Segítenek a jóbarátok - a bíróság nem találta hitelt érdemlőnek a vallomását - magunk között szólva hazudozott - ez viszont a tényállításait nem tette jogellenessé - ezt tessék a laikusnak megmagyarázni

Tisztelt Címzettek,

Tisztelt Hajdúné dr. Beáta bíró úrhölgy,

Ma két hasonló aláírással érkező bírósági végzést kaptam. Postafordultával reagálok mindkettőre.

Kezdem a Petróczy Attila féle végzéssel – ebbe vagyon , az illető tanuvallomásait nem találták hitelt érdemlőnek, de ez ugye még nem jogellenes. Egyébként kizárták a perből. Most meg ugye tűzzel vassal védelmezik. Mi ez ha nem bűnpártolás?

Hazdozott, kizárták a perből, de amit tett mégsem jogellenes…. Ez az ember aki bezárkozott a rendőrnővel a meghallgató szobába, hogy eltüntessenek 45 percnyi nekik nem tetsző zavaros vallomást. Rákérdezett a bírónő – mégsem lett következménye.

A fellebbezési jog 579. § (1) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú bírósághoz. (2) Az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú bírósághoz, ha azt e törvény nem zárja ki. (3) A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy nem ügydöntő végzés esetén a) * nem alkalmazható az 583. § (3) bekezdése, az 584. § (6) bekezdése és az 590. § (5) bekezdése, illetve b) fellebbezésre jogosult az egyéb érdekelt is. A fellebbezés korlátai

A fellebbezés bejelentése 582. § (1) Akivel az elsőfokú bíróság az ítéletet kihirdetés útján közli, a fellebbezését nyomban bejelentheti vagy erre három munkanapot tarthat fenn. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. (2) Ha az elsőfokú bíróság a nem ügydöntő végzést kihirdetés útján közli, a fellebbezést a végzés kihirdetésekor kell bejelenteni. (3) A kézbesítés útján közölt ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha az elsőfokú bíróság az ítélet rendelkező részét kézbesítés útján közli. (4) A nem a kihirdetéskor bejelentett fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. (5) Az ügyészség (4) bekezdés szerint benyújtott fellebbezéséről az elsőfokú bíróság a vádlottat és a védőt tájékoztatja.

Tisztet Címzettek, kedves Olvasóim,

Tehát mint minden tekintetben diszkriminált áldozat, akit két felbujtott hamis tanúval nyomorítottak meg , ezúton is fellebbezem a döntést.
Az Önök végzése törvénytelen, jogsértő mivel nem indokolták az elsőfokú eljárás során miért ítélkeztek zárt tárgyaláson. Ne, hogy alkalmam legyen leleplezni a rágalmazóim manipulációit.

Nem adtak lehetőséget , hogy ügyvédemmel nyilvánosan szembesítsenek Petróczy Attilával a felbujtott tanúval.

Emlékeztetném Önöket, hogy tényleg engem ítéltek el másodfokon a törvényszéken teljesen ártatlanul.

Mint ismeretes a törvényszéki tanács kizárta az ügyből Petróczy urat, tehát az ő rágalmazása semmisnek tekintendő. Ám, első fokon valamint a rendőrségi szembesítés során figyelembe vették az összes hazugságát az általa elkövetett rágalmazás megállja a helyét. S most ebben a levélben még leírják, nem jogellenes, ha valaki másokat bűncselekménnyel rágalmaz. Tény, hogy a törvényszék azzal próbálta mentegetni a kizárását, hogy időmúlás okán nem jól emlékezett mindenre. Hangsúlyozom, hogy a zavaros rágalmazása semmiben nem különbözött a rendőrségi szembesítés során rögzített videón mondottaktól. Ráadásul ez a gyermekmeghallgató szobában rögzített felvétel előzménye , hogy az ügyvédem azonnal észrevette, a rendőrnő nem azt rögzítette amit a felbujtott tanú mondott. Tehát ennek következményeként kényszerültünk videós szembesítésre. Ez sem ment simán, hiszen sem időben sem a tényekben nem egyezett Petróczy úr eltúlzott rágalmazása és a rendőrnő itt is folyamatosan korrigálta a vallomását. Végül minket kizártak és Petróczy urat visszahívták ebbe a szobába korrigálni a tévedéseit. Kettesben összezárva megoldották. Végül rajtam kívül senki nem nézte meg ezeket a felvételeket, Tőzsér Ildikó bírónő fedezte fel, hogy 45 perces részlet ki lett vágva a felvételből. Mellékelem a tisztelt bírónő felhívását , átiratát a kapitányságra, kérte a hiányzó rész bemutatását. Válaszra sem méltatták.

Tőzsér Ildikó válasszal tartozik még arra is, hogy Ő vajon miért nem szűrta már ki elsőfokpon PA. úr hazudozását. Miért nem tünt fel neki, hogy a kétszeri bizuonyítási kisérlet sem igazolta a rágalmait. Nem is nézték meg ezt a videót. Nagy kár.

Itt jegyzem meg, hogy bár minden alkalommal megrendelték a projektort mégsem nézték meg ezt a felvételt. Lehet, hogy elolvasták PA. úr vallomását, amely sem időben nem egyezett az eseményekkel, sem a látottakkal nem volt szinkronban. Például határozottan állította durván sértegettem a két rendészt. Ők ezzel szembe azt mondták, egybehangzóan, hogy készséges voltam első kérésre átadtam az irataimat. PA. úr látta a kést megvillanni a kezemben, igyekezett megbízóinak megfelelni. A két rendész cáfolta, leszögezték – látszik is – egy kis méretű matt fekete gázpisztoly amit a a zsebemből ők téptek ki. Önmagában az a tény, hogy egy késes támadással, hivatalos személyekkel szembe megrágalmazott és ezért hetven évesen jogtalanul elítéltek önmagában bűncselekmény bármennyire is védelmezik .

Hangsúlyozom, hogy miatta kétszer, egymásután megalázó módon nyilvánosan helyszíni bizonyítási kísérletet tartottak. Neki a szobájából kellett instruálni a két rendészt hová álljanak és mit tegyenek, hogy fentről láthassa mi van a kezemben. Nos, másodszorra sem sikerült bizonyítani, hogy láthatott e engem ott krízis helyzetben. Maga az ügyész hölgy is felment és kijelentette az illető bizony onnan nem láthatta azt, ahogyan a kocsi másik, vezető oldalon állok és főleg nem hallhatta a párbeszédünket. Ehhez képest ezt is szörnyűségesként állította be.

Tehát ha a törvényszéken kizárnak egy felbujtott tanút van e ennek következménye a hazai igazságszolgáltatásban.

Idáig nem látom ennek a jelét – a rendőrség álláspontja- hogy a tanúskodás törvényes kötelezettség tehát PA. nem vonható felelősségre. Majd az ügyészség szerint bár sérül ilyenkor az igazságszolgáltatás rendje , de e miatt én nem tehetek feljelentést.

Itt emlékeztetném Önöket, hogy PA úr a rendészet vezetőjének levele szerint önként jelentkezett tanúskodni mivel olvasta az ügyről megjelent tudósításokat, amelyek valójába prejudikálták az ítéletet, fényesen félre vezették befolyásolták a nyomozás menetét. Majd felhívom a figyelmüket, PA. úr a rendőrségen is kihangsúlyozta semmit nem olvasott a történetről.

Végezetül nagy tisztelettel kérem a bíróságot, hogy nyilvános tárgyaláson szembesítéssel és az itt felmerült kérdések megválaszolásával tessenek dönteni a feljelentésem ügyében.

S ha pontosan akarják tudni, hogy került PA úr a képbe és ki delegálta kinek a megrendelésére olvassák el Búzásné Faragó Edit levélváltását a rendészet vezetőjével.

Kiemelném, a törvényszék rámutatott arra is, hogy nem találták PA. tanúvallomását hitelt érdemlőnek – ezt egymás között úgy mondjuk hazudozott – erre Önök a tényállításait nem tartják jogellenesnek. Óriási az ellentmondás, ezzel az indoklással minden hamis tanúvallomás bárki kénye kedvére simán jogszerűvé tehető. Ezek után ajánlom a figyelmükbe a szembesítésről készült még nem elsikkasztott filmrészletet a kétszer leforgatott egymástól lényegesen különböző helyszíni bizonyítási kísérletről.

Mindenképpen szükséges Szabó Krisztián megidézése a következő fordulóra. Ő ugyanis becsületére legyen mondva hozzám írott levelében kijelentette – csak hárman tudjuk mi történt a posta előtt akkoriban. Kik is ezek. Tehát jómagam és a két rendész . Ráadásul megnevezi a rágalmazók felbujtóját. Remélem ezzel megkönnyítjük a bíróság jogszerű törvényes ítélkezését.

Nagyrabecsüléssel

Szántó István