ujkeletlive

Trump Netanjahunak: „megjegyzéseid nem segítenek„

Donald Trump amerikai elnök és Binjámin Netanjahu miniszterelnök között hétfőn zajlott telefonbeszélgetés során, az elnök egyértelműen kijelentette, miszerint elutasítja az Irán elleni katonai fellépést, mindaddig amíg szerinte jó esély van a diplomáciai rendezésre, emellett a gázai háború befejezésére szólította fel Izraelt. A Miniszterelnöki Hivatal nem kommentálta a kiszivárogtatott részleteket.

A Kan közszolgálati, a 12-es csatorna és az Axios forrásai révén is megerősített beszélgetés során Netanjahu, azt mondta Trumpnak, hogy a nukleáris tárgyalások haszontalanok, illetve „Irán csak játszik veletek, és mindössze annyit próbál elérni, hogy időt nyerjen,” – mire az elnök élesen figyelmeztetett, mondván – „nyilatkozataid az Irán elleni támadásról nem segítenek. Mi egy megállapodáson dolgozunk.”

Továbbá, Trump ismételten hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok minden diplomáciai lehetőséget ki fog meríteni, mielőtt más lépésekhez folyamodna. Annak ellenére, hogy elismerte az irániak „makacsok,” és csalódott a viselkedésük miatt, Trump mégis úgy véli, hogy meg lehet őket győzni, és látni akarja mi fog történni a tárgyalások hétvégén várható következő fordulóján. A 12-es csatorna által idézett beszélgetésen Netanjahu nem kapott egyértelmű választ azzal kapcsolatban, hogy amennyiben a tárgyalások kudarcot vallanak, az Egyesült Államok beleegyezne-e önálló izraeli támadásba, avagy Washington egyedül intézkedne.

Emellett, az elmúlt napokban arra is fény derült, hogy Trump szerint az iráni alku, és a gázai háború befejezése regionális értelemben összefügg, amit Izraelben szintén elutasítanak.

Ilymódon, a mintegy 40 perces hétfői telefonbeszélgetés során Trump azt is közölte Netanjahuval, hogy végleg véget kell vetnie a Gázai övezetben zajló háborúnak, hangsúlyozva, hogy az úgynevezett „Witkoff-féle javaslat,” amely a Hamász által fogva tartott túszok mintegy feléért cserébe mintegy 60 napos tűzszünetet jelentene anélkül, hogy az izraeli csapatok kivonulnának az elfoglalt területekről, – nem lesz elegendő. Az elnök ismételten kijelentette, hogy a gázai háború befejezése segítené az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásait, illetve a szaúdi normalizációt.

A hétfői telefonbeszélgetés előtt egy nappal Camp Davidben JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, Susie Wiles kabinetfőnök, Steve Witkoff különmegbízott, John Ratcliffe CIA-igazgató, Tulsi Gabbard nemzeti hírszerzési igazgató és más magas rangú tisztviselők részvételével tartott elvonuláson az elnök megvitatta az Egyesült Államok stratégiáját az iráni nukleáris válsággal, és a gázai háborúval kapcsolatban.

Eközben, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának [CENTCO] leköszönő parancsnoka, Erik Kurilla tábornok a Képviselőház fegyveres szolgálatok bizottsága előtt nyilatkozva tegnap kijelentette, miszerint egy Teherán elleni izraeli csapás a Közel-keleti amerikai erőket a megtorlás veszélyének tenné ki, hozzátéve, hogy „széles körű lehetőségeket” kínált Trumpnak és Pete Hegseth védelmi miniszternek a katonai fellépésre, amennyiben a tárgyalások kudarcot vallanak.

Összegezve, Trump kérésétől függetlenül Izrael mind az iráni támadásra, illetve a gázai háború tovább folytatására készül.

Az izraeli védelmi rendszer köztudottan készenlétben áll egy esetleges megelőző csapásra Teherán nukleáris létesítményei ellen abban az esetben, ha az Egyesült Államok tárgyalásai kudarcot vallanának, emellett a gázai tűzszüneti tárgyalások időnként meglebegtetett lassú előrehaladásától függetlenül, a koalíció az övezet teljes és tartós megszállására készült, ami kizárja a háború befejezését.

Politika

Kormányválság, extrákkal

Az ultraortodox frakciók Kneszet feloszlatására irányuló fenyegetéseit a héber médiában úgy értelmezik, hogy a háredi sorkatonai mentességre felszólító sokadik ultimátum kudarca után az új választások megszavazása mögött nincs valódi szándék, inkább a feszültség eszkalálódása révén erősödik a sértett felek nyomásgyakorlása.

Ettől függetlenül, a vallási vezetők követelései – háttérben a széles körű társadalmi elutasítással, nehezen teljesíthetők, ezért akár végleg betelhet a pohár, és a Kneszet feloszlatását kezdeményező törvény mai előzetes olvasatának megszavazása korántsem esélytelen. A további első, majd a véglegesítő utolsó két olvasat azonban könnyen semmissé válhat.

Összegezve – az askenázi Jahadut HaTora frakciói már bejelentették, hogy ha „nem lesz egyetértésen alapuló törvény, a feloszlatásra szavazunk.”

A várhatóan a késő esti órákig elhúzódó Kneszet ülés végén sorra kerülő szavazás megakadályozására Binjámin Netanjahu miniszterelnök tovább folytatja az erőfeszítéseket, és a szefárd Sász élén Árje Derivel a Jahadut HaTora szövetségen belül próbálják egymással szembe állítani Jichák Goldknopf [Agudat Jiszráel] minisztert, és a költségvetési bizottság elnökét, Mose Gafnit [Degel HaTora].

Az ultraortodox sorozási mentesség [giusz] törvénye a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságánál akadt el, melynek elnöke Juli Edelstein [Likud] ragaszkodik a szolgálatot elutasítók ellen alkalmazott számos szankció bevezetéséhez.

A miniszterelnök eközben jogi és biztonsági vonalon igyekszik meggátolni a parlament feloszlatását, és a folyamatban lévő iráni, gázai és húti fenyegetésre hivatkozva kíván hatni a vallási vezetőkre. Emellett, a fő akadály elhárítására Edelsteint arra akarják rávenni, hogy a vitatott szankciókat egyelőre próbaidőszakra jegelje, miközben nyomás alatt tartva, és kikerülve az általa vezetett bizottságot, az ügyet a Kneszet jogi tanácsadója elé terjesztették, abban a reményben, hogy azokat a követelményeket, amelyek várhatóan megfelelnek az Alkotmánybíróság elvárásainak az ultraortodoxok elé tehetik tárgyalási alapként.

Matematika – a Kneszet feloszlatását jelen esetben a háredi frakciók közötti erőviszonyok döntik el. A Jahadut HaTora szövetsége 7, míg a Deri vezette Sász 11 mandátummal rendelkezik, így az eredmény befolyásolása a Sásznak kedvez. Ilymódon, az Agudat Jiszráel három, a Degel HaTora négy mandátumával szemben, amennyiben a Sász frakciója a feloszlatás ellen szavaz, akkor a javaslat várhatóan 60-60 arányában megbukik.

Míg a Jahadut HaTora mögött álló vallási vezetők Dov Lando és Mose Hillel Hirsch rabbi közösen világossá tették, hogy kitartanak a Kneszet feloszlatáss mellett, akár valós kormányválság árán is. Deri azonban inkább a koalíció nyújtotta hatalmi előnyökre szavazna, az új választások helyett, de a végső döntést a Tóra Bölcseinek Tanácsa hozza meg, melynek tegnapi ülését mára halasztották, azt követően, hogy Deri újabb pozitív eredményeket ígért.

Az elkövetkező néhány órában nehezen hihető, hogy olyan kidolgozott tervezet kerülne elő, ami az ultraortodoxokat meggyőzné, ezért a miniszterelnök azt akarja elérni, hogy a szavazást halasszák el, és helyette a vitatott záradékokat ideiglenes rendelkezésekként határozzák meg, ami egy-két éves időhúzást, és a háredi sorkatonai szolgálat alóli kibújást biztosítaná. A miniszterelnök különböző, többnyire biztosíték nélküli ígéretei mögött a Jahadut HaTora frakció számára azonban mára nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány végleges szétesét megakadályozó időhúzás áll.

Ilymódon Deri központi szerepe biztosíthatja a mai szavazás megválasztását, azonban a mögötte álló frakció nyilatkozatai, egyáltalán nem állnak összhangban a döntéshozó Tóra Bölcsei spirituális vezetőinek véleményével.

A Tanács rangidős rabbijai – rav Mose Tzadka rabbi, rav Mose Maya rabbi, és rav Slomo Mafud rabbi, tegnap előtt kemény hangú levélben óvva intették Derit a különféle kísérletektől.

Emellett, a Kikar HaSábát tegnap este a rangidős Maya véleményét rögzítő felvételt tett közzé, amint a Deri által támogatott, felpuhított sorozási törvényt utasítja el.

A rabbi megalkuvást nem ismerő beszédében világossá teszi, hogy elleneu minden szankciót, és a kvóták nyilvános kitűzését a sorozási törvény kapcsán.

„Semmit, – nem fogom meggondolni magam!” – közli Maya rabbi, majd világossá teszi, nem aggódik a Kneszet feloszlatása miatt, mert „négykézláb fognak jönni, hogy bejuttassák a hárediket.”

A Tanács legidősebb Tóra-tudósa mintegy három órán át fejtette ki véleményét, mondván – „ne tegyenek szankciókat, nincs ilyen Először is törvénybe kell iktatni: elsősorban, aki Tóra-tudós, az mentesül! Nincs törvény, nincsenek szankciók, semmi.”

„Ez számomra vörös vonal. Megkérdeztek, válaszoltam: választások lesznek. Nem alakul kormány. Az átmeneti kormány hatásköre csak harminc százalék, nem lesz kormány. Második választások jönnek, nem lesz kormány. És akkor ők négykézláb jönnek, hogy beengedjék az ultraortodoxokat, mi pedig felső pozícióban leszünk. Ha akarjátok [a kormányt] akkor adjátok meg nekünk, hogy betarthassuk a Tóra szavait!”- tette hozzá.

Maya hosszú beszédében hangsúlyozta, hogy az alakuló félben lévő törvénnyel S kormány célja, hogy mindenkivel kibabráljon, majd arra emlékeztetett, hogy „Ben-Gurion azt mondta, a hadsereg egy ‘olvasztótégely,’ valaki bemegy, és valaki más jön ki. Ennyi az egész.”

Időközben, az ellenzéken belül is vita van a mai szavazást illetően. Amennyiben a Sász nem fogja elkötelezni magát a Kneszet feloszlatása mellett, az ellenzék vezetője Jáir Lapid [Jes Atid] úgy véli, hogy  a javaslat szavazásra bocsátása veszélyes lépés lenne, mivel ha a törvény elbukik, a Kneszet szabályzata szerint fél évig nem kerülhetnek újra napirendre, hacsak a Kneszet elnöke nem engedélyezi, ami esélytelen.

The post Trump – Netanjahu beszélgetés: az elnök az iráni támadás felfüggesztésére, és a gázai háború befejezésére figyelmeztetett first appeared on Új Kelet Live.