ujkeletlive

Az izraeli kinevezett bíró lemond a hágai testületben való részvételről

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Aharon Barak megköszönve a személyzettől és a bíráktól kapott együttműködést, lemondott a Nemzetközi Bíróság (ICJ) bírói testületében betöltött pozíciójáról, amely Dél-Afrika a zsidó állam Állam elleni népirtási ügyét tárgyalja. A héber médiában megjelent jelentés szerint a kilépés „személyes és családi okok miatt” történt.

Barakot Binjámin Netanjahu miniszterelnök választotta ki a hágai testület ad hoc bírájának. Lemondását követően, az izraeli kormány dönthet úgy, hogy új bírót választ, vagy betöltetlenül hagyja a megüresedett helyet.

A hágai nemzetközi bíróság Dél-Afrika kérésére tárgyalta az izraeli hadsereg Rafahban indított szárazföldi hadműveletét, és arra a következtetésre jutott, hogy Jeruzsálem „azonnal állítsa le katonai offenzíváját, valamint minden más olyan akcióját Rafahban, amely a gázai palesztin csoport számára olyan életkörülményeket teremthet, amelyek részben vagy egészben fizikai megsemmisüléshez vezethetnek.

Barak egyike volt annak a testületben helyet foglaló négy bírónak, akik kijelentették, miszerint a rendelet nem kötelezi Izraelt arra, hogy minden katonai tevékenységet beszüntessen Rafahban.

Ez az intézkedés csak annyiban követeli meg Izraeltől a katonai offenzíva leállítását Rafahban, amennyiben az szükséges ahhoz, hogy eleget tegyen a népirtásról szóló egyezményből eredő kötelezettségeinek,” – közölte Barak, miközben hozzátette – „Izraelt nem akadályozza meg abban, hogy katonai műveletet hajtson végre Rafahban mindaddig, amíg eleget tesz a népirtási egyezményből eredő kötelezettségeinek. Ennek következtében az intézkedés minősített, amely megőrzi Izrael jogát a Hamász fenyegetéseinek és támadásainak megelőzésére, illetve visszaverésére, saját maga és állampolgárai védelmére, valamint a túszok kiszabadítására.”

Ben-Gbir úgy véli, hogy joga van  a Templom-hegy elfoglalására, a Miniszterelnöki Hivatal szerint marad a status quo

Több mint 3000 rendőrt, határrendészt és önkéntest mozgósítottak a szerdai zászlós menet biztosítására Jeruzsálemben, de még így is a radikális jobboldali fiatalok felvonulása az óváros utcáin agresszivitásba torkollott. A rendőrség végül a palesztinok és az izraeli újságírók belépését tiltotta meg a menet által elfoglalt területekre, ahol többen azt skandálták, hogy ,,halál az arabokra.”

A Kan közszolgálati csatorna arról számolt be, hogy miközben a menetről akartak tudósítani Nir Hasszont, a Haaretz újságíróját és az operatőröket jobboldali tüntetők egy csoportja támadta meg, eközben a rendőrség tudósítás közben erőszakkal távolította el a Jediot Ahronot riporterét a Damaszkusz kaputól.

A helyszínen ünneplő, majd a Damaszkuszi kapunál beszédet tartó Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter [Otzma Jehudit] hivatalos deklarálta a teljes izraeli szuverenitást Jeruzsálemben.

Üzenetet küldünk a Hamásznak. Jeruzsálem a miénk. A Damaszkuszi kapu a miénk. A Templom-hegy a miénk. Felszólítjuk a miniszterelnököt, hogy legyen erős. Nem adjuk meg magunkat, nem adjuk fel, és nem állunk le,” – tette hozzá a résztvevők csoportjával körbevett rögtönzött színpadon.

A Hamász október hetedikei támadása után kezdődött és azóta is több fronton zajló nehéz háborús helyzet közepette, Ben-Gvir állításai nyomán várható diplomáciai bonyodalmak elejét véve, a Miniszterelnöki Hivatal rövid időn belül közölte:

„A Templom-hegyen a status quo nem változott és nem is fog változni.”

A nap és a menet két politikai főszereplője Ben-Gvir és Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus], azt követően, hogy Siratófalnál befejeződött a központi rendezvény a többnyire telepes fiatalokból álló tömeg éljenzése közepette a gázai háború kiterjesztésére, illetve a Hezbollah támadásainak végetvető dél-libanoni invázióra szólítottak fel.

A győzelemhez északra kell mennünk, és harcolnunk kell a Hezbollah ellen, hogy elpusztítsuk őket, győzelmet akarunk!” – követelte Ben-Gvir.

Szmotrich beszédében közvetlenül Binjámin Netanjahu miniszterelnököt szólította fel a libanoni háború elindítására.

Engedje, hogy hősies harcosaink győzzenek, állítsa helyre nemzeti becsületünket, nemzeti büszkeségünket, és biztonságunkat, engedje, hogy a hős lakosok biztonságban hazatérhessenek, hogy újjáépülhessenek,” – tüzelte a jelenlévőket Szmotrich, azt állítva, hogy „Izrael népe mögöttetek áll!”

A város 67-es visszafoglalására megemlékező Jeruzsálem-nap tiszteletére rendezett központi ünnepséget tegnap este tartották a Harav jesivában, magas rangú vallásos cionista rabbik, és politikusok részvételével.

A szokástól eltérően a miniszterelnök nem jelent meg a rendezvényen, helyette előre rögzített felvételen tartott beszédet, mondván – „a háborúban a Jeruzsálem-nap eseményei új jelentőséget kapnak. A gázai övezetben zajló harcok Jeruzsálem teljességéről is szólnak. Ellenségeink zsidó létünk aláásására törekszenek. Jeruzsálem Cion – a cionizmus szimbóluma -, amely közöttük és az igazság között áll. El akarnak pusztítani minket, és ki akarják törölni a történelmet. De mi, nem hallgatunk.”

Kirját Smona és a politika

Kormánya tagjai részéről bírálatok érték Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, azt követően, hogy a súlyos károkat szenvedett észak-izraeli Kirját Smona városában tett látogatása a helyzet megoldására irányuló konkrét lépések helyett, inkább politikai kampány-célzatú volt.

A miniszterelnök azt követően látogatott északra, hogy hétfő este a Hezbollah rakéta és dróntámadásai következtében pusztító tüzek törtek ki, körülvéve az amúgy is rossz állapotban lévő várost. A nyolc hónapja tartó háborúban magukra hagyottnak érző északi közösségek kritikája mellett, azzal is vádolták Netanjahut, hogy míg tegnapi látogatása során Kirját Smona likudos polgármesterjelöltjével, Eli Zafranival vonult végig, elutasította a vele szemben ellentétesen nyilatkozó Avichai Stern, hivatalban lévő polgármesterrel a találkozást.

Az előre bejelentett program résztvevőit illetően, a Miniszterelnöki Hivatal azt állította, hogy Netanjahu nem találkozik Sternnel, mivel a látogatás szigorúan rögzített célja „katonai körút és az északi határ biztonsági helyzetének felmérése,” ezért mellőzik a „civil találkozókat, beleértve a város polgármesterét is.”

Stern nyilvánvaló mellőzése bírálatokat váltott ki Netanjahu kormányán belül is. Mose Arbel [Sász] belügyminiszter szerint a miniszterelnök magatartása „rossz ítélőképességre utal.”

A hadikabinet minisztere, Beni Gantz megjegyezte – „aki felelősséget visel, annak meg kell hallania az igazságot. A vezetés nem menekülhet a valóság elől, nem lehet politikai megfontolásokat tenni háborús időkben,” – tette hozzá, és felszólította a miniszterelnököt, hogy kérjen bocsánatot Sterntől, illetve jelöljön ki vele egy találkozót.

A Netanjahu-Zafrani találkozót illetően Stern megjegyezte: „észak lángokban ég, a miniszterelnök pedig kicsinyes politikát játszik. Ennek a kormánynak minden csak egy kirakatműsor. Kirját Smona lakosainak nincs idejük, türelmük vagy pénzük az olcsó politika háborús időkben történő fitogtatására. Amennyiben a miniszterelnök valóban változtatni akar Kirját Smona helyzetén, akkor a polgármestert és az önkormányzati tisztviselőket is maga mellett kell tudnia. Találkoznia kellene azokkal, akik nap mint nap vezetik a várost,” – mondta, majd hozzátette – „Netanjahu úgy döntött, hogy színészekkel veszi körül magát, hogy megerősítse a Likudban betöltött pozícióját.”

A háborús helyzet miatt kitelepített városokban elmaradt a februári helyhatósági választás. A jelenleg hivatalban lévő Stern a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a miniszterelnököt le kellene váltani, amint a háború véget ér. A libanoni Hezbollah terrorszervezettel folyó ellenségeskedések miatt mintegy hatvanezren kényszerültek elhagyni otthonukat. A város polgármestere azt is nehezményezte, hogy míg az evakuált családok bizonytalanságban élnek, a miniszterelnök hónapok óta először, néhány nappal ezelőtt találkozott az északi közösségek vezetőivel.

Tegnapi látogatása során a Netanjahu arra figyelmeztetett, hogy Izrael „rendkívül erőteljes” válasszal készül a Hezbollah ellen, hozzátéve, hogy „aki azt hiszi, hogy árthatnak nekünk, és mi majd tétlenül ülünk, az nagyot téved.”

A Hezbollah hét eleji támadásai miatt keletkezett tüzekre utalva, a miniszterelnök megjegyezte – „tegnap égett a föld, és örülök, hogy eloltották, de Libanonban is égett.”

The post Ben-Gvir: Jeruzsálem a miénk, a Templom-hegy a miénk. A Miniszterelnöki Hivatal szerint marad a status quo first appeared on Új Kelet online.