Hazánkban is felbukkanhat az Ázsiában őshonos japán cserebogár (Popillia japonica), amely már a szomszédos Szlovéniában is megjelent. Ez a zárlati károsító komoly veszélyt jelenthet a mezőgazdaságra, ezért elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók csak megbízható forrásból szerezzenek be szaporítóanyagot és növényeket, továbbá kerüljék az ismeretlen eredetű talaj használatát növényközegként.
Európában 2014-ben Észak-Olaszországban észlelték először a japán cserebogarat, melynek populációja gyorsan terjedt az országban. Három évvel később a károsítót Svájc déli részén is felfedezték, majd terjedése folytán az ország északi határainál is megjelent. Mára már Portugália, Szlovénia, Németország, sőt, az EU-n kívüli Oroszország területén is jelen van.
Magyarországon ugyan még nem találtak japán cserebogarat, de Szlovéniában már az idén észleltek néhány kifejlett példányt. A kockázatot növeli, hogy ez a károsító akár 10 kilométert is képes repülve megtenni, valamint rendkívül gyorsan szaporodik; egy szezon alatt 40-60 petét rak le vándorlása során.
Hirdetés
A japán cserebogár rajzási időszaka május közepétől augusztus végéig tart. A kifejlett bogár jelentős gazdasági károkat okozhat, mert megtámadja a leveleket, virágokat és gyümölcsöket. A legnagyobb kárt azonban a lárva, vagyis a pajor okozza, amely főként a fűfélék gyökereit rágja. A lárvák jelenléte vonzza a vadállatokat, mint például a vaddisznókat, amelyek további károkat okozhatnak. Mindezek miatt létfontosságú a megelőző intézkedések bevezetése.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy mind a hobbikertészek, mind a professzionális gazdálkodók kizárólag biztonságos forrásból származó szaporítóanyagot és növényeket vásároljanak, és kerüljék az ismeretlen eredetű talaj szállítását utazásaik során.
A japán cserebogár sokféle növényen táplálkozik, több mint 400 különböző gazdanövénye van, mint például a szőlő, kukorica, csonthéjasok, bogyós gyümölcsűek, szójabab, valamint számos dísznövény, köztük a rózsa és a lilaakác. Olaszországban, a károsító fő fertőzési területén, már vadon élő növényeken is kimutatták a jelenlétét, többek között a Rubus, Ulmus, Urtica, Rosa, Populus és Parthenocissus fajokon.
Amennyiben japán cserebogarat vagy más, nem őshonos károsítót észlelnek, kérjük, azonnal értesítsék a Nébih-et a novenyegeszsegugy@nebih.gov.hu címen, vagy jelentkezzenek az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán. A szükséges bejelentőlapok és további információk a Nébih weboldalán találhatók.
Fontos, hogy hazánkban számos cserebogár faj él, melyek könnyen összetéveszthetők a japán cserebogárral, mint például a kerti cserebogár. Az alábbi ábra segít megkülönböztetni őket.
