ujkeletlive

Diplomácia – két hónap hallgatás után, Biden felhívta Netanjahut az iráni válaszcsapás miatt

Joe Biden elnök szerdán telefonon tárgyalt Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel Izrael Irán elleni megtorló terveit illetően.

A beszélgetés során Biden megerősítette megingathatatlan elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett, és egyértelműen elítélte Irán múltheti támadását. A hadsereg északi szárazföldi hadműveletével kapcsolatban az elnök hangsúlyozta, hogy diplomáciai megállapodásra van szükség annak érdekében, hogy mind a libanoni, mind az izraeli civilek biztonságosan visszatérhessenek otthonaikba a kék vonal mindkét oldalán, – közölte a Fehér Ház.

Emellett, a gázai övezetre vonatkozóan a két vezető megvitatta, a diplomáciai erőfeszítések újrafelvételének fontosságát, a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátása érdekében. Továbbá, az elnök kitért a gázai humanitárius helyzet javítására is.

„Az elnök megerősítette Izrael jogát, hogy megvédje polgárait a Hezbollah-tól, amely csak az elmúlt évben több ezer rakétát és drónt lőtt ki Izraelre, ugyanakkor hangsúlyozta hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a civileknek okozott károkat, különösen Bejrút sűrűn lakott területein,” – áll a washingtoni olvasatban.

A háború izraeli kezelését illetően a két ország között kialakult feszültség közepette Biden és Netanjahu két hónapja először folytatott tárgyalásokat, amelyhez ezúttal csatlakozott Kalama Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára megerősítette, hogy a fél óráig  tartott beszélgetés „közvetlen és produktív” volt.

Az Irán elleni válaszcsapás megvitatásával kapcsolatban Joáv Gallant védelmi miniszter washingtoni útját, kedd este közvetlenül az indulás előtt Netanjahu felfüggesztette saját jogkörére hivatkozva, és a Bidennel való beszélgetésétől tette függővé hadi minisztere későbbi időpontban való lehetséges utazását.

Eközbe, megerősítve izraeli magas rangú tisztviselők és a miniszterelnök által korábban tett bejelentéseket, Gallant azt ígérte, hogy Izrael csapása Iránra „halálos, pontos és különösen meglepő” lesz.

A hadsereg különleges, 9900-as hírszerző egységénél tett látogatása során a védelmi miniszter hangsúlyozta, miszerint Irán „nem fogja megérteni, mi történt vele, és hogyan,” – hozzátéve – a múltheti teheráni csapás ezzel szemben agresszív volt, de kudarcot vallottak, mert pontatlanok voltak.” Ezzel szemben Gallant arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész izraeli biztonsági rendszer, „a teljes parancsnoki lánc összhangban van és összpontosít e kérdés körül.”

Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szintén tegnap a Libanonban zajló harcokat illetően tartott napi eligazításon elmondta, „a Hamász vezetője, Jahíje Szinwár az elmúlt hetekben nem volt hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni. Valószínűleg azt figyeli, mi történik északon, valamint Izrael válaszcsapását Irán ellen, és azt gondolja, talán megkaphatja, amit mindig is akart, vagyis egy regionális háborút – ezért cselekszik úgy, ahogy. De jobb lenne, ha visszatérne a tárgyalásokhoz, mert ez Gáza lakóinak érdeke,” – tette hozzá Miller.

Később a Fehér Ház hangsúlyozta -„nem akarjuk, hogy Libanon egy újabb Gázává váljon. Nem ezt akarjuk látni. A libanoni szenvedést el lehetett volna kerülni, ha a Hezbollah leállította volna a rakétatámadásokat Izrael ellen. Dolgozunk a tűzszüneti folyamaton. Ez magában foglalja a két oldal lakosainak visszatéréséről folytatott tárgyalásokat is. Erre koncentrálunk, nem akarjuk, hogy ami Gázában történik, az Libanonban is megtörténjen. Izraelnek joga van az önvédelemhez, és a biztonságot fenyegető veszélyek kezeléséhez – de túl sok a civil sérült túl sok. Izraelnek minden lehetséges intézkedést meg kell tennie, hogy ne ártson a civileknek,” – áll a közleményben.

Biden –

Eközben, az amerikai demokrata-párti rabbikkal folytatott őszi zsidó ünnepek kapcsán történt beszélgetés során Biden megismételte, hogy cionistának vallja magát, és hogy szerinte a zsidók világszerte kevésbé lennének biztonságban Izrael állam nélkül.

„Ez nem jelenti azt, hogy a zsidó vezetésnek nem kell progresszívebbnek lennie, mint amilyen, de azt jelenti, hogy léteznie kell, és ez az, ami a legjobban aggaszt azzal kapcsolatban, ami most történik,” – mondta Biden, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok „teljes mértékben támogatja Izrael jogát, hogy megvédje magát Iránnal és megbízottjaival szemben.”

Az elnök, továbbá részvétét fejezte ki a Szimchát Tóra-i Hamász mészárlások évfordulója kapcsán, és megígérte az erőfeszítések további folytatását az elhurcolt túszok kiszabadítása érdekében.

Biden október 7-ét „második holokausztnak” nevezte, majd hozzátette,  hogy politikai szemléletét édesapja holokauszt idején a zsidók és Izrael iránti szimpátiája alakította – „apám arra nevelt, hogy harcolnunk kell minden üldözött közösségért. Dühös volt, hogy az Egyesült Államok nem bombázta az Auschwitzba vezető vasútvonalakat.”

Emellett, hosszasan beszélt az október 7-i támadás óta „abszolút megvetendő” antiszemitizmus amerikai és nemzetközi fellángolásáról, és részletezte hivatala alatt a jelenség elleni küzdelem érdekében tett lépéseket. Sürgette a telefonkonferencia rabbi résztvevőit, hogy jelentsék az antiszemitizmussal kapcsolatos incidenseket a kormánynak, hogy az oktatási és a belbiztonsági minisztérium intézkedhessen az ilyen fajta bűncselekmények üldözése érdekében.

Felhívta továbbá a figyelmet azokra az aljas antiszemita zaklatásokra is, amelyeket a hurrikán elleni küzdelemben részt vevő néhány zsidó segítő elszenvedett, mondván – „ennek most véget kell vetni,” és felszólította a közösségi médiákat, hogy zéró tolerancia politikát alkalmazzanak az antiszemitizmussal és más gyűlöletkeltő tartalmakkal szemben.

Végezetül, Biden megemlítette, hogy a nagyünnepek a zsidó nép szellemiségére utaló „öröm és a fájdalom közötti kényes, de mély egyensúlyt” jelentik.

„Tavaly október 7-e miatt tört össze az ünnep. Az én szemszögemből nézve a zsidó nép generációk óta megtestesíti a fájdalom és az öröm kettősségét. Ez a ti erőtök. A zsidó emberek mindig az öröm, a boldogság és az élet mellett döntöttek, annak ellenére, hogy évszázadokon át szenvedést, üldöztetést és fájdalmat éltek át. Ez egy folyamatos lecke, örökség a zsidó nép és minden amerikai számára. Köszönöm, hogy továbbra is örömet találtok a sötétségben, és hogy fényt hoztok a nemzetnek és a világnak. Isten áldjon meg mindannyiótokat, és kívánom, hogy jó évetek legyen.”

Politika és vallás – újabb ultimátum a háredi sorkatonai szolgálat alóli felmentés biztosítására

Az egyre több napi halálos áldozatot követelő libanoni szárazföldi hadművelet ellenére az ultraortodox vezetők újabb ultimátumnal próbálják elérni a háredi sorkatonai szolgálat alóli felmentés kormányzati törvénybe iktatását.

A Jated Ne’eman litván ultraortodox újság címlapja Dov Lando rabbi egy tegnapi gyűlésen elhangzott szavait idézi, miszerint „nyilvánosan kijelentjük – semmilyen körülmények között, semmiféle formában egyetlen jesiva tanuló sem fog bevonulni a hadseregbe. Aki egész évben a Tórával foglalkozik, ismeri annak nagyságát és hatását az egész világra, és azt is, hogy mindez – és csakis ez – védelmez és megment.”

Emellett, a héten előadást tartottak azoknak az ultraortodox középiskolai jesiva diákoknak, akik úgy döntöttek, hogy nem vonulnak be a hadseregbe, annak ellenére, hogy sokuknak már elkezdték a toborzási folyamatot. Több vezető ultraortodox rabbi részvételével megtartott gyűlés célja, hogy megerősítse és bátorítsa a sorkatonai kötelezettséget elutasítókat választott útjukon.

Rav Mose Hillel Hirsch a bnei-braki Szlabodka jesiva vezető rabbija mindenek előtt bocsánatot kért, amiért október 7-re időzítette a konferenciát, majd beszéde végén azt mondta, hogy „bár két-három vagy négy fronton zajlanak háborúk, a jesiva tanulóknak különleges kötelessége, hogy erősebbé váljanak jesivatanuló szerepükben – a Tóra, az ima, a kedvesség és az erények téren. A jesiva tanítványoknak és kolleleknek a lehető legnagyobb mértékben el kell szakadniuk a külvilágtól. Azok, akik kíváncsiak a Tóra szavaira, nem találnak érdeklődést a világ dolgai iránt.”

A politika színterén, az ultraortodox pártok képviselői elmondásuk szerint tegnap üzenetet kaptak Binjámin Netanjahu miniszterelnöktől, akinek eltökélt szándéka, hogy október végéig elfogadtasson egy, az ultraortodox közösség által támogatott toborzási törvényt. Netanjahu ígérete az ultraortodox képviselők azon fenyegetései közepette érkezett, hogy a Jahadut HaTora frakció szövetség többször is kilátásba helyezte, hogy nem fogják megszavazni a költségvetést, amennyiben a koalíció nem fogadja el az úgynevezett mentességi törvényt.

„Megértjük, hogy Gallant [védelmi miniszter, Likud] csak egy széles körű támogatottságot élvező törvényt támogatna, és egy olyant nem, amelyet csak a koalíció alakít ki, de Netanjahu megkapta az üzenetet: nem lesz költségvetés a toborzási törvény nélkül,” – nyilatkozta a Jahadut HaTora frakció egy forrása a Ynetnek.

A baloldali Demokraták párt elnöke, Jáir Golan szerint – „ez az elhatározás ideje. A legjobbjaink, fiaink és lányaink most az ellenséges területek mélyén harcolnak Gázában és Libanonban, az életüket kockáztatva. Több száz izraeli katona esett el, és ezrek sérültek meg testileg és lelkileg. Ebben az időszakban a miniszterelnök és miniszterei úgy döntenek, hogy egy általános felmentési törvényt támogatnak. Vajon a gyermekeink élete kevesebbet ér? Számukra a válasz igen. Nem csak hogy kevesebbet érnek másokénál, hanem kevesebbet érnek néhány további hónapnyi kényelmes kormányzati székért. Ez az óriási elszakadás fájdalmas, felháborító, és undort keltő.”

The post Biden-Netanjahu egyeztetés a várható iráni megtorlócsapásról first appeared on Új Kelet Live.