ujkeletlive

Binjamin Netanjahu miniszterelnök tegnap éjjel megérkezett Washingtonba, ahol várhatóan ma fog találkozni Donald Trump amerikai elnökkel.

„Ez egy történelmi út. Lehetőségünk van bővíteni a béke körét,” – nyilatkozta a miniszterelnök újságíróknak mielőtt felszállt a Cion Szárnya elnöki gépre. Emellett méltatta személyes kapcsolatát az amerikai elnökkel, aki beiktatása után elsőként fogadja a Fehér Házban. Netanjahu elmondása szerint a találkozón olyan kritikus kérdésekről is szó lesz, mint a Hamász legyőzése, az összes túsz kiszabadítása, valamint az iráni agresszióval szembeni fellépés, amely Izrael, a Közel-Kelet és az egész világ biztonságát fenyegeti. Továbbá, a miniszterelnök abbéli reményének adott hangot, hogy elmúlt hónapok katonai és stratégiai eredményeinek köszönhetően, az Izrael által megváltoztatott régió arculatát tovább javíthatja az elnök támogatásával.

Netanjahu és Trump találkozójára a tervek szerint washingtoni idő szerint 18:00, izraeli idő szerint hajnali 1 órakor kerül sor. Az ülést néhány órával korábbra tervezték, de a képviselő-testület kérésére elhalasztották.

A Fehér Házi látogatás előtt a miniszterelnök találkozni fog az elnök közel-keleti megbízottjával. Elindulása előtt Netanjahu azt nyilatkozta, hogy Steve Witkoff-al megállapodtak abban, miszerint a túsz- és tűzszüneti megállapodás második szakaszának tárgyalása – ellentétben az egyezmény hétfői határidejével, csak az elnökkel való találkozója után kezdődik meg, – közölte hivatala, hozzátéve, hogy Witkoff a hét folyamán Katar miniszterelnökével és Egyiptom magas rangú képviselőivel is egyeztet, és Netanjahu csak ezt követően fogja meghatározni a tárgyalások előmozdítását célzó lépéseket, beleértve a delegációk kiutazása időpontjának meghatározását.

A miniszterelnök washingtoni útjára elkísérte Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter, Ofir Falk politikai tanácsadó, Gal Hirsch tartalékos dandártábornok, aki az eltűntek és hadifoglyok ügyéért felel, valamint Drorit Steinmetz, a Miniszterelnöki Hivatal megbízott főigazgatója. Ezenkívül, a delegációhoz csatlakozott a Hadasza kórház kardiológusa, és egy urológus.

A még mindig Gázában fogvatartott túszok családjai azon kérését, hogy csatlakozzanak a washingtoni járathoz, elutasították. A miniszterelnök állítólag a helyszínen fog találkozni a hozzátartozókkal, akik végül kereskedelmi járatokkal érkeztek az amerikai fővárosba, közöttük Einav Tzangauker, akinek fiát hurcolták el a terroristák, és szabadulása legfeljebb a második fázisban várható.

További programját illetően, Netanjahu a Pentagonban szerdán fog tárgyalni Pete Hegseth védelmi miniszterrel. Emellett, a Kongresszus és a Szenátus vezetőivel, az evangéliumi vezetőkkel, valamint az Egyesült Államok kijelölt izraeli nagykövetével, Mike Huckabee-vel is találkozni fog. Az eredeti tervekkel ellentétben, nem csütörtökön, hanem a szombat kimenetele után fog visszaindulni.

Eközben, Trump elnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy haladnak a közel-keleti tárgyalások Izraellel, és más országokkal, majd hozzátette, hogy „Bibi Netanjahu kedden jön, és azt hiszem, nagyon fontos találkozókat tervezünk.”

Netanjahu washingtoni útját követően, II. Abdullah jordániai király kapott meghívást a Fehér Házba, aki várhatóan február 11-én fog Donald Trump amerikai elnökkel találkozni, – közölte a Jordán király hivatala.

A találkozóra azt követően került sor, hogy Trump a médiának azt állította, miszerint Jordánia szívesen befogadja a gázai övezet kitakarítása projekt keretében a helyi civileket, Egyiptommal egyetemben. Az elnök telefonon is beszélt Abdullah jordán királlyal, hasonlóan Abd el-Fattah el-Sziszi egyiptomi elnökkel, de mindkét oldalon határozott elutasítás volt válasz.

Múlt szombaton a külügyminiszterek találkozója után Kairóban, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Egyiptom, Jordánia, a Palesztin Hatóság és az Arab Liga közös nyilatkozatot adtak ki, elutasítva Donald Trump amerikai elnök ötletét, hogy a palesztinokat Gázából Egyiptomba és Jordániába költöztessék az enklávé újjáépítése érdekében.

A résztvevők hangsúlyozták a nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítéseinek fontosságát a Gázai övezet átfogó újjáépítési folyamatának mielőbbi megtervezése és végrehajtása érdekében, oly módon, hogy biztosítsák a palesztinok földjükön maradását. Az arab külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy elleneznek minden olyan kísérletet, amely a gázai palesztinok földjükhöz fűződő jogainak megsértésére irányul, azáltal, hogy kiürítik a föld tulajdonosait kitelepítés útján, vagy ösztönzik a palesztinok földjükről való áttelepítését vagy kényszerítik rá az elhagyására bármilyen módon, bármilyen körülmények között vagy indoklással.”
Hozzátették, hogy egy ilyen lépés veszélyezteti a stabilitást, folytatja a konfliktust a térségben, és ,,aláássa a béke esélyeit.”

Ugyanakkor várakozással tekintenek a Trump-kormánnyal való együttműködés elé, hogy „igazságos és átfogó békét érjenek el a Közel-Keleten, a kétállami-megoldás alapján,” – áll a közleményben.

A jordán király mégsem fog üres kézzel érkezni a Fehér Házba. Amman állítólag ki akarja toloncolni Ahlam Ahmad al-Tamimi jordániai születésű terroristát, aki a 2001-es jeruzsálemi Sbarro pizzériában történt robbantás felelőse. A terrortámadás során 15-en haltak meg, köztük két amerikai állampolgár.

Az arab médiában megjelent hírt egyelőre a királyi palota nem erősítette meg.

Al-Tamimit eredetileg 16 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Izrael, de 2011 októberében a Gilad Salit fogolycsere részeként szabadon engedték, és Jordániába deportálták.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 2017 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene, az FBI pedig al-Tamimit felvette a legkeresettebb terroristák listájára. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 5 millió dollár vérdíjat ajánlott fel a feladásáért. Amman ezidáig megtagadta al-Tamimi kiadását.

Százéves szárazság sújtja Izraelt

A háborús nehézségek mellett az országot különösen száraz tél is sújtja. A csapadék mércéjének számító Kineret szintje 38 centiméterrel csökkent az esős évszak kezdete óta, a múlt hónapban pedig kevesebb mint 0,8 centiméterrel emelkedett. A Jordán folyó mért vízhozama pedig 1960 óta a legalacsonyabb volt. Hasonlóan száraz körülményekről legutóbb 2009-ben számoltak be.

A Vízügyi Hatóság igazgatója – Jehezkel Lifshitz közleményben jelezte ugyan, hogy nem lesznek fennakadások az ország vízellátásában, ugyanakkor megjegyezte, hogy az idei, az elmúlt évszázad legszárazabb tele lesz, mivel az évszakra jellemző éves átlag mindössze 55 százaléka esett.

Januárban évek óta először nem regisztráltak jelentős árhullámokat az izraeli folyókon, ami rendkívüli szárazságra utal. Az egyetlen kivételt mindösszesen egy heves felhőszakadás jelentette Észak-Izraelben, a Haifától délre fekvő Karmel térségében, ahol a csapadékmennyiség az átlagosnál magasabb volt. Így Zichron Ja’akov városában az október 25. és február 2. közötti időszakban az éves átlag 101 százalékát, a tőle délre fekvő Haderán pedig 107 százalékát mérték.

A következő napok előrejelzései sem kecsegtetnek jelentősebb változással. A hét közepén ugyan esőt jósolnak a meteorológusok, de az átlagosan várható 50 milliméter összesített csapadékmennyiség nem változtat az általános helyzeten, áll a hatóság közleményében.

Lifshitz megjegyezte, hogy a szezon elején készített előrejelzésükben úgy becsülték, hogy az átlagosnál kevésbé esős év várható, de még a legrosszabb esetben sem számítottak ilyen rossz télre.

„Nem számítunk arra, hogy az ország polgárainak vízellátásában fennakadások lesznek. Még akkor is, ha ne adj I-n még néhány évig aszályos helyzetben találjuk magunkat. A Vízügyi Hatóság tudni fogja, hogyan nyújtson megoldást minden polgár számára. Az idei esőhiány azonban továbbra is aggodalomra ad okot,” – áll Lifshitz közvéleményében.

„Jelenleg bővítjük a sótalanítás termelési kapacitását, és két hónap alatt további 200 millió köbméterrel bővítjük a kapacitást. Jövőre a hetedik sótalanító üzem épül fel Nyugat-Galileában, és ezzel együtt teljes körű választ adunk a megnövekedett keresletre, és a csapadékmennyiség látszólagos csökkenésére – és már dolgozunk a nyolcadik sótalanító üzem építésén, amely Emek Heferben épül fel,” – tette hozzá Lifshitz, hangsúlyozva, hogy a száraz év és a tó szintjének csökkenése ellenére a hatóság ígéretéhez híven a vele kötött békemegállapodásoknak megfelelően teljes mértékben teljesíti kötelezettségeit Jordániával, és idén is mintegy 100 millió köbméter vizet szállít a Hasemita Királyságnak

Az Izraeli Meteorológiai Szolgálat adatai azt mutatják, hogy a legtöbb eső Észak-Izrael egyes részein esett, például Ramat Davidban (az éves átlag 79%-a), Haifán (75%), Naharián (72%) és a libanoni határ melletti Ros Hanikrán (70%).

Jeruzsálem ezzel szemben csak az éves átlag 32%-át regisztrálta, délen a Negev egyes részein pedig az éves átlag egyharmadát, illetve egyötödét jegyezték.

The post Netanjahu megérkezett Washingtonba, és évszázados szárazság sújtja Izraelt first appeared on Új Kelet Live.