ujkeletlive
Netanjahu a túszalkuval kapcsolatban: ma, vagy holnap vagy mégsem
Donald Trump elnök tegnapi tűzszüneti és háború befejezését megelőlegező hírei, majd a menetrendszerű déjà-vu cáfolatok, miszerint a Hamász mit mondott vagy mit nem mondott, és Izrael pedig elutasította, híreket követően Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap esti Luk Topáz – féle [a miniszterelnök médiatanácsadója] videón keresztül azt üzente, miszerint „nagyon remélem, hogy valamit be tudunk majd bejelenteni ezzel kapcsolatban. Ha nem ma, akkor holnap.”
Nem sokkal ezt követően hivatala lehűtötte a reményeket, mondván, – „a kijelentés nem konkrétan a mai vagy a holnapi napra vonatkozott, hanem túszaink szabadon engedésére, és a megállapodás elérésére irányuló erőfeszítésekre.”
A félrevezető média-üzengetéseket követően az elraboltak családjai a túszügyekkel foglalkozó kijelölt tárgyalócsoporttól, illetve vezetőjétől Gal Hirsch-től vártak pontos helyzetértékelést. A miniszterelnök nyilatkozata „súlyos szakmaiatlanságot tükröz. Érzéketlenség, ami mindent elárul. Több tucat család várakozik és kapaszkodik minden apró információmorzsába, miközben a miniszterelnök felelőtlenül fogalmaz. Ha a vezetés nem találkozik velünk, legalább vállaljon felelősséget a médián keresztül közvetített üzeneteiben,” – nyilatkozták az érintett családok képviselői a Kan közszolgálati csatornának.
Tovább fokozva a feszültséget, Netanjahu a Jeruzsálem-napi ünnep alkalmából tartott beszédében, hasonlóan hivatalához pontosította az üzenetet – „azt mondtam, hogy ha ma nem sikerül teljesítenünk az elraboltak visszahozatalának küldetését, akkor holnap fogjuk, és ha nem holnap, akkor azután. A Hamász makacs, elutasító, de mi nem engedünk.”
Trump bejelentése, majd az elnök különmegbízottja Steve Witkoff visszakozása közben a Reuters hírügynökség belső forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a Hamász terrorszervezet elfogadja a Witkoff-féle tűzszüneti javaslatot, amelyhez Izrael kizárólag ragaszkodik – azaz két részletben tíz túsz szabadon bocsátásáért a harcokat 70 napig szüneteltetik, miközben amerikai garanciákkal tovább folytatódnak a tárgyalások a háború befejezéséről, és a többi fogvatartott elengedéséről. A héber médiának nyilatkozó izraeli politikai forrás azonban cáfolta a Reuters híreit, mondván nincs megegyezés, mivel a Hamász nem ugyanazt a javaslatot fogadta el, amit Izrael, bár Witkoff szerint csak egy vázlat létezik.
A miniszterelnök nem nevezheti ki Zinit [sem], a magasrangú pozícióba javasolt tisztviselő alkalmasságát vizsgáló bizottságot nem biztos, hogy összehívják
A főügyész Gali Baharav-Miara, és helyettese, Gil Limon írásos véleményt nyújtottak be a kormánynak Binjámin Netanjahu miniszterelnök által négy nappal ezelőtt váratlanul bejelentett David Zini, mint a következő Sábák belbiztonsági szolgálat vezetője kinevezésével kapcsolatban. Ezenkívül, az ajánlást továbbították az állami szolgálat hét legfelsőbb szintű tisztségébe történő kinevezéseket jóváhagyó Grunis-bizottságának is.
A főügyészi ajánlás szerint a kinevezés kapcsán a miniszterelnököt összeférhetetlenség, valamint a kötelező jogi iránymutatások tudatos megszegése terheli, miközben a Legfelsőbb Bíróság döntése ellenében járt el, ezért – „a kinevezés érvénytelen és törvénytelen.” Továbbá, Baharav-Miara szerint „a jövőben a miniszterelnöknek tartózkodnia kell attól, hogy bármilyen módon – akár közvetlenül, akár közvetetten – részt vegyen a következő Sábák-főnök, vagy helyettesének kinevezésében, legalábbis addig, amíg nem zárulnak le az említett [Katar-gate, és titkosított dokumentumok kiszivárogtatása] ügyekben zajló nyomozások.”
A patthelyzet megoldására, és annak érdekében, hogy a szolgálat működésének folytonossága biztosított legyen a főügyész azt javasolta, hogy a „kinevezési jogkört egy másik miniszterre ruházzák át, aki új jelöltet terjeszt a kinevezés jogával rendelkező kormány elé.”
- A belbiztonsági szolgálat főnökének kinevezése két, a miniszterelnökhöz köthető okból minősülhet összeférhetetlennek – egyrészt a Katar-gate” és a „Bild-ügy” nyomozások, melyek hivatalához közel álló személyeket érintenek, mivel a kapcsolódó nyomozást a Sábák vezetője közvetve vagy közvetlenül hajtja végre; másrészt a Legfelsőbb Bíróságon tárgyalt, a szolgálat jelenlegi vezetője, Ronen Bar menesztésének egyik oka, miszerint megtagadta Netanjahu azon kérését, hogy igazolja az ellene folyó tárgyalások halasztását biztonsági okokra hivatkozva.
Amennyiben a miniszterelnök továbbra is Zinit akarja látni a Sábák vezetőjének, a kinevezési eljárást teljesen újra kell kezdeni, jogkörét át kell ruháznia egy olyan miniszterre, aki objektív és főleg nem érintett büntetőügyi vizsgálatban, illetve vádemelésben, emellett Zini szakmai és összeférhetetlenségi alkalmasságát is tisztázni kell. Következésképpen, a főügyész „jelentős eljárási biztosítékok alkalmazását követeli annak érdekében, hogy a folyamat tiszta, független és jogszerű legyen.”
A főügyészi hivatal borítékolható válaszát követően a koalíció tagjai, általuk kezdeményezett és amúgy is folyamatban lévő mielőbbi menesztését követelték.
Slomo Karhi [Likud] kommunikációs miniszter szerint „háború idején megakadályozni a miniszterelnököt a Sábák vezetőjének kinevezésében veszélyezteti a nemzetbiztonságot – Baharav-Miarát azonnal bíróság elé kell állítani, amint eltávolítják pozíciójából,” – tette hozzá, azt viszont nem indokolta, hogy háború idején kirúgni a szolgálat főnökét miért nem minősül nemzetbiztonsági kockázatnak. Emellett, Karhi úgy véli, hogy Baharav-Miara jogi véleménye „teljesen ellentmond a törvénynek, a demokráciának és a józan észnek”, ezért nem szabad elismerni, mivel őt terheli összeférhetetlenség amiatt, hogy a kormány megkezdte menesztésének folyamatát. Végül levonta a következtetést, miszerint
„David Zinit mindenáron ki kell nevezni.”
Joáv Kisch oktatási miniszter (Likud) szintén a nemzetbiztonság veszélyeztetésével vádolja a legfőbb ügyészt, aki szerinte a kormány megbuktatására törekszik; míg Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter sürgősen követeli Baharav-Miara eltávolítását, frakciótársa Almog Cohen pedig azzal fenyegetőzik, hogy kilép a kormányból, ha nem Zinit nevezik ki.
Az érintett Zini (volt) vezérőrnagy azonban hallgat, és nem határolódik el a nyilvánvalóan politikai hátterű kinevezése kapcsán egyre dagadó botránytól. A 12-es csatornának nyilatkozó korábban szolgált és jelenlegi magas rangú tisztek úgy vélik, hogy a miniszterelnökkel egy autóban folytatott rövid beszélgetés során nyélbeütött sürgősen sietős kinevezés, ráadásul a vezérkari főnök háta mögött, a jogi ellentmondásokkkal tetézve rá kellene ébressze Zinit arra, hogy az állam szolgálatát válassza a politika helyett, és ne keveredjen szándékosan jogi és alkotmányos konfliktusba.
Baharav-Miara főügyész az ellene irányuló politikai támadásokra válaszul, azt nyilatkozta – „azon szakmai kötelezettségünk, hogy segítsük a kormányt politikájának megvalósításában, nem írja felül azon felelősségünket, hogy biztosítsuk intézkedéseik jogszerűségét.”
A főügyész megjegyezései az Eilaton tegnap megrendezésre kerülő Ügyvédi Kamara éves konferenciáján hangzottak el, ahol a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Jichák Amit is felszólalt.
Baharav-Miara annak veszélyeire is figyelmeztetett, hogy a kormány a gázai háború leple alatt gyorsan végrehajtja a „rendszerváltásnak megfelelő átfogó változtatásokat,” utalva a közelmúltban elfogadott törvényre, ami szabad kezet biztosít a politikusok hatalmának a bírói kinevezések folyamatában.
„A törvények iránti megvetés és dac zajlik, ami érezhető. Ez nem figyelmeztetés a jövőre nézve, hanem a valóság képe. Izrael kormányzási formája a szemünk előtt változik, gyors ütemben,” – tette hozzá a főügyész.
A körülmények ellenére, a bíróság főbírája azonban úgy véli nem fog sikerülni a bírói függetlenség elvének aláásása, sem a szakmaiság felhígitása, majd hozzátéve, hogy Izrael demokratikus szerkezete nem rendelkezik olyan mechanizmusokkal, mint a hatalmi ágakat ellensúlyozó alkotmány, vagy kétkamarás törvényhozás, hangsúlyozta:
„A bírói függetlenség nélkül a bírósági rendszer nem lesz képes egyensúlyozó szerepet játszani a többi hatalmi ág között, és eszközzé válhat a politika kezében,” – nyilatkozta Amit bíró, mire a jogi reform fő támogatója Járiv Levin igazságügyi miniszter [Likud] közölte – „ami vad támadás alatt áll, az a nép szuverenitása.”
The post Túszalku – Netanjahu szerint ma, vagy holnap vagy mégsem; és a Zini-ügy first appeared on Új Kelet Live.
