Avi/ujkelet.live

A háború 248. napja: Két jelenlegi és volt magas rangú amerikai tisztviselő az NBC News-nak azt nyilatkozta hétfőn, hogy a Biden-kormány tisztviselői megvitatják egy egyoldalú megállapodásról való tárgyalás lehetőségét a Hamász terrorszervezettel, hogy biztosítsák a túszul ejtett és Gázában hurcolt öt amerikai szabadon bocsátását, ha az Izraellel zajló jelenlegi tűzszüneti tárgyalások kudarcot vallanak.

Az öt amerikai: Edan Alexander, Sagui Dekel-Chen, Hersh Goldberg-Polin, Omer Neutra és Keith Siegel. Három másik amerikai, Itay Chen, Judy Weinstein és Gad Haggai feltehetően meghalt a Hamász október 7-i terrortámadása során és holttestüket a terroristák Gázába hurcolták.

A szóban forgó tárgyalás Izraelt nem érintené, és a jelenlegi tárgyalásokhoz hasonlóan katari tárgyalópartnereken keresztül folyna, közölték a tisztségviselők, akik ismerik a megbeszélések részleteit.

Az amerikai tisztviselők abban is reménykednek, hogy kiadják a három amerikai állampolgár maradványait is.

A tisztviselők nem tudták, mit adhat az Egyesült Államok a Hamásznak az amerikai túszok szabadon bocsátásáért cserébe. A tisztviselők szerint azonban ez a Hamászt arra ösztönözheti, hogy egyoldalú megállapodást kössön az Egyesült Államokkal, mert ez valószínűleg fokozná a feszültséget az Egyesült Államok és Izrael közötti kapcsolatokban, és további belpolitikai nyomást gyakorolna Binjámin Netanjahu miniszterelnökre.

Az egyik volt tisztviselő szerint a belső megbeszélések annak kapcsán is zajlottak, hogy annak lehetősége, hogy az Egyesült Államok egyoldalú megállapodást köt a Hamásszal vajon rákényszerítheti-e Netanjahut, hogy elfogadja a jelenlegi tűzszüneti javaslat egy változatát.

Az izraeli tisztviselők úgy becsülik, hogy a Hamász még mindig mintegy 120 túszt tart fogva, és közülük 43-an már nem élnek.

Hersh Goldberg-Polin szülei, Rachel Goldberg-Polin és John Pollin a jelentésre válaszolt kijelentettek: ,,Üdvözlünk minden olyan tárgyalást, amely a több mint 8 hónapja fogságban lévő szeretteink hazatéréséhez vezet. Imádkozunk, hogy minden túsz családja újra egyesüljön szeretteivel bármelyik pillanatban.”

A New York Times hétfői riportja izraeli és amerikai tisztviselőket idézett, akik szerint nem tudják, hol tartják fogva a túszok többségét. És még ha tudják is, sok esetben egy mentőakció egyszerűen nem lehetséges.

Az izraeli tisztviselők szerint a Hamász vezetői állandó érvényű parancsba adták a túszokat tartó terroristáknak, hogy ha úgy gondolják, hogy az izraeli erők közelednek, akkor először lőjék le a túszokat. Ha túszokat öltek meg a szombati, négy izraeli túsz kimentésével zárult akció során, ahogy azt a Hamász állítja, az valószínűleg a terroristák műve lehetett, nem pedig izraeli légicsapás miatt. Izraeli és amerikai tisztviselők azonban egyelőre nem tudják sem megerősíteni, sem cáfolni a Hamász állításait.

Az izraeli és amerikai tisztviselők egyre jobban aggódnak a túszok egészsége miatt, akik mentális és fizikai bántalmazásnak vannak kitéve hosszú fogságuk során.

Úgy vélik továbbá, hogy túszok egy kis csoportját tartják fogva a Hamász gázai vezetőjének, Jechíje Szinwarnak a közelében. A túszok élő pajzsok, és megnehezítik Izrael számára, hogy célba vegyék Szinwart.

Az amerikaiaknak és az izraelieknek gondot okoz Szinwar és a túszok pontos tartózkodási helyének meghatározása. Amerikai tisztviselők szerint egy ideig a dél-gázai Rafah alatt bujkált, és most valószínűleg visszatért Khan Juneszbe, Gáza második legnagyobb városa alá. Az alagúthálózat hatalmas, és sem az Egyesült Államoknak, sem Izraelnek nem sikerült megállapítania a pontos tartózkodási helyét – mondta egy amerikai tisztviselő.

Az eddig kimentett túszokat lakásokból hozták ki. Jelenlegi és volt izraeli és amerikai tisztviselők szerint a Hamász valószínűleg taktikát változtat, és több túszt akar levinni alagutakba, és potenciálisan távol kerülni a kommandósoktól.

A túszok mozgásának nyomon követése, melyben Nagy-Britannia is szerepet játszik, nem csak a helyszín meghatározásáról szól. Katonai és hírszerzési tisztviselők is mintákat keresnek, próbálják megtudni, mennyi ideig tartja a Hamász az embereket az egyik helyen, mielőtt áthelyezné őket egy másikra. Ha felismernek egy mintát, jobban meg tudják határozni az időt egy mentési művelet végrehajtásának.

Az összegyűjtött hírszerzési infó gyakran részleges. Egy utalás arra vonatkozóan, hogy egy adott túsz még mindig él, vagy egy nyom arra vonatkozóan, hogy melyik csoport tarthatja fogva, nem biztos, hogy felfedi a pontos helyet, de utalhat arra, hogy Gáza melyik részén kell fokozni az információgyűjtési erőfeszítéseket. Ha úgy vélik izraeli részről, hogy egy túsz még egy ideig a helyszínen lehet, intenzív tervezés kezdődik.

A háború elején egyes hírszerzési tisztviselők úgy vélték, hogy a legtöbb túszt alagutakban tartják fogva. De úgy tűnik, hogy a föld alatti élet nehéznek bizonyult a Hamász parancsnokai számára, és könnyebb a szervezet támogatóinak lakásában fogságban tartani a túszokat.

A háború előrehaladtával javult a túszokkal kapcsolatos izraeli hírszerzés, amelyet a lefoglalt dokumentumok és az elfogott Hamász harcosok kihallgatása, valamint amerikai és brit hozzájárulás segített.

Egy magas rangú izraeli tisztviselő azt mondta, hogy a brit és amerikai drónok olyan információkat tudnak szolgáltatni, amelyeket az izraeli drónok nem gyűjtenek. Az amerikai megfigyelő drónok fedélzetén nagyjából ugyanazok az érzékelők vannak, mint a brit és az izraeli drónokon, ám az amerikaik hatalmas száma miatt több területet lehet gyakrabban és hosszabb ideig megfigyelni.

A drónok nem tudják feltérképezni a Hamász hatalmas földalatti alagúthálózatát – Izrael szuper titkos földi érzékelőket használ ehhez –, de infravörös radarjuk képes érzékelni a harcosok vagy más emberek hőjelzéseit, akik a felszínen az alagút bejárataiba mennek be vagy jönnek ki.

The post Bidenék egy külön megállapodást mérlegelnek az amerikai túszok szabadulására first appeared on Új Kelet online.