Avi/ujkelet.live
A háború 515. napja: Az Izraeli Védelmi Erők hétfőn közzétett vizsgálata a Nahal Oz előőrsön lezajlott csatát illetően kijelenti: „Ez október 7-e egyik legnagyobb kudarca.” A csatában 53 katona esett el, hét őrszemnőt és három páncélos harcost ejtettek túszul.
A nyomozás szerint a Nahal Oz előőrsön vívott csata története a hadsereg október 7-i kudarcának mikrokozmosza. Megtestesíti mindazokat a bajokat, amelyek a hadsereget azon a reggelen és egész nap sújtották. A kudarc mellett a nyomozás rámutat az életüket kockáztató parancsnokok és harcosok rendkívüli hősiességére is.
Például a dandár egyik nyomkövető tisztje, Ibrahim Kharuba zászlós, aki az utolsó golyóig küzdött, hogy először megmentse az előőrsöt, majd fizikailag megvédje az őrszemnőket a főhadiszálláson. A parancsnokság rábízta a döntést, hogy megadja-e magát a terroristáknak, de ő ezt megtagadta, és bejelentette, hogy a haláláig harcolni fog.
Figyelemre méltó Silo Har-Even őrnagy, egy századparancsnok hősies viselkedése, aki annak ellenére, hogy súlyosan megsebesült a kezén, haláláig folytatta a harcot és az ellentámadásokat a terroristák ellen a Nahal Oz előőrsön.
Október 7-én 162 katona tartózkodott a Nahal Oz előőrsön, többségük a szektorban bevetett Golani 13. zászlóaljból. Csak 90 katonánál és tisztnél volt fegyver azon a reggelen.
A bázis a határkerítéstől kevesebb mint 850 méterre volt, és előretolt előőrsnek kellett volna szolgálnia, de a gyakorlatban az anyagi korlátok miatt hátsó tábor lett. Nem rendelkezett kellő műveleti éberséggel, a teljes biztonsági koncepció hátsó bázisaként működött.
Csak egy őr volt a bázis bejáratánál, amely izraeli területre nézett, és nem a Gázai övezetre. Három további őrt helyeztek el a táborban, hogy megakadályozzák a lopást. A Golani 13. zászlóalj harcosai a támadás előtt nem végeztek „előőrsvédelmi” gyakorlatokat a Nahal Oz előőrsön.
A bázist potenciális fenyegetéseit és a megfelelő válaszlépéseket leíró dokumentum nem tett említést az ott állomásozó fegyvertelen, nem harci katonák védelmében tett lépésekről. Arra sem volt hivatalos protokoll, hogy mit kell tenni, ha rakétatűz éri a bázist.
A nyomozás feltárja, hogy a 13. zászlóalj állomány tisztjei közül néhányan egyáltalán nem voltak felfegyverkezve. Továbbá néhányan annak ellenére sem törekedtek a konfrontációra, hogy parancsnokok voltak. És amikor kiszöktek a főhadiszállásról, amely égni kezdett, ők voltak az elsők, akik elmenekültek. Csak egy szakaszparancsnok maradt, aki megpróbálta eloltani a tüzet, és végül súlyosan megsebesülve jött ki.
Több száz terrorista, pontos Hamász hírszerzés és percek alatt eldőlt csata
A Szedzsaijja-zászlóalj 215 terroristája vett részt a Nahal Oz előőrs elleni támadásban. Az első csapat reggel 6:30-kor csapott le, és 65 terroristából állt. A második 9:30-kor érkezett 50 terroristával, az utolsó pedig 10:00-kor érkezett további 100 terroristával.
A csata az első percekben eldőlt. A nyomozás megállapítja, hogy az alapvető parancsok végrehajtásának elmulasztása, mint például az előőrs körüli pozíciók megerősítése a terroristák támadása előtt, a tűzerő hiánya, valamint a harckocsik mozgásának ügyetlensége okozta a vereséget. Az előőrs harcosainak és a légierőnek 71 terroristát sikerült megölnie a csata során.
A Hamász terrorszervezet már a „Jerikó Fala” tervében a Nahal Oz előőrsöt nevezte meg központi célpontnak. Felkészült a támadásra, és egy egész fejezetet szentelt az előőrs elleni rajtaütés előkészületeinek. A Hamász rengeteg hírszerzési anyagot gyűjtött össze, amelyeket a közösségi médiából szerzett, és amely több száz fotót és videót tartalmazott, amelyeket a katonák készítettek a táborban töltött idő során.
A terrorszervezet egyebek mellett tudta, hol alszanak a katonák, hol van a hadműveleti központ, hol van a parancsnoki szállás, és az óvóhelyek minden szakasz és egység számára a bázison. Ismerte a tábori rutint. A Hamász pontosan tudta, hogy a katonák közül ki volt felfegyverkezve és ki nem. Ismerte a kerítés áttörési pontjait, a Golani járőreinek nyomait a környéken, valamint az erősítés érkezési idejét.
A mészárlás után lefoglalt hírszerzési anyagok között volt egy március 23-i Hamász-dokumentum, amely a műveleti parancsot is tartalmazza: ,,A legjobb idő az előőrs megtámadására az első fény. A támadás ajánlott napja – hétvégén és zsidó ünnepeken, amikor a katonák egy része otthon pihen. Az ajánlás az, hogy olyan rakétatűzzel támadjanak, amely a katonákat a védett területekre kényszeríti.”
Az egyik terroristánál megtalálták az előőrs pontos térképét, amelyet – mint említettük – a Hamász készített az információszivárgásnak köszönhetően. A terrorszervezet még egy modellt is épített az előőrsről Gázában, és kiképzéseket tartott. A Hamász megértette, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy a támadás megindul, 15 perce van, hogy áttörje az előőrs védelmi vonalát.
Akik előre futottak, és akik siettek elmenekülni
A terroristák október 6-án pénteken 18:00 órakor léptek harci üzemmódba. Anélkül, hogy a katonai hírszerzés és a Sabak belbiztonsági szolgálat észlelte volna. Az előőrs elleni támadás 06:29-kor történt masszív aknavető- és rakétatámadás leple alatt. Az Izraeli Védelmi Erők gyakorlatával ellentétben az Északi-dandár nem alakított ki eljárást, hogy rakéta- és aknavetőtűz esetén megerősítsék a periméter pozíciókat.
Kettő kivételével minden katona az óvóhelyre futott. Két Golani harcos önszántából a főkapu poszthoz futott, és megerősítették a posztot az azt őrző társukkal. Ők hárman vezették utolsóként a védekező csatát a terroristák ellen, akik megpróbáltak behatolni az előőrsre. Csak egy idő után, amikor már késő volt, küldtek harcosokat a posztokra.
A vizsgálat szerint az őrszemnők teljes és pontos képet adtak az ellenségről, és ennek alapján a zászlóaljparancsnok-helyettes vezette a csatát. A tiszt halálos sérüléseket szenvedett a csata kezdeti szakaszában, amikor ő és az alá tartozö katonák megpróbáltak konfrontációba lépni a terroristákkal.
Két nyomkövető közvetlenül a csata kezdete után egy katonai terepjáróval elmenekült a posztról, míg egy nyomkövető tiszt, aki hősiesen harcolt, felszólította őket, hogy ne meneküljenek. 07:05-kor a terroristáknak sikerült behatolniuk a táborba.
Annak ellenére, hogy megsebesült, a századparancsnok, Silo Har-Even két támadást szervezett, amelyek közül a második során ő és hat harcosa az előőrs bejáratánál elesett. Csak egy katona, a rádiós élte túl a rohamot, és egy másik erővel folytatta a harcot. A második századparancsnokot a zászlóaljparancsnok parancsára küldték ki, hogy segítse Kfar Azza lakosait, anélkül, hogy a zászlóaljparancsnok tisztában lett volna a Nahal Oz előőrsön zajló helyzettel.
Ezzel egy időben a terroristák megpróbáltak betörni a főhadiszállásra, és makacs ellenállásba ütköztek a Goláni 13. zászlóaljának harcosai, Nimrod Eliraz hadnagy, Jocháj Duchan hadnagy, Itai Ron törzsőrmester és a nyomkövető Ibrahim Kharuba zászlós részéről. A terroristák megadásra szólították fel a harcosokat – ők pedig visszautasították. A tanúvallomások szerint Kharuba beszélt a családjával és elbúcsúzott tőlük, és azt mondta az őrszemnőknek, akik vele voltak: ,,Megtiszteltetés lenne meghalni értetek és Izraelért.”
A vizsgálat a kudarcok hosszú listájára mutat rá minden katonai szinten: A tábor felépítésétől kezdve, amely nem volt alkalmas egy előőrshöz, a védelmi rendszerek, például aknák és támadó védelmi állások hiányáig, a tábor parancsnoki hiányosságai – a rutin hiánya, az erők alárendeltsége a zászlóaljnak, amely az előőrsöt és a szektort irányította, és a védelmi pozíciók üresen hagyása. A vizsgálat szerint a Nahal Oz előőrsért folyó csata a támadás első 15 percében eldőlt.
A hadsereg a vizsgálatot követően egy sor ajánlást is tett. Többek között javaslatot tettek a határon elhelyezkedő őrhely szabványának megállapítására, amely tartalmazná az ott bevetett haderő típusát, a harci lövészárkokat, a kötelező védelmi infrastruktúrát és további részleteket. Ezenkívül javasolták a több egységből álló tábormodell megszüntetését a határ közelében. Hozzátették: nem volt megfelelő az elesettek családjaival való bánásmód az október 7-e utáni első napokban. Többek között javasolták az őrszemnők áthelyezését a határtól távolabbi bázisokra.
A csata az előőrsön: percről percre
04:00 – Riasztás érkezett a bázisra, miután valami hozzáért a biztonsági kerítéshez a gázai határon. Kiderült, hogy ennek semmi jelentősége nem volt. Az eset miatt azonban a bázis parancsnokai más gyanús jelekkel foglalkoztak, amelyeket az éjszaka kapott a katonaság. Ennek eredményeként a hajnali fél ötkor rutin őrjáratot végrehajtó csapatokat utasították, hogy ne közelítsék meg a határt, ahogy általában tették volna, tartva egy irányított páncéltörő rakétatámadástól.
06:29 – A Hamász támadást indít több száz rakétával a környező településekre és az izraeli hadsereg bázisaira.
06:31 – Az őrszemnők két terrorista osztagot azonosítanak, akik a bázissal szemben két ponton közeledtek az izraeli határhoz, és nagy robbanószerkezeteket szállítottak a kerítés megrongálására.
6 óra 33 perckor és 6 óra 34 perckor a terroristák két helyen robbantottak bombákat a szögesdrót kerítésnél, amely több tucat méterrel keletre volt a nagyobb high-tech kerítéstől.
06:36 – A 13. zászlóalj helyettes parancsnoka bejelenti rádión: ,,Komplex incidens.”, Ekkor a Golani 13. zászlóalj harcosai a védett területeken tartózkodnak, két harcos azonnal a főkapuhoz fut, hogy segítsék a poszton állomásozó társukat.
06:37 – Még egy robbanást észlelnek a kerítésnél. Később több tucat terroristát azonosítanak, akik elérik a kerítést, és behatolnak Izrael területére.
06:42 – Kisteherautókkal és motorkerékpárokkal érkező terroristákat azonosítanak a Nahal Oz előőrs felé vezető úton. Az őrszemnők és a hírszerzési információkat gyűjtő erők értesítették a csapatokat, és erőket küldtek a területre. A Golani zászlóalj harcosai megkezdték a posztok megerősítését a bázis körül.
06:45 – A bázison parkoló egyik harckocsi elkezdett kimozdulni a határra néző pozícióra. De mire a harckocsi odaért, az első, mintegy 65 terroristából álló hullám már a bázis külső falánál volt, egy részük a keleti, a másik pedig a déli oldalon. A helyettes zászlóaljparancsnok volt az első, aki felismerte a terroristákat, és rádión jelentette, hogy baj van, és ez ,,egy nagy” incidens.
06:48 – A terroristák egy RPG-t lőttek a bázis falára. 40 terrorista betörni készült. Hosszú percekig tűzváltás zajlotta posztokon az izraeli hadsereg harcosai és több tucat terrorista között, a 77. zászlóalj harckocsija is bekapcsolódott a harcba. Az eset során a helyettes zászlóaljparancsnok fejsérülést szenvedett.
07:00 – 20 terrorista beszivárgott a bázisra, további 15 terrorista érkezett a déli oldalára, és készültek betörni. Ezen a ponton heves harcok dúlnak a bázison belül. A terroristák megrohamozták az üléstermet, és a bázison belüli védett helységeket.
07:05 – Az egyik szakaszparancsnok megérkezett a főhadiszállásra, tájékoztatást adott, hogy sok terrorista szivárgott be a táborba, és megparancsolta mindenkinek, akinél fegyver van, hogy menjen és harcoljon ellenük.
07:40 – Silo Har-Even, a B század parancsnoka megérkezett az előőrsre, és harcolni kezdett. Megsebesült a kezén, és tovább támadta a terroristákat a bázison.
7:43 – Az izraeli légierő drónja elérte a területet. Az első csapást reggel 7 óra 47 perckor hajtotta végre, de senkit sem talált el.
7:49 – A Hamász terroristái megöltek öt kémballon operátort, akik a bázison állomásoztak. A ballon már napok óta üzemen kívül volt, és az öt katona a Hamász invázió kezdetekor a javítócsapat érkezésére várt.
07:56 – Har Even szazadparancsnok rohamra indult harcosaival a terroristák ellen. A harcosok elestek, kivéve egyet, akinek sikerült meglépnie, és később más erőkhöz csatlakozott.
Eközben a Hamász terroristái eljutottak egy óvóhelyre, ahol a bázis női katonái, akik éppen nem voltak műszakban, menedéket kerestek. A terroristák egy füstgránátot és két repeszgránátot dobtak be.
Az óvóhelyen tartózkodó 31 katonanő közül hat volt felfegyverkezve. A káosz és a füst közepette a katonák közül 14-nek – köztük négy volt felfegyverkezve, és mindannyian különböző fokú sérüléseket szenvedtek – sikerült elmenekülnie. Egyet menekülés közben, kettőt pedig később a bázis klinikáján öltek meg, miután a terroristák oda is gránátokat hajigáltak. A másik 11-et azután mentették meg, hogy dróntámadást hajtottak végre egy csoport terrorista mellett, akik megpróbáltak elérni egy helységet, ahova bezárkóztak.
Az óvóhelyen maradt egyik fegyveres katona, Eden Nimri százados, a Tüzér Hadtest drónegységének parancsnoka, még mindig pizsamában, az óvóhely két bejárata egyikénél helyezkedett el, hogy megvédje a bent tartózkodó fegyvertelen őrszemnőket.
Tüzet nyitott az elsőként belépő terroristára, akit még sokan követtek. Eden kifogyott a lőszerből, és megölték. Sir Biton őrmester, egy másik ott lévő fegyveres katona megölte az egyik terroristát, mielőtt őt is megölték.
A terroristák később hét őrszemnőt raboltak el az óvóhelyről.
08:20 – Újabb terroristák szivárogtak be az előőrsre, ez az esemény 12:00-ig tartott.
08:53 – Egy tankot eltalált két RPG rakéta, és megbénította. A bázis közelében egy másik harckocsi felvette pozicióját egy páncélozott személyszállító mellett Golani harcosokkal. A cél, hogy megakadályozzák katonák elrablását.
09:00 – A tank legénysége azonosította a terroristák második hullámát, akik megpróbálták elérni a tábort. A harckocsi a terroristák felé ment, tüzet nyitott és áthajtott rajtuk, majd RPG-tűz érte, és megbénította.
10:00 – Megkezdődött a katonák elrablása az előőrsről, először három harcossal a harcképtelenné vált harckocsiból.
10:20 – Hét őrszemnőt Gázába hurcolnak.
Ezzel egy időben a terroristák megpróbáltak betörni a főhadiszállásra, és makacs ellenállásba ütköztek a Golani harcosok részéről.
12:00 – A terroristák elkezdték a főhadiszállás felgyújtását, benne 22 katonával. A nyomozás során kiderült, hogy Golani öt tisztje egy kis ablakon keresztül menekült el a helyszínről, katonákat hagyva hátra. 15 katona halt meg a főhadiszálláson. A nyomozócsoport által hallott kijelentés: ,,Tiszt a katona után, a harcosnő a katonanő után, mindenki a civil után távozik.”
The post 15 perc alatt eldőlt csata: A hadsereg kudarca és a katonák hősiessége first appeared on Új Kelet Live.
