Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója a lapunknak adott interjúban többek között arról beszélt:

• mikor készülhet el a magyar gyógyszer;
• milyen rákbetegségek gyógyításában hozhat áttörést;
• rákeredetű halálozásban miért kedvezőtlenebbek a hazai adatok;
• mi a komprehenzív rákcentrum előnye a betegekre nézve;
• milyen innovatív terápiák elérhetők az OOI-ben.

A HUN-REN TTK nemzeti laboratóriumával kialakított új kutatási együttműködésükben hazai onkológiai készítmény kifejlesztésén dolgoznak. Milyen szerepe van ebben az Országos Onkológiai Intézetnek, mely ráktípusok milyen stádiumában hozhat ez áttörést? Mikor várható, hogy a betegek ennek eredményeként magyar rákgyógyszerhez juthatnak?

A mi intézetünkben az alapkutatásoktól kezdve a transzláción keresztül a klinikai kutatásig a teljes folyamat elérhető, a gyógyszerkutatási láb viszont a partnerünknél erősebb. Azokat a molekulákat, amit nálunk kifejlesztenek, a HUN-REN TTK-val tudjuk együtt tovább vizsgálni. Jelenleg a melanoma, emlőrák és a hasnyálmirigyrák területén vannak biztató eredményeink. Nagy Péter professzor munkacsoportja a festékes bőrdaganatnál, a melanománál már talált egy molekulát, ami hatékonynak bizonyult. Ezeknek az in vitro [Petri-csészés – a szerk.], majd állatkísérletes tesztelése a következő fázis, amit TTK-val együtt végzünk. Ezt követi a gyógyszer szabadalmaztatása, és a klinikai teszteket követően, akár néhány év múlva piacra is kerülhet az új gyógyszer.

Ez lenne – ahogy fogalmazni szoktunk – az üvegplafon áttörése, mivel jelenleg még Magyarországon fejlesztett onkológiai gyógyszer nincs, közös kutatásunk eredménye lehet az első. Emellett a hasnyálmirigy- és emlőrákban már megvannak azok a célpontok a sejtfelszíneken, ami ellen elkezdték kutatócsoportjaink kifejleszteni azokat a molekulákat, amelyek a későbbiekben gyógyszerkészítmények alapjául szolgálhatnak.

A fázis I-II klinikai teszteket az előrehaladott stádiumban, áttétes betegeknél szokták alkalmazni és ha itt hatékonynak és biztonságosnak bizonyulnak, akkor indulhatnak nagyszámú betegen a fázis III-as vizsgálatok. A még hatékonyabb célzott terápiával a betegek túlélési esélyei javulhatnak, egy magyar gyógyszerszabadalomnak emellett nemzetgazdasági haszna is lehet, amit az onkológia területén eddig nem sikerült elérni. Emellett kutatócsoportjaink már meglévő daganatellenes terápiák várható hatékonyságát előrejelző, úgynevezett biomarkerek kifejlesztésén is dolgoznak, amivel ugyancsak növelhető a célzott és immunterápiák hatékonysága.

A kutatásokban való részvétel a komprehenzív rákközpont minősítés egyik feltétele, Nyugat-Európában sincs mindenhol ilyen intézmény, pedig az Európai Unió (EU) rákellenes terve 2025-re célul tűzte ki az erre alapuló összeurópai tudáshálózat létrehozását. Az Országos Onkológiai Intézet negyedszerre kapta meg az akkreditációt. Milyen kritériumoknak kell megfelelni ehhez?

A Covid-járvány utóhatásai miatt ezt a határidőt kitolták 2030-ra. Rákközpont minden országban van az EU-ban, a komprehenzív akkreditációnak azonban nagyon komoly kritériumai vannak. Nemcsak a minden daganattípusra kiterjedő, teljes diagnosztikai és terápiás (sugárkezelés, gyógyszeres terápiák és műtéti eljárások) palettát kell biztosítani, az oktatásban, nemzetközileg jegyzett alap-, transzlációs és klinikai kutatásban, illetve a ritka betegségek kezelésében is élen kell járnia egy ilyen intézménynek, emellett epidemiológiai-módszertani központként is kell működnie, nemzeti rákregisztert kell vezetnie.

Eddig ennek csak tíz ország 33 intézménye tudott megfelelni, a közép-kelet-európai régióban pedig 2008 óta csak mi rendelkeztünk ezzel a minősítéssel. Tavaly áprilisban szerezte meg a brnói Masaryk Központ, de a neves svéd Karolinska Intézet is csak néhány évvel utánunk kapta meg a komprehenzív onkológiai központ minősítést. Az Európai Rákintézetek Szövetsége által adott akkreditációt a múlt hónapban, Helsinkiben vettük át, ami újabb öt évre szól. Kezdetben a kutatási pillért volt a legnehezebb teljesítenünk, de az elmúlt 5 évben ezen a területen is nagyot léptünk előre, így most könnyebben feleltünk meg ezen feltételnek. A jövőben a cseh intézménnyel együtt közösen tudjuk támogatni hazánk és a régió onkológiai intézeteinek felzárkózását és reménybeli európai akkreditációját.

Ennek tudható be, hogy februárban Stella Kyriakides, az EU egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa magyarországi látogatása során csak az Országos Onkológiai Intézetet kereste fel?

Stella Kyriakides még márciusban az illetékes miniszterekkel jött tárgyalni a jelenleg folyó magyar uniós elnökség programjairól. Saját kérésére jött el hozzánk, mert a rákellenes terv és misszió kiemelt egészségügyi terület az EU-ban. Javaslatot tett, hogy európai jógyakorlatként mutassuk be eredményeinket a 27 EU tag egészségügyi minisztereinek, és segítsük a kelet-közép-európai országokat tanácsainkkal, hogy a hasonló gazdasági viszonyok között működő intézmények hogyan nyerhetik el a minősítést.

Évente tízezer műtét

Komprehenzív központként milyen esetekkel foglalkozik az intézmény, ez mekkora éves betegforgalmat generál?

A magyar onkológiai ellátórendszer struktúrája az elmúlt évtizedekben kiépült. A vármegyei kórházak az esetek 80 százalékát helyben el tudják látni, ha speciális kezelésre van szükség, nagyjából a betegek 10-15 százalékát a regionális központokba, vidéki egyetemi klinikákra utalják be. Pécsre, Szegedre, Debrecenbe, vagy Nyugat-Magyarországon a szombathelyi centrumba, a legfelső szintet pedig az Országos Onkológiai Intézet jelenti. Nálunk az országban egyedülálló módon egy helyen elérhetők olyan technológiák, mint a Cyberknife, egyes brachiterápiás beavatkozások, az egésztest-besugárzás vagy a robotsebészet teljes palettája. A betegeink negyede távolabbról, túlnyomó többsége területi ellátásunknak megfelelően Budapestről, Pest vármegyéből érkezik. Sokan ezen kívül, az intézet jó híre miatt jönnek az intézménybe kezelésre. Évente félmillió embert ambulánsan, húszezret kúraszerűen látunk el, az összes sugárkezelés 40 százaléka az OOI-ban történik, és tízezer műtétet hajtunk végre.

Mik tekinthetők a legmodernebb terápiáknak az Országos Onkológiai Intézetben?

Minden területen folyamatos a fejlődés. A sugárterápiában a CyberKnife besugárzókészülékkel a daganatoknak a beteg szervezetén belüli elmozdulásait is valós időben le tudjuk követni, és a tumorra koncentrálva a sugárnyalábokat, precíziós sugárkezelést vagy sugársebészetet is tudunk már végezni. Az immunterápia paradigmaváltást jelentett a kezelésekben, mivel a módszer a szervezet saját védekezőképességét erősíti fel a daganat ellen.

Bizonyos területeken áttörést hozott ez a terápia, például a melanománál már előrehaladott áttétes betegeknél is évekig tünetmentes állapotot eredményez az esetek egy részében. Az egyénre szabott, célzott kezelések területén komoly előrelépések történtek Magyarországon. Az OOI-ben felállt egy molekuláris tumor board, aminek döntése alapján NEAK-finanszírozottan 50–500 génes vizsgálattal is meg tudjuk határozni az adott daganat típusának legmegfelelőbb célzott, individuális gyógyszeres kezelést. Mivel költséges eljárásról van szó, olyan esetekben végezzük el, ahol valóban terápiás előnyökkel járhat, a legtöbb daganatnál ezeket már rutinszerűen csináljuk.

Az eredeti tervek szerint idén adták volna át az új, egynapos onkodiagnosztikai központot, az alapkőletétel két éve megtörtént. Mi lesz a sorsa ennek, az intézetben dolgozók és a betegek parkolási gondjait megoldó mélygarázs tervét is tartalmazó fejlesztésnek?

Az új diagnosztikus tömbünk 34 milliárdos építkezési beruházása kétharmad részben az európai uniós, Brüsszel által visszatartott forrásokból valósulna meg. Egyelőre úgy állunk, hogy a 11 ezer négyzetméteres tömb kiviteli tervei elkészültek, az építkezés bármikor elindulhatna, de a megvalósítás pénzügyi forrás hiányában csúszik. Nem mondtunk le a megvalósításról, amivel patológiánk végre méltó helyre költözhetne, és a hiányzó PET-CT berendezésünknek is helyet biztosíthatnánk, ami egy komprehenzív onkológiai központból ma már nem hiányozhat. Akár napi 3 ezer beteg is megfordul az intézetben, az elmúlt 30 év alatt meghatványozódott az autóval rendelkező munkatársaink száma, a terület pedig véges, a parkolási nehézségek megoldása így egyre sürgetőbb problémát jelent. A mélygarázs ezen enyhítene, de hosszú távon a Déli pályaudvar környékén kialakított P+R parkoló jelenthetne megoldást.

Az akkreditáció megújításakor említettek olyan pontokat, amiben még fejlődnie kell az intézménynek?

A PET-CT berendezés hiányán kívül a komprehenzív intézményektől aktív prevenciós tevékenységet is elvárnak, ami Magyarországon az OKFŐ-höz és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz tartozik, de az említett központokkal folyamatos a szakmai együttműködés. Már mi is rendelkezünk dohányzásellenes egészségvédelmi programmal, néhány éve elindítottuk betegoktató programjainkat, illetve egészségfejlesztő kórház is lettünk, tehát ezen a területen is komoly előrelépések történtek. Bár ez nem kapcsolódik közvetlenül a diagnosztikai vagy terápiás munkához, de az élet végi ellátás területén is van országos szinten teendőnk. Az OOI jelenleg csak úgynevezett aktív ágyakkal rendelkezik, kapacitásunk véges, így ezt felvállalni nem tudjuk. De a hospice-szervezetekkel kiépített aktív kapcsolatban vagyunk, a betegeket és rokonaikat azzal tudjuk támogatni, hogy összekötjük velük őket és a házi ápolás területén is aktív koordináló szerepet vállalunk.

Az elmúlt években miben fejlődött az intézmény?

Az Országos Onkológiai Intézet fennállása óta mindig is élen járt a daganatterápiák területén. A humán erőforrás és a szaktudás is koncentrálódott az intézményben. Jelenleg nincs elavult készülék az intézményben, az elmúlt 4-5 évben 10 százalékkal emelkedett betegforgalmat magas minőségben el tudjuk látni. A Covid és a háború ellenére is jelentős fejlesztésekre nyílt lehetőség az intézetben, többek között ekkor érkeztek a csúcskategóriás sugárterápiás és radiológiai készülékek, és sebészeti robotokhoz is így jutottunk. Kiemelt kormányzati támogatással új mellkassebészeti központot adtunk át 3 éve. Az évtizedek óta végzett szakorvosképzés mellett 2015 óta az orvosegyetemi graduális onkológiai és mellkassebészeti képzésben is külső tanszékekkel segítjük a Semmelweis Egyetemet. A legnagyobb előrelépés emellett a kutatási területen történt, az Intézet 2021-ben az MTA kiváló kutatóhelye lett és a TOP 50 kutatási infrastruktúra címet is elnyertük. Jelenleg már a második külföldi kutatóprofesszor vendéglaboratóriumának kialakításán dolgozunk a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) támogatásával.

Két és fél éve érkezett meg az első DaVinci robot az intézetbe. Hány operációt végeztek azóta a robotokkal? Európában hogy állunk ezen a téren?

Robotsebészet területén nagyon gyorsan fölzárkóztunk a nyugat-európai országokhoz. Már bőven meghaladja az 1500-at is az eddig elvégzett műtétszámunk. Kezdetben nőgyógyászati és urológiai területen alkalmaztuk, de már teljes a palettánk, a mellkassebészet területén is rekordot döntött az elvégzett operációk száma. Az intézményünkben alkalmazott 2 robottal évente 880 műtétre van finanszírozásunk, de az idei műtétszámunk meghaladja az 1000-et. A tavalyi negyedik negyedévében Európában a legtöbb mellkassebészeti robotasszisztált műtétet az Országos Onkológiai Intézetben végezték munkatársaim. Kelet- és Közép-Európában a legsikeresebben és legdinamikusabban induló robotsebészeti programot Magyarország valósította meg, köszönhetően a kormányzati támogatásnak és a központi finanszírozásnak.