ujkeletlive

Túszalku – napokon belül folytatódik a gázai invázió

A túszalku megállapodás első szakaszának teljesítését követően múlt szombaton lejárt a harcok szüneteltetésére vonatkozó határidő, a megállapodás szerinti 42 napos tűzszünet 16. napján és azt követően sem kezdődtek el a második fázis, a még mindig fogvatartottak szabadok engedésére és a háború kvázi befejezésére irányuló tárgyalások. Binjámin Netanjahu miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Hamásznak, az úgynevezett első szakasz meghosszabbítására elküldött ajánlatot a terrorszervezet elutasította, ezért Izrael számára biztosított a harcok belátása szerinti formájú és mértékű újraindítása az övezetben.

A tűzszünet A fázisának meghosszabbítása, ami az övezetben fogvatartott életben lévő és elesett túszok felének hazatérését biztosítja, Netanjahu elmondása szerint Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff által megfogalmazott ajánlat, amit a koalíció elfogadott, ahogyan a humanitárius segélyek felfüggesztése mögötti politikai döntés, a miniszterelnök elmondása szerint egyértelműen a Fehér Ház támogatásával történik.

A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy támogatja Izrael megközelítését a túsztárgyalásokra vonatkozóan, ugyanakkor konkrét megerősítés nem történt az úgynevezett Wittkoff-féle ajánlatot illetően. Trump közel-keleti megbízottja eddig nem nyilatkozott ez ügyben, legutóbb azt közölte újságírókkal, hogy a napokban a régióba utazik, illetve a túszalku megállapodás második szakaszának tárgyalásai folyamatban vannak.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, – Brian Hughes, újságírók előtt kitért a Netanjahu által Witkoffnak tulajdonított ajánlat kommentálásával kapcsolatban, majd egy nyilatkozatban erősítette meg Washington támogatását Izrael álláspontja iránt, utalva a humanitárius segélyek leállítására, ismételten kerülve Witkoff említését.

„Izrael a kormányzat kezdete óta jóhiszeműen tárgyal a Hamász terroristái által fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról. Támogatni fogjuk döntésüket a következő lépésekről, mivel a Hamász jelezte, hogy már nem érdekelt a tárgyalásos tűzszünetben,” – áll Hughes közleményében.

Netanjahu hivatala vasárnap kora reggeli közleményében Witkoffnak tulajdonított vázlatát akként jellemezte, miszerint az elnök megbízottjának az a benyomása, hogy „ebben a szakaszban nincs lehetőség a felek közötti szakadék áthidalására a háború befejezésével kapcsolatban, és hogy további időre van szükség a tartós tűzszünetről szóló tárgyalásokhoz.”

A közlemény szerint a Hamász elutasítja az amerikai tervet, Izrael újraindíthatja a gázai háborút, ami pár nap várakozási idő után valószínűleg meg fog történni. Az áthidaló időszakban a kormány időt akar adni a Herci Halevi vezérkari főnököt váltó Ejál Zamirnak a vezetést átvételére, emellett a harcok újraindítását az elvileg a napokban Izraelbe érkező Witkoff távozása utánig nem kezdeményezik

A héber média jelentései szerint az elkövetkező, még csendben zajló napok során a humanitárius segélyek felfüggesztése mellett, az elmúlt hetekben már kidolgozott úgynevezett maximális nyomásgyakorlás terve az alábbi lépéseket tartalmazza: 

  • a gázai lakosság az övezet északi részéből történő újbóli áttelepítése,
  • az összes áramszolgáltatás, és víz leállítása az övezetbe – Izrael légicsapásokkal támadhatja  az infrastruktúrát és a generátorokat, hogy akadályozza az áramellátást,
  • illetve, az utolsó tervezett intézkedés szerint a háború magas fokozatú újraindítása, ezúttal a Trump által biztosított nehézbombákkal, és a több milliárd értékű fegyverekkel, és katonai felszereléssel.

A médiában kiszivárgott tervek megegyeznek Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) követeléseivel, amelyet a kormányba való visszatérése, és Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) a koalícióban való bennmaradása érdekében támasztott a miniszterelnök felé.

Eközben, Katar és Egyiptom közvetítői még dolgoznak a Hamász meggyőzésére vonatkozóan, ami izraeli források szerint legfeljebb pár nap és néhány túsz visszatérését eredményezheti, a legjobb  esetben.

Netanjahu tegnap este köszönetet mondott Trumpnak Izrael „megingathatatlan támogatásáért,” miközben ismételten Witkoffra hárította ajánlatának a Hamász által történt elutasítását.

„A Witkoff-terv szerint a túszok felét azonnal szabadon engednék, a másik felüket pedig akkor, ha megállapodás születik egy tartós tűzszünetről. Ismétlem, Izrael elfogadta ezt a tervet. Én elfogadtam ezt a tervet. De eddig a Hamász elutasította,” – mondta Netanjahu majd hangsúlyozta, hogy a terrorszervezet  állandó tűzszünetre vonatkozó követelései „teljesen elfogadhatatlanok.”

Továbbá, S miniszterelnök ismét világossá tette, hogy az Egyesült Államok támogatja Izraelt a humanitárius segítségnyújtás leállításában, illrtve a Hamász elleni lépésekben – „tudjuk, hogy az Egyesült Államok és Trump elnök mögöttünk áll.”

Eközben a túszok családjai tovább fokozták tiltakozó akcióikat szeretteik kiszabadítása érdekében. Az övezetben még mindig fogvatartottak hozzátartozói nyilatkozatban követelik az összes egyszerre történő szabadon engedését, emellett Jeruzsálemben több ezren tüntettek, és a korábban hazatérő foglyok Washingtonba utaznak, hogy találkozzanak Donald Trumppal, akit a tűzszünet meghosszabbítására és honfitársaik kiszabadítására fognak kérni.

Belpolitika harcok, és a politikai kényszer hatalma – Sza’ar neki támadt a saját maga által kinevezett főügyésznek

Miközben a közvélemény a túszok kiszabadításával, és a gázai-övezetben esedékes újabb harcokkal van elfoglalva aránylag kevesebb figyelem összpontosul a belpolitikai eseményekrw, pedig a kulisszák mögött javában zajlik a több oldalról is ingatag politikai helyzetben kialakult való zavarosban történő halászás, azaz hatalmi törekvések.

A március végéig esedékes költségvetés megszavazása előtt az ultraortodox frakciók – Jahadut HaTora és a Sász a háredi sorkatonai szolgálat alóli mentességet biztosító törvény megszavazása mellett, a hétvégén újabb követeléssel álltak elő. Az askenázi ultraortodox Jahadut HaTora és vezetője Jichák Goldknopf építés és lakásügyi miniszter egy millárd sékelt hiányol a Szmotrich által felvezetett költségvetés soraiból, mondván, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök ígéretének ejtése az ultraortodox oktatás és egyéb vonatkozásai vonatkozóan a frakció bojkottját eredményezheti.

Egy másik vonalon, a Likudból és a különböző frakcióból illetve kormányokból ki- és belépő Gideon Sza’ar – jelenleg külügyminiszter ellentmondva korábbi politikai nézeteinek és nyilatkozatainak legújabban az általa kinevezett Gali Baharav-Miara főügyész ellen indított támadást.

Az eset hátterében a Járiv Levin igazságügyi miniszter [Likud] és Száár által újramelegített, a Legfelsőbb Bíróság gyengítésére irányuló jogi reformját illetően a főügyész átadta a bírák kiválasztásával foglalkozó bizottság összetételének megváltoztatására irányuló tervvel kapcsolatos álláspontját, miszerint „a bírák kiválasztására szolgáló bizottság szerkezetének és a bírák kiválasztásának módjának megváltoztatását úgy kell végrehajtani, hogy az biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségének, és professzionalizmusának alapvető demokratikus elveit. A professzionalizmus értékének csökkentése, az eljárás politizálása mellett gyengíti az igazságszolgáltatást és ellentétes a hatalmi ágak szétválasztásának elvével. Ebben a helyzetben az igazságszolgáltatás alapvető feladatainak ellátására való képessége sérül” – majd leszögezi – „a terv súlyos következményei lényeges változtatásokat tesznek szükségessé,” – csatolva a javasolt  módosításokat.

A tervezet végrehajtási eljárásával kapcsolatban Baharav-Miara megjegyzi, hogy „a miniszteri tervezet felváltott egy másik, a bizottság által benyújtott törvényjavaslatot, amely körülbelül egy évvel ezelőtt jogalkotási eljárás alatt állt, és így egyenesen a második és harmadik olvasatra való előkészítéshez ugrik. Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti törvényjavaslatot, amelyet második és harmadik olvasatra hagytak jóvá, akkor a koalíció felfüggesztette a széles körű közfelháborodás miatt. A körülbelül egy évvel ezelőtt az Alkotmányügyi Bizottságban jóváhagyott törvényjavaslat ugyan a bírák kiválasztásával foglalkozó bizottsággal foglalkozott, de teljesen eltérő lényegi megállapodást tartalmazott. A felfüggesztett bizottsági törvényjavaslat platformjának használata a miniszteri tervezet gyorsított jogalkotási eljárásának végrehajtására komoly eljárási nehézségeket vet fel.”

A főügyész által említett gyorsított eljárással történő Kneszet szavazás előtt január elején nyilvánosságra hozott javaslat szerint a bírák kiválasztásával foglalkozó bizottság összetétele úgy változik meg, hogy bírákat kizárólag  a koalíció vagy az ellenzék legalább egy képviselőjének beleegyezése esetén lehessen megválasztani, miközben a Legfelsőbb Bíróság bíráinak vétójogát eltörlik. Ezen túlmenően első alkalommal kerül elfogadásra az „Alaptörvény: Jogalkotás” című törvény, ami kimondja a Legfelsőbb Bíróság törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörének korlátozását, és a Kneszet is valamennyire  visszafogottabb jogosultsággal rendelkezne az alaptörvények elfogadásában.

Baharav-Miara jogi ajánlását követően Sza’ar dühös közleményben támadt korábbi kinevezettjére, mondván, – „elolvastam a főügyész véleményét az igazságügyi miniszter és köztem létrejött kompromisszumos javaslatról a bírákat kiválasztó bizottság kapcsán, amelyet hosszú tárgyalások után értünk el. Ez egy politikai és, nem jogi dokumentum. Még azt a tényt is, hogy a jelenlegi javaslat egy korábbi javaslatot vált fel, az államügyész hátrányként, nem pedig előnyként jelzi. Valójában nehéz olyan javaslatot találni az állam és a Kneszet történetében, amely ilyen hosszas nyilvános és politikai vita után alakult ki. Ez a vita magában foglalta az utcai tüntetéseket (különböző felek részéről), az elnökön keresztül zajló párbeszédet, és nagyon hosszú ideig folytatódott a különböző politikai szereplők között,” – állítja Sza’ar, nem emlékezve arra, hogy az általa említett sok vitát kiváltó jogi reformot, és a mögötte álló Netanjahut az ellenzék soraiban, alig néhány hónappal korábban élesen bírálta.

Majd hozzáteszi, – „az elnök háza által benyújtott javaslat szintén jelentős változást tartalmazott, és senki sem utasította el emiatt. De hogy időt nyerjen a trükközéssel, az ügyész most egy ‘nyilvános bizottságot’ vagy egy ‘kormányzati törvényjavaslat útját’ javasolja. Nem fogok foglalkozni az ügyész számos alapvető hibájával, például azzal a feltételezéssel, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elve szükségszerűen megköveteli a bírák befolyását a bírák kiválasztására. Az államügyész azt írja, hogy a javaslat sérti és ellentmond a demokratikus elveknek. Az igazság az, hogy az államügyész és mások, akiket az általa ‘engedélyező tanácsadásnak’ nevezett koncepció alapján választottak meg, tevékenysége sérti a demokratikus elveket.”

Valójában, a Sza’ar által történelmi kompromisszumnak nevezett ajánlata, nem különösebben tompítja a korábbi jogi reform szakmailag kifogásolható éleit, legfeljebb elodázza egy rövid időre, ugyanis, amennyiben jóváhagyják, a javaslat szerint ckétkező Kneszettől lépne hatályba.

The post Gáza – Izrael a harcok újrakezdésére, az áram és a vízellátás felfüggesztésére készül az övezetben first appeared on Új Kelet Live.