Avi/ujkelet.live
A háború 626. napja, támadásban: Az iráni légi fölény megerősítésére irányuló erőfeszítések részeként az izraeli légierő hat repülőteret támadott Irán nyugati, keleti és középső részén: Távirányítású légi járműveket valamint az iráni rezsim 15 repülőgépét és helikopterét, jelentette a hadsereg reggel.
A csapások megrongálták a kifutópályákat, földalatti bunkereket, egy légi utántöltő repülőgépet, valamint F-14, F-5 és AH-1 repülőgépeket, melyek az iráni rezsimhez tartoztak.
A megsemmisített repülőgépeket az izraeli légierő repülőgépei ellen, és az iráni területén végrehajtott támadásaik meghiúsítására szánták.
A légierő megzavarta a felszállást ezekről a repülőterekről, valamint az iráni hadsereg légierejének onnan történő működtetését.
Reggel több mint 15 vadászgép hírszerzési információk alapján légicsapásokat hajtott végre Kermánsáh régióban, megsemmisítve számos, izraeli területet célzó föld-föld rakétaindító és -tároló helyszínt.
Az amerikai támadás: Az amerikai támadás után Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Irán nukleáris dúsítólétesítményei „teljesen megsemmisültek”. Binjámin Netanjahu miniszterelnök azt mondta, hogy betartotta ígéretét az iráni atomprojekt megsemmisítésére. A The New York Times idézte Mick Mulroyt, az első Trump-kormány volt Pentagon-tisztviselőjét és korábbi CIA-tisztviselőt: „A felhasznált lőszerek típusát és mennyiségét tekintve ez valószínűleg két-öt évvel vetheti vissza Irán nukleáris fegyverprogramját.” A Ynet hírportál Pulitzer-díjas újságírója, Ronen Bergman megjegyezte, hogy ,,ez talán nem hangzik soknak, de ha így van, akkor az már siker.”
De a jelenleg az üggyel foglalkozó és az adatokkal szembesülő szakemberek kevésbé határozottak, különösen az amerikai bombázások eredményeit illetően. A The New York Times szerint magas rangú tisztviselők elismerik, hogy nem tudják, mi lett Irán közel bombaminőségű uránkészletének sorsa. Az amerikai bunkerromboló bombák és rakétatámadások ellenére a program tényleges állapota sokkal homályosabbnak tűnik.
„A következő hetekben azon fogunk dolgozni, hogy kezdjünk valamit ezzel, és ez az egyik dolog, amiről tárgyalni fogunk az irániakkal” – mondta J. D. Vance alelnök az ABC „This Week” című műsorában vasárnap, utalva egy olyan uránkészletre, amely elegendő kilenc vagy tíz atomfegyver előállításához. Mindazonáltal azt állította, hogy Irán potenciálja a fegyveresítésre jelentősen visszaesett, mivel már nem rendelkezik a szükséges felszereléssel ahhoz, hogy az uránt működőképes fegyverekké alakítsa.
A Ynet hírportál szerint Izrael úgy véli, hogy Fordót súlyosan megrongálta az amerikai támadás, de nem semmisítette meg teljesen. Izrael továbbá úgy becsüli, hogy Irán felszerelést, köztük uránt is elszállított a telephelyről.
A kezdeti értékelés a helyszínen készített műholdas és egyéb légifelvételeken, valamint a Fordóban történtek hírszerzési megfigyelésein alapul. A Maxar Technologies által közzétett műholdfelvételek a támadás előtti napokból 16 teherautót mutatnak egy bejárat közelében. Még mindig nem világos, hogy ezek a teherautók a helyszín védelmére hoztak-e homokot, vagy berendezések és urán elszállítására, vagy mindkettőre használták-e őket, jegyzi meg a Ynet.
A kérdés az, hogy mit tettek félre az irániak arra az esetre, ha megtámadnák őket, vagy esetleg az első támadás után. „Ha elég anyagot hagytak ott egy-két bombához” – idézett a Ynet egy nemrég visszavonult volt tisztviselőt, aki nagyon jártas az iráni nukleáris kérdésekben –, „akkor mindössze néhány száz centrifuga túlélésére van szükségük, és két héten belül befejezik a dúsítást. Ezután át kell szállítaniuk az anyagot egy átalakító létesítménybe, ha maradt ilyen létesítményük, vagy ott kell hagyniuk a készleteket az átalakításra egy támadás esetére. Ha ez sikerül nekik, akkor átlépik a dúsítás visszafordíthatatlan pontját, és van idejük arra, hogy a fennmaradó létesítményeket tárgyalások vagy egyszerűen egy felőrlő háború égisze alatt, kényelmesen helyreállítsák.”
Mit fognak tenni most az irániak – megadják magukat, felkészülnek a tárgyalásokra és egy megalázó megállapodásra, vagy követik spirituális vezetőjüket, aki úgy tűnik, napjai végét egy lehetőségnek tekinti arra, hogy mártírként megalapozza örökségét?
A javaslat: A védelmi szervezet korábbi és jelenlegi magas rangú tisztviselői szerint egyáltalán nem helyes irány annak vizsgálata, hogy mi maradt vagy semmisült meg a nukleáris projektből, jelentette a Ynet. Irán, e nézet szerint, légvédelem nélkül marad, és ez a lényeg. Ebben a helyzetben az Egyesült Államok tűzszünetet hirdethet, állítólag „kötelezheti” Netanjahut, sőt, akár hagyhatja, hogy az irániak lőjék ki az utolsó rakétát.
Ha Irán ezután is folytatja a támadást – ígéri egy javaslat –, mindkét ország létfontosságú infrastruktúrát vagy valamilyen energiatároló létesítményt fog célba venni és megsemmisíteni.
De ha Irán nem támad, mindenki beszünteti a tüzet. Ebben a helyzetben mindkét fél azt a történetet mondhatja majd a népének, amit akar – Hamenei arról, hogy lerombolta Tel-Avivot, Netanjahu és Trump pedig arról, hogy ők iktatták ki az iráni atomprogramot a világ számára.
Iránnak nem kell aláírnia egy megadással egyenértékű nukleáris megállapodást, de tudni fogja, hogy minden nukleáris alkatrész, ami mozgásba kerül, akár egy másodpercre is, minden centrifuga, ami forogni kezd, minden tudós, aki fegyverekkel kapcsolatos témához ér – azonnal egy F-35-ös rakétájának célpontja lesz, ami sétgalopp lesz a légierő pilótái számára.
Nagy előnye van ennek a megoldásnak, amely most véget vetne a háborúnak, garantálja az iráni becsület megőrzését, mind nemzeti nem csak vallási-forradalmi-dzsihádista szempontból, és amely olyan helyzetet teremt, amely szerint Izrael évek múlva megtámadhatja Iránt, ha az ismét megpróbálja feléleszteni nukleáris projektjét.
Hamenei: A védelmi szervezet magas rangú tisztviselői reggel a katonai rádiónak azt nyilatkozták, hogy ,,a következő napokban fokozni fogjuk támadásainkat Irán ellen – azzal a céllal, hogy sarokba szorítsuk Hameneit. Célunk, hogy az elkövetkező napokban teljesítsük céljainkat, majd hallgatólagos megállapodásra jussunk, hogy a ‘csendre csend lesz a válasz’, és mindkét fél beszünteti a támadásait. Ezt szeretnénk, hogy megtörténjen – de valószínű, hogy Hamenei mást akar majd. Elvesztette évtizedekig tartó életművét, és nem biztos, hogy racionálisan fog cselekedni.”
Izraeli források szerint az Egyesült Államok várhatóan nem folytatja Irán támadását, amennyiben az elkövetkező napokban nem támadják meg az irániak: „Ami az amerikaiakat illeti, a mi értelmezésünk szerint ők ‘elvégezték a részüket’, és most nekünk kell folytatnunk és befejeznünk a küldetést. Ha Irán vagy megbízottjai megtámadják az Egyesült Államokat, akkor visszatérhetnek, hogy további támadásokat hajtsanak végre Iránban.”
A védelmi szervezet becslése szerint a libanoni Hezbollah terrorszervezet ebben a szakaszban még nem kapott egyértelmű utasítást Hameneitől a hadjárathoz való csatlakozásra: „Amikor megkapják a parancsot, meglátjuk, hogyan döntenek.” Ezenkívül a biztonsági szervezet fokozott készültségben áll az iraki síita milíciákkal szemben, felkészülve egy esetleges Izrael vagy a régióban lévő amerikai bázisok elleni támadásra.
The post Légicsapások Iránban, Hamenei sarokba szorítása és mi lett az urán sorsa first appeared on Új Kelet Live.
