Az antiszemita incidensek rekordszintet értek el Nagy-Britanniában, de a muszlimokkal szembeni gyűlölet is fokozódott a Hamász tavaly októberi támadását követően.
A londoni közlekedési hatóságok új tömegközlekedési buszjáratot indítottak, ami összeköti a főváros két, zsidók által sűrűn lakott területét. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt egy évben soha nem látott mértékben növekedett az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma.
Sadiq Khan londoni polgármester elmondta, hogy megdöbbentették a zsidók bántalmazásáról szóló beszámolók. Sok támadásra akkor került sor, amikor a sértettek az említett két terület között szálltak át. Khan hozzátette, hogy a londoni zsidó közösség 16 éve kampányol egy közvetlen közlekedési kapcsolat mellett. A napokban indult új szolgáltatás összeköttetést biztosít Golders Green és Stamford Hill között, így az utasoknak nem kell másik buszra váltaniuk. A zsidó csoportok üdvözölték az újítást.
A Londoni Zsidó Fórum társelnökei, Andrew Gilbert és Adrian Cohen elmondták, hogy „egy olyan időszakban, amikor közösségünk példátlan antiszemitizmussal szembesül, minden olyan intézkedést, amely megerősíti a zsidó egyéneknek a tömegközlekedés használatába vetett bizalmát, rendkívül nagyra értékeljük”.
Az antiszemita gyűlöletbűncselekmények új csúcsot döntöttek 2023-ban
A Nagy-Britanniában történt antiszemita incidensek tavaly rekordszintet értek el az antiszemitizmust figyelő Community Security Trust (CST) szervezet szerint. A CST 2023-ban 4103 zsidóellenes gyűlöletincidensről számolt be, szemben a 2022-es 1662-vel, és a 2021-es 2255-tel. Az online antiszemitizmus a 2023-as összes incidens 31 százalékát tette ki, míg 2022-ben csak a 22 százalék volt.
A 2023-ban történt incidensek kétharmada a Hamász október 7-i támadásakor vagy azt követően történt. A CST szerint ez azt sugallja, hogy a növekedést nem Izrael gázai katonai válasza váltotta ki, hanem az a Hamász Izrael elleni támadásának ünneplése miatt következett be. Azt is megállapították, hogy 2022 óta több mint háromszorosára nőtt az ilyen incidensek száma a brit iskolákban és azok környékén.
Fokozott biztonsági intézkedések az oktatási intézményekben
Benjy Rickman rabbi, a King David High School vallási tanulmányokért felelős vezetője szerint „rémisztő”, hogy a diákok pusztán zsidóságuk miatt félnek a tömegközlekedés igénybevételétől. Úgy véli, hogy az oktatás a kulcsa az antiszemitizmus leküzdésének. John Dalziel, az iskola igazgatója pedig azt mondta, hogy mindig is voltak „a háttérben antiszemita megjegyzések és visszaélések”, amelyek a diákokat célozták meg, azonban október 7-e óta ezek fokozódása tapasztalható.
Tavaly október óta sok zsidó iskola fokozta a biztonsági intézkedéseket, köztük a manchesteri King David High School is. Míg a tanulók biztonságban érzik magukat az iskolában, egyesek arról számoltak be, hogy bántalmazásnak voltak kitéve, miközben oda-vissza utaztak. Az érintettek szerint az utcai verbális inzultálás a tanulók mindennapi életének részévé vált. Többen arra is rávilágítottak, hogy félnek kipát viselve az utcán tartózkodni, mert ez egyértelműen növeli a támadások kockázatát.
Azonban nemcsak a középiskolákat, hanem az egyetemeket is sújtja az antiszemitizmus növekedése. A korábbi felsőoktatási miniszter, Robert Halfon „mélyen aggasztónak” nevezte a számadatokat. „Elfogadhatatlan, hogy a gyűlölet ilyen formája az oktatásban is megjelenjen” – mondta. „Minden rektorhelyettessel felvettem a kapcsolatot – sokakat személyesen is megkeresve –, hogy megkérjem őket, lépjenek fel az antiszemitizmus ellen az egyetemi kampuszokon. A kormány egyértelművé [tette], hogy semmiféle gyűlöletbűncselekmény nem tolerálható, és akiről kiderül, hogy [ilyet] követett el, [annak] a törvény teljes [szigorával] kell szembenéznie” – tette hozzá.
2023 novemberében a brit kormány 7 millió font összegű támogatást jelentett be, hogy segítse az iskolákat és az egyetemeket az antiszemitizmus leküzdésében.
A muszlimokat ért támadások is komoly problémát jelentenek
Egy szervezet megállapította, hogy a muszlimokat ért gyűlöletincidensek száma több mint háromszorosára emelkedett az Egyesült Királyságban a Hamász támadását követő négy hónapban. A Tell Mama 2010 iszlamofób esetet dokumentált az említett időszakban, ami jelentős növekedés az azt megelőző év azonos periódusában regisztrált 600-hoz képest. Az esetek felét a közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszéd tette ki.
A Tell Mama szerint London különösen érintett, ahol a verbális és fizikai támadások több mint negyedét – 576-ot – követték el. „Mélyen aggódunk amiatt, hogy a gázai háború milyen hatással van a gyűlölet-bűncselekményekre és az Egyesült Királyság társadalmi kohéziójára” – mondta Iman Atta, a szervezet igazgatója. „A gyűlölet növekedése elfogadhatatlan, és reméljük, hogy a politikai vezetők felszólalnak, [és] egyértelmű üzenetet küldenek arról, hogy az iszlamofóbia, akárcsak az antiszemitizmus, megengedhetetlen hazánkban” – tette hozzá.
A feszültség mértékét jól mutatja, hogy augusztusban súlyos zavargások törtek ki számos városban és régióban. Az események kiváltó oka egy júliusi késes támadás volt Southportban, mely során három gyermek vesztette életét. Az esetet követően félrevezető információk terjedtek az elkövető hátteréről, ami hozzájárult a szélsőjobboldali csoportok aktivizálódásához és az erőszakos cselekményekhez, amelyek különösen a bevándorlók és a muszlimok ellen irányultak.
Hány zsidó és muszlim él Angliában és Walesben?
A 2021-es népszámlálás szerint Anglia és Wales lakossága 59,60 millió fő. Az etnikai kisebbségek a teljes népesség 18 százalékát teszik ki, szemben a 2011-es 14 százalékkal.
287 360 fő vallotta magát zsidónak; ez a teljes népesség 0,5 százalékát jelenti. 219 160-an vallásuk, 16 030-an etnikai hovatartozásuk és 52 165-en együttesen vallásuk és etnikai hovatartozásuk alapján azonosították magukat zsidónak. A legtöbb (53,6 százalék), magát zsidónak valló ember Londonban él.
A muszlim lakosság jóval népesebb. A 2021-es népszámláláson 3,87 millió muszlimot regisztráltak, ami a teljes lakosság 6,5 százaléka. A statisztikai adatok szerint a muszlimok továbbra is a legnagyobb nem keresztény vallási csoportot képviselik, habár közösségeik rendkívül heterogén halmazt alkotnak.
Tárik Meszár, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.