SzántóGráf

Reggeli hírek: túszalku, tüntetések és demokrácia-index

Túszalkuremények és esélyek

A túsztárgyalások során hivatalosan közvetítő katari vezetés tegnap este az izraeli tárgyalásokat folytató szakmai csapatnak benyújtotta a korábbi megállapodás-tervezetre vonatkozóan a Hamász válasz-dokumentumát. A héber médiában idézett forrás szerint a benyújtott követelések ésszerűek és pozitív előrelépések, ezért megállapodásra lehetne jutni. A Miniszterelnöki Hivatal közleményében eközben hangsúlyozza – „a Hamász továbbra is abszurd sáncok mögé  barikádozza el magát,” hozzátéve, hogy az üggyel kapcsolatos naprakész információkat pénteken terjesztik a hadikabinet, illetve a biztonsági kabinet elé.

A folyamatban lévő tárgyalások hátterében Binjámin Netanjahu miniszterelnök és felesége tegnap találkozott a fogvatartott túszok családjainak egy részével a tel-avivi Kirjában, akik a megbeszélést követően azt nyilatkozták, hogy „azzal érveltünk a miniszterelnök Úrnak, hogy ezek a vele és a hadikabinet tagjaival való találkozók számunkra elengedhetetlenek, és kérjük, hogy ezeket rendszeresen és nagy gyakorisággal tartsák meg. Hangsúlyoztuk továbbá, hogy az elraboltak szabadon bocsátása kritikus, és nem szabad elszalasztania a terítéken lévő lehetőséget. Az ő felelőssége és kötelessége az élők és halottak hazatérése, és szerves részének kell tekintenünk azon lépések felvázolásában, amelyek szeretteink azonnali szabadon bocsátásáról szóló megállapodáshoz vezetnek.”

A miniszterelnök a találkozón ismét megerősítette elkötelezettségét a túszok kiszabadítására, mondván – „még ha egy többlépcsős rendszert választunk is, ez mindenkire kiterjed, a katonákra és az elraboltakra egyaránt,” majd elismerte, hogy a Hamász válaszolt a tűzszüneti tervezetre, „de még mindig vannak elfogadhatatlan követeléseik. Nem szívesen lépnek előre, a Ramadánt kihasználva fel akarják gyújtani a területet. Ez a próbálkozásuk, ez a céljuk.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a terrorszervezet a böjthónapot kihasználva akar nyomást gyakorolni mindenkire, így a kormányra is, ugyanakkor kiemelte, hogy először tapasztalható a Hamászra irányuló számottevő kényszerítés Katar részéről, miközben azt mondják nekik, hogy „kitoloncolunk titeket, megfosztunk titeket a pénztől,” és ez egy pozitív változás. Emellett, Netanjahu a családokhoz szólva hangsúlyozta – „ha valaki azt mondta, hogy nem akarok alkut, és megpróbálom megakadályozni, az nem igaz. Jelen pillanatban változás van a katari nyomásban. Ez a pozitívum, amit mondhatok.”

Tüntetések – túszok és sorozás

Tegnap este több ezren vonultak az utcára két különálló céllal, egyrészt a Hamász által fogvatartott túszok azonnali szabadon bocsátását, másrészt pedig az ultraortodox katonaköteles férfiak sorozását követelve.

Az október hetedikei mészárlások és azt követően kirobbant immár fél éve tartó többfrontos háború sarkallatos kérdései, többek között a túszok szabadon bocsátása, illetve az egyenlő katonai tehervállalás megosztják az izraeli társadalmat, egyre szélesebb körű tüntetéseket vonva maga.

Miközben a miniszterelnök a fogvatartottak családjaival találkozott, a közelben a csoport az elrabolt nők felnagyított képeivel vonultak fel rövid időre elzárva az autópályát.

Egy másik tüntetésen, a Habima téren nagyjából tízezren tiltakoztak a kormánykoalíció ellen, követelve az ultraortodoxok kötelező katonai szolgálat alóli mentesítésének megszüntetését.

Beni Gantz, a hadikabinet minisztere előre bejelentette, hogy bojkottálni fogja a miniszterelnök által az ügyben összehívott csütörtöki ülést, mivel a kormány nem hajlandó komolyan megvitatni pártjának háredi sorozásra vonatkozó javaslatát.

A miniszterelnök, Joáv Gallant védelmi miniszter, Árje Deri [Sász] illetve más  kormánytagok találkozója egy nappal azután következett, hogy Netanjahu júliusig halasztást kért a Bíróságtól, azzal az indoklással, hogy addig folytatódnak a válasz kidolgozására irányuló erőfeszítések.

Gantz frakciója ugyan azt nyilatkozta, hogy részt vesznek a kérdésről szóló minden érdemi vitában, de „nem lesznek partnerei az állam biztonsági szükségleteinek rovására irányuló trükközésnek.”

A miniszterelnök által elutasított Gantz – Eizenkot féle vázlat – amely a háredi katonai szolgálat fokozatos, éves növelésére szólít fel, de nem részletezi a konkrét kvótákat, – az egyetlen olyan terv, amelyet a koalíció tagjai eddig nyilvánosan támogattak. Gantz pártja azt nehezményezi, hogy bár a tervet „bemutatták a különböző frakciók képviselőinek, a kormány mindeddig elmulasztott szakmai vitát folytatni, és semmilyen alternatívát nem terjesztettek elő.”

Eközben a két háredi frakció [Jahadut HaTora és Sász] tárgyalásokat folytat olyan alternatív jogszabályok megfogalmazásáról, amelyek révén megakadályozzák a jelenlegi rendszer jelentős módosítását, közölte a Kikar HaSabbat ultraortodox híroldal. Az alternatív elképzelés szerint a jesivák nappali tagozatán tanuló – állandóra be nem jegyzett bócherek számára nem részletezett besorozási kvótákat állapítanának meg, míg azok, akiknek „a tanulás a hivatásuk”, továbbra is mentesülnének, eközben pedig külön egységeket hoznának létre az ultraortodox katonák számára. Ettől függetlenül konkrét javaslattal eddig még nem álltak elő az érintett ultraortodoxok frakciók.

Demokrácia – index: nincs bizalom a politikusok, annál a katonaság és az intézmények iránt

Az izraeli demokrácia-index azontúl, hogy a hazai demokrácia és közvélemény jelenlegi állapotát jelzi, kiemeli a bizalom, a megosztottság és a nemzeten belüli egység közötti összetett kölcsönhatást is. Miközben a zsidó állam fennállása óta a legnagyobb belső és külső kihívásokkal küzd, a 2023-as index megállapításai tükrözik az izraeli társadalom prioritásainak változó dinamikáját és  rávilágítanak az izraeli közvélemény árnyalt változásaira a jelentős nemzeti események hátterében, beleértve az október hetedikei mészárlásokat, és azt követően kezdődött háborút.

Az immár 21. alkalommal közzétett felmérés szerint az izraeli társadalom bizalma az Izraeli Védelmi Erők felé kiemelkedően magas az októberi támadások ellenére, ugyanakkor az ország politikai intézményeibe vetett bizalom erősen megtört. Emellett, a tegnap közzétett felmérés adatai szerint ugyanebben az időszakban az izraeli arab kisebbség körében – a kormány kivételével – meredeken nőtt a nemzeti intézményekbe vetett bizalom.

Összességében, az Izraeli Demokrácia Intézet által közzétett tavaly decemberben készült index rámutatott, hogy a megkérdezettek mindössze 30 százaléka fejezte ki bizalmát a média, 23 százaléka a kormány (a júniusi 28 százalékról), és 19 százaléka a Kneszet (24 százalékról) iránt, míg a politikai pártokban mindössze 15% százalék bízik, ami enyhe növekedést jelent a korábbi júniusi adatokhoz képest.

Ezzel szemben a rendőrségbe vetett bizalom a tavaly júniusi 35 százalékról 58,8-ra ugrott „a rendőrök október hetedikei, és azt követően játszott szerepe” miatt, állapítja meg a felmérés.

A legmegbízhatóbb intézmény a hadsereg 86%, amelyet a helyi önkormányzat és az elnök követett 64, illetve 61%-kal.

Az intézményi bizalmon túl a felmérés az izraeli zsidók és arabok közötti szolidaritás és összetartozás érzésének figyelemre méltó javulását is kimutatta, ami annak ellenére tapasztalható, hogy a válaszadóknak csak egy töredéke látja pozitívan az általános helyzetet.

Az izraeli társadalmon belüli feszültségek azonban továbbra is fennállnak, elsősorban a politikai megosztottság és az etnikai viszonyok kapcsán. A zsidó válaszadók túlnyomórészt a jobboldal és a baloldal közötti szakadékot jelölték meg a viszályok jelentős forrásaként, míg az arabok a zsidó-arab kapcsolatokat jelölték meg elsődleges problémaként.

A felmérés szerint a zsidó válaszadók 10-ből 6,7 pontra értékelték az izraeli társadalom szolidaritási szintjét, míg az arabok 5,2 pontra, ami kiugró emelkedés a júniusi 3,6-hoz képest.

Míg a zsidó izraeliek egyre szkeptikusabbak a politikai intézményekkel kapcsolatban, az arab izraeliek a nemzeti intézményekbe vetett korábbi viszonylag alacsony bizalma a háború kitörését követően gyorsan emelkedett.

Az izraeli arab állampolgárok körében a Legfelsőbb Bíróság iránti bizalom a korábbi júniusi 26%-ról decemberre 53%-ra, míg a hadsereg iránti bizalom 21%-ról 44%-ra nőtt. A helyi önkormányzatok iránti bizalom szintén 27,5%-ról 39%-ra, az elnök iránti bizalom pedig 18%-ról 38%-ra nőtt.

Emellett, az arab válaszadók 38 százaléka jelezte, hogy bízik a rendőrségben, ami 21 százalékpontos növekedést jelent, míg 36 százalékuk bízik a médiában, a hónapokkal korábbi 17,5 százalékos indexhez képest.

Összegezve, Johanan Pleszner, a Demokrácia Intézet elnöke szerint „az október 7-i eseményeket követően tapasztalt szakadás tükröződik az idei izraeli felmérés megállapításaiban: a közvélemény nagy bizalmat fektet a hadseregbe és parancsnokaiba, akik személyes példát mutattak, felelősséggel, bátran és meggyőződéssel jártak el a háború minden területén.”

The post Reggeli hírek: túszalku, tüntetések és demokrácia-index first appeared on Új Kelet online.

Exit mobile version