SzántóGráf

Politika – rekord költségvetési deficit, háredi kompenzáció és helyközi választások második forduló

ujkeletlive

Politika – pénzügyek

Gazdaság – a költségvetési hiány februárban már megközelítette az év végére kitűzött célértéket

Februárban tovább nőtt a költségvetési hiány és az elmúlt 12 hónapra számítva elérte a GDP 5,6%-át, azaz 105,3 milliárd sékelt, – jelentette a Pénzügyminisztérium főkönyvelője. A deficit 0,8%-kal, azaz 13,4 milliárd sékellel emelkedett a január végén regisztrált 4,8%-hoz képest, a legfrissebb adatok pedig azt jelzik, hogy a Kneszet plénuma elé szerdán előterjesztésre kerülő költségvetés hiánya már februárra megközelítette a 2024 végére kitűzött 6,6%-os célértéket.

2024 első két hónapjában a költségvetési hiány 10,9 milliárd sékel volt a tavalyi év hasonló időszakának 16,9 milliárd sékeles többletéhez képest. A gázai háború előrehaladott szakaszában tapasztalható némi gazdasági fellendülés ellenére, a hiány főként a kormányzati kiadásokból ered, amelynek növekedési üteme az év eleje óta elérte a 43,6%-ot. Másrészt a bevételi oldalon 2024 január-februárjában mérsékeltebb 0,4%-os csökkenésről számoltak be az elmúlt év azonos időszakához képest. A közvetlen adóbevételek csökkenése az ingatlanszektor gyengülésének, emellett az adó-visszatérítések erőteljes megugrásának tudható be.

A Pénzügyminisztérium úgy véli, hogy a hiány az elkövetkező hónapokban tovább fog nőni, de az utolsó negyedévre már elkezd csökkenni, abban a reményben, hogy a háborúval kapcsolatos kiadások és bevételek változnak, vagyis a deficit 2024 október-decemberében szűkebb lesz, mint a tavalyi év megfelelő időszakában, amikor a háború kitört.

Háredi sorozás – válság és kompenzáció

Az október hetedikei mészárlások és a közel fél éve tartó többfrontos háború, és  különösen a katonákra illetve a kiemelkedően magas számú önkéntesre háruló teher háttérében azontúl, hogy az izraeliek körében ellenszenvet váltott ki a  sorköteles jesiva bócherek mentességét továbbra is biztosító kormányrendelet, a Legfelsőbb Bíróság is bekeményített, és február végi döntésében azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti a kormány 2023 júniusában elfogadott határozatát, amely arra utasítja a hadsereget, hogy kilenc hónapig, amíg új törvényt alkotnak, a háredi hadköteleseknek ne keljen bevonulniuk.

A Bíróság határozott kiállása azt is jelentheti, hogy a kormány megfelelő intézkedésének hiányában befagyasztaná a jesiváknak szánt jelentős pénzek kifizetését, ami a háredi frakciók bojkottját azaz kilépését vonhatja maga után a koalícióból. Kormánya életben tartása érdekében Binjamin Netanjahu miniszterelnök azt ígérte a háredi pártok vezetőinek, miszerint visszamenőleg gondoskodik a kártalanításukról, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság úgy dönt, hogy zárolja költségvetésüket, állítja a 12-es csatorna tegnap esti riportja.

A beígért kompenzáció várhatóan az állami költségvetés soraiban a jóléti juttatások emelése révén, vagy akár még korábban esedékes lehet, ehhez azonban a háredi koalíciós tagoknak deklarálniuk kell, hogy nem lépnek ki a kormányból. A miniszterelnök mindenesetre halasztást akar kieszközölni a Bíróságtól, legalább június végéig, ami után a Kneszet nyári szünetet tart. Gali Bahar-Miara főügyész állítólag hajlandó lenne kiállni a koalíció halasztás iránti kérése mellett egy megfelelő kormányhatározat ellenében, amely tartalmazza az elveket és a jogalkotás ütemezését, de a végső szót a Legfelsőbb Bíróság mondja ki, beleértve a pénzek befagyasztását is. A miniszterelnök által említett kompenzáció, amelyre korábban Becalel Szmotrich pénzügyminiszter is utalt „más úton történő” kifizetés címszó alatt, és amelyre fedezetet nyújt az elfogadás előtt álló kibővített állami költségvetés parkolópályára helyezett tartalékai, melyek nagy részét a 12-es csatorna szerint nem vészhelyzetekre szánják, hanem valójában további koalíciós alapként fogják átutalni a Vallásos Cionizmus, és az ultraortodox pártoknak.

Az Izraeli Demokrácia Intézet legújabb felmérése szerint a zsidó lakosság mintegy 70 százaléka úgy véli, hogy az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli jelenlegi mentességét meg kell változtatni, annál is inkább, mivel a jelenleg háborús szolgálatban lévőkre emiatt még nagyobb tehet hárul. A válaszadók között kizárólag a háredi közösség tagjainak többsége érzi úgy (68,5%), hogy a jelenlegi mentességen nem kell változtatni a háború miatt.

Helyközi választások – második forduló

Vasárnap késő este befejeződött a szavazatok összeszámlálása a helyközi választások második fordulójában, amelyre 35 olyan településen került sor, ahol az első körben egyik jelölt sem tudta megszerezni a szavazatok legalább 40 százalékát.

A Belügyminisztérium adatai szerint a szavazók részvételi aránya a második fordulóban 46,1% volt, ezen belül Bét Semesben 60,7%, Kirját Gatban 53,1%, Rehovotban 47,7%, Pardesz Hanna-Karkurban 45,8%, Nessz Cionában 42,5%, Ramlán 40,3%, Haifában pedig 28,6%.

Bét Semes hivatalban lévő polgármestere, Aliza Bloch a második fordulóban alul maradt a Degel Hatora jelöltje, Smuel Greenberggel szemben, Haifa korábbi, hosszú ideig hivatalban lévő polgármestere, Jona Jahav pedig  visszatért a város élére. Bét Semes ultraortodox lakossága egyöntetűen támogatta Greenberget, aki a szavazatok 58,7 százalékával biztosította győzelmét, míg Haifán a 79 éves Jahav a szavazatok több mint 62,6 százalékával utasította maga mögé kihívóját David Ecionit.

Ariel városában Oren Hazan volt likudos képviselőnek nem sok esélye volt Jáir Setbounnal (Vallásos Cionizmus) szemben, aki a szavazatok több mint 62,9 százalékával került a város vezetésének élére.

Efratban Dovi Sefler a szavazatok 53,3 százalékával utasította maga mögé Oded Revivit, míg Rehovotban Matan Dil lett a polgármester a szavazatok 59,3 százalékát szerezve meg Zohár Blummal szemben.

The post Politika – rekord költségvetési deficit, háredi kompenzáció és helyközi választások második forduló first appeared on Új Kelet online.

Exit mobile version