Avi/ujkelet.live

A háború 582. napja: A gázai fogságból februárban kiszabadult Tal Soham a Time magazinnak írt cikkében nyilvános felhívást intézett Donald Trump amerikai elnökhöz és Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz, hogy ismét kiemelt prioritásként kezeljék a túszok ügyét.

Részlet a cikkből:

„Vannak reggelek, amikor felébredek, és egy pillanatra elfelejtem, hogy szabad vagyok.

Aztán eszembe jut a csend. A sötétség. A nedves beton. És a két fiatalember, akik mellettem feküdtek, mélyen a föld alatt, és akik még mindig ott vannak.

A nevük Evyatar David és Guy Dalal.

Nyolc és fél hónapig tartottak minket együtt Omer Wenkerttel egy Hamász alagútban – ami mindössze 12 méter hosszú és kevesebb mint 90 centiméter széles volt. Átázott matracokon aludtunk, naponta egyetlen pitát ettünk, és felváltva suttogtunk történeteket otthonról, hogy megőrizzük az ép eszünket.

Idegenek voltunk, amikor beléptünk ebbe a sötétségbe. De testvérekké váltunk.

505 napot töltöttem túszként – mélyen a föld alatt fogva tartva. Egy kamera folyamatosan figyelt minket. Egy bombát helyeztek el felettünk, amelyet úgy állítottak be, hogy felrobbanjon, ha az izraeli erők túl közel érkeznek. Azt mondták nekünk, hogy felrobbanunk, ha bárki megpróbál megmenteni minket. Fenyegettek, megaláztak, és időnként megkínoztak minket – nem emberként bántak velünk, hanem irányítandó és összetörendő tárgyakként.

A 22 éves Evyatart és Guyt a Nova zenei fesztiválról hurcolták el. Barátaikat lemészárolták körülöttük. Mire találkoztunk a fogságban, szörnyű állapotban voltak – éheztek, bilincsbe verték őket, rettegtek. Hetekig szinte semmivel sem etették őket. A kezük hátra volt kötözve, a bokájukat is összekötözték, a fejükre műanyag zacskók húztak. De valahogy még mindig volt bennük lélek. Az utolsó nyolc és fél hónap alatt, amit együtt töltöttünk az alagútban, kitartottak.

Azok, akik fogva tartottak minket, nem tekintettek ránk emberként. Szórakozásból kínoztak minket. Néha papírdarabokat gyújtottak meg, hogy kiszívják azt a kevés oxigént is az alagútból. Fulladoztunk, és a padlón kellett feküdnünk, hogy ne fulladjunk meg.

Napi rituálékat találtunk ki, hogy emlékezzünk arra, kik vagyunk. Egy olyan helyen, amelyet azért hoztak létre, hogy megtörjön minket, támogattuk egymást. Egységgé váltunk. Családdá váltunk.

Amikor februárban kijöttem abból az alagútból, fogadalmat tettem: beszélni fogok azokért, akik nem tudnak.

Trump elnök úr, szabadon bocsátásom egy olyan megállapodás keretében történt, amelynek előrehaladását az Ön kormánya segítette elő. Az Ön döntése, hogy a túszok ügyét prioritásként kezelte, sok embert segített hazajuttatni. Én is közéjük tartozom. Azért vagyok ma itt, mert ezt a kérdést a szükséges sürgősséggel kezelték.

De ezzel még nem végeztünk. Ötvenkilenc túsz maradt a Hamász fogságában. És minden egyes eltelt nap egyre nehezebbé teszi a túlélésüket.

… egy új terv a gázai katonai művelet kiterjesztésére nem a helyes út. Minden egyes lépés, ami mélyebbre ível ebben a háborúban, olyan, mintha egy lépéssel távolabb kerülnénk Evyatartól és Guytól – és attól a lehetőségtől, hogy élve hazahozzuk őket. Nem engedhetjük, hogy a katonai lendület felülírja az erkölcsi tisztaságot.

Evyatar és Guy nem statisztikák… Megérdemlik, hogy újra a napon járjanak. Megérdemelnek egy jövőt.

Láttam a sötétséget. Éreztem a levegőtlen napok, az éhség, a csend súlyát. De azt is tudom, mit jelent újra lélegezni.

Trump elnök úr, Netanjahu miniszterelnök úr, önök tették ezt lehetővé számomra.

Kérem, hozzák haza őket is. Hadd lélegezzenek újra.”

Terv az őrök meggyilkolására: A februárban szabadult Omer Sem Tov felfedte a 12-es csatorna Udva műsorában, hogy a fogsága egy pontján, amikor az izraeli csapatok a közelben jártak úgy döntött, megöli az őreit és megkísérli a szökést.

„Azt mondtam, rendben. Az Izraeli Védelmi Erők most felettem vannak, van esélyem a szökésre. Éjszaka volt, mindenki aludt” – emlékezett vissza. ,,Körülnéztem, hogy reagál-e valaki. Senki sem reagált. Felálltam, a szívem kétszázzal vert” – mesélte, miközben leírta, hogyan lépett oda az egyik fogvatartó Kalasnyikovjához, és a kezébe fogta a fegyvert – de aztán visszatette a földre.

„Azt hiszem, ez félelemből volt. Hogy csütörtököt mond a fegyver.”

A Hamász 2 opciója: A Yedioth Ahronoth napilap hétvégi száma feltárta, hogy a Hamász terrorszervezet támadása óta, még a 2023. októberi manőver kezdete előtt is, és szinte minden esetben a mai napig, a túszok legjobb esetben is csak másodlagos prioritást élveztek.

A Hamász és más szervezetek 251 izraelit és külföldit hurcoltak Gázába. Minden, ami attól a pillanattól kezdve velük történt, a terroristák felelőssége és hibája, jegyezte meg a cikk, de ez nem akadályozhatja meg annak megvitatását, hogy Izrael Állam valóban mindent megtett-e és megtesz-e azért, hogy hazahozza azokat a civileket és katonákat, akiket azon az átkozott napon cserben hagyott, és akiket azóta minden nap cserben hagy.

,,Kérdezd meg ma bármelyik izraeli katonatisztet, hogy pontosan mit tartalmaz az új háborús terv [Gideon szekerei] a ‘nyomás és még több nyomás, ami a túszok szabadulását eredményezi” általános kijelentésen kívül. 19 hónapnyi próbálkozás után sem működik. A manőver, amikor nincs olyan tárgyalás, amely a Hamász számára eredménnyel kecsegtetne, két lehetőséget kínál a Hamásznak:

  • Engedjétek szabadon a túszokat, és megölünk benneteket.
  • Vagy ne engedjétek szabadon őket, és megölünk benneteket.

Természetesen a Hamász a második lehetőséget választja” – idézett a lap egy operatív hírszerző forrást.

Egy katonai tisztviselő a lapnak a következőt nyilatkozta: „Az Izraeli Védelmi Erők az Erő és Kard hadműveletet két központi célra összpontosítva indította el:

  • A túszok hazahozatala – katonai nyomásgyakorlás a Hamász tárgyalóasztalhoz való visszatérése és a feltételek megteremtése a politikai kör számára.
  • A Hamász katonai és polgári uralmának megdöntése.

A háború céljai összefonódnak. A túszok hazahozatala erkölcsi és nemzeti küldetés, amely mindenkor a parancsnokok szeme előtt van, ahogy a Hamász megdöntése is. Békében kell lennünk magunkkal, hogy mindent megtettünk és minden erőnket kimerítettük a túszok kiszabadítása érdekében, a rendelkezésünkre álló katonai eszközökkel. Amíg nincs megállapodás, addig megyünk tovább.”

,,Napjainkban az Izraeli Védelmi Erők a Hamász elutasítása miatt kiterjeszti a harcokat a Gázai övezetben. Amíg a Hamász ragaszkodik álláspontjaihoz és nem tárgyal megállapodásról, addig a megsemmisítésén fogunk dolgozni. A harci tervek készen állnak, és egy fokozatos, rendezett tervet alkotnak, amely előrehalad a nyomás fokozása érdekében.”

A túszokkal kapcsolatban a magas rangú forrás hangsúlyozta, hogy „az izraeli hadseregben nagy körültekintéssel járnak el, hogy a lehető legkisebbre minimalizálják a túszoknak való károkozást. Ez egy nagyon összetett harc, amelyben jelentős a bizonytalanság.”

„Az Erő és Kard hadművelet kezdete óta az izraeli erők több mint 500 terroristát likvidáltak és több mint 2100 célpontot támadtak meg. A Hamász gyenge és üldözött. Ma már egy 16 éves fiút is kinevezhetnek parancsnoknak a Hamásznál. A Hamász másfél évnyi harc után csapást szenvedett, és a megadás jeleit látjuk, a jelenlegi manőver pedig döntő tényező ebben.”

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post A Hamász 2 opciója és a februárban szabadult túsz üzenete Trumpéknak first appeared on Új Kelet Live.