hochstein beszélt a Hezbollah napi rendszerességű rakéta- és dróntámadásairól, valamint egy olyan megállapodás elérésére irányuló erőfeszítésekről, amelyek értelmében a terrorcsoport eltávolodik a határtól, és véget vet az ellenségeskedésnek, lehetővé téve az észak-izraeli lakosok visszatérését otthonaikba.

Gallant arra is figyelmeztette Hochsteint, hogy a Hezbollah ,,veszélyes eszkalációba sodorja a feleket”.

The post Diplomáciai erőfeszítések, kritikák és kérdőjelek Gáza és Libanon ügyében first appeared on Új Kelet online.

Exit mobile version