A ma reggel elhunyt Tordai Péter az utóbbi években betegségekkel küszködött, ám míg ereje bírta, jelentős részt vállalt magára a hazai zsidó közélet és vallási élet irányításában. Ennek kapcsán egy alkalommal ezt nyilatkozta magáról:

„1975 óta vagyok a Frankel körzet tagja és 1987 óta dolgozom a magyar zsidóságért, a neológiáért. Nem vagyok sem haszid, sem orthodox, én családilag ragaszkodom a magyar zsidóság hagyományaihoz. Úgy vélem, jó zsidó vagyok, akinek fontos a magyar zsidóság, és mi a saját magyar zsidó utunkat járjuk, ne a haszidokét. Van saját múltunk, vannak hőseink, mártírjaink, történészeink, mestereink: őket kell követnünk”.

Tordai Péter (1948-2025). Villányi András fotója

Tordai Péter 1948. január 7-én született Nyíregyházán vallásos zsidó családban. Habár a Nyírbogdányból származó édesapja ortodox volt, a család a szabolcsi megyeszékhelyen neológ vallási szokások szerint élt. Több családtagját megölték a vészkorszakban, többen pedig alijáztak, a Péter nevet is egy olyan nagybátyja tiszteletére kapta, aki 1938-ban vándorolt ki Palesztinába, és 1948-ban halt hősi halált Izrael védelmében.

Tordai Péter az érettségit követően elektrolakatos szakiskolát végzett Nyíregyházán, majd 1968-tól a budapesti Élelmiszeripari Főiskola hallgatója lett, ahol élelmiszergépészként szerzett diplomát. A fővárosban bekapcsolódott a zsidó életbe, rendszeresen járt Scheiber Sándor híres szombatköszöntéseire a rabbiszemináriumba. Későbbi feleségét is a zsidó közösségben ismerte meg egy hanukai bálon 1971-ben, és rá két évre, 1973-ban kötöttek házasságot, a Dohány utcai zsinagógában Salgó László főrabbi adta össze őket. Két lányuk született: 1975-ben Eszter, majd 1979-ben Ágnes.

A házaspár eleinte a Nagyfuvaros utcai zsinagógában járt, de miután átköltöztek Budára, a Frankel-zsinagóga lett a második otthonuk. A Tordai Péter iránt megnyilvánuló tiszteletet jelzi, hogy hosszú éveken át haláláig ő volt a budai körzet elnöke.

Purimi ünnepen a Frankel-zsinagógában

Tordai Péter 1999 és 2003 között töltötte be a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöki tisztét, majd 2012 végén a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) választotta meg elnökévé.

Mint a fentebb idézett nyilatkozatából is kiderül: Tordai Péternek nemcsak szavakban, hanem tettekben is fontos volt a magyar zsidó közösség. Ám ez a viszony a kölcsönösségen alapult, hiszen a magyar zsidó közösség számára is fontos volt Tordai Péter, akinek a személyében a magyar zsidóság nagy családjának megbecsült alakja távozott közülünk.

Tordai Pétert a Mazsihisz és a BZSH a saját halottjának tekinti.

Baruch dajan haemet! Áldott az Igaz Bíró!

____________________________________________________________________________________

Ez a cikk nem ma készült – magam írtam , anno. Drága Barátom mint kereskedő az egyik legnagyobb beszállító partnere volt a nejem üzleteibe is. Péter már hiányzol.

Megelőzőtt Téged barátod Swarcz Tomi és Paulovics Ágoston, az utóbbi lemaradt a képről. Viszont ott van már Veletek a fotó készítője Jaksi, Jakubik Laci is.

Schwarcz Tamás megnyitja  Miskolc legnagyobb farmer üzletét a Bató ház mellett. A képet emlékezetem szerint Jakubik Laci készítette. A bal szélen Tordai Péter nagyvállalkozó, borász s akkoriban textil nagykereskedő mosolyog a kamerába.

Bizonyára mindenki emlékszik rá, hogy mifelénk a keleti tömb legvidámabb barakkjában hiánycikk volt az igazi farmer.  Most nem sorolom fel a menő márkákat, de nekem a Lee volt a kedvencem. S amikor Szegeden megkezdték az eredeti magyar Trapper gyártását – még hirdették is – rögtön megnőtt a kereslet a nyugati márkák iránt. Máig se értem, hogy a Trappert ugyanabból az anyagból készítették ám a fazont miért nem voltak képesek  lemásolni. Vagy nekünk csak a címke, a bőrre égetett a márkanév hiányzott vagy tényleg elfuserálták a Trapper szabását.