Avi/ujkelet.live
A háború 630. napja: Tegnap este a jemeni hútik ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre, de a lövedék útközben lezuhant, közölte egy biztonsági tisztviselő.
Az Izraeli Védelmi Erők azonosította a rakétaindítást, de a szirénákat nem aktiválták, mivel a rakéta nem jelentett fenyegetést.
Adatok: Az Izraeli Védelmi Erők összefoglalót adott ki az Irán elleni háborúról, a Felkelő Oroszlán hadműveletről, melyet ,,történetének legösszetettebb hadműveletének” nevezett.
„A Katonai Hírszerzés és a Légierő 120 tagját vitték be a 8200-as egységben lévő létesítménybe a művelet megtervezése érdekében. Januárra egyre nagyobb nyomás nehezedett ránk, mivel nem találtak megoldást. A konszenzus egyértelmű volt – a légvédelmi rendszereket célzó megoldásokat kellett kidolgoznunk.”
A tisztviselő hozzátette: „Az elmúlt évben elkezdtük egy célpontbank építését, és az áttörést az hozta meg, amikor felfedeztünk egy hírszerző bázist és egy légierő-bázist. A célpontbank azonban még nem tartalmazott elegendő célpontot. Minden csapatnak megvolt a saját küldetése: nukleáris tudósok megölése, parancsnoki központok és radarrendszerek felszámolása. Ekkor kezdődött a Felkelő Oroszlán hadművelet.”
A hadművelet előtt az Izraeli Védelmi Erők ismertette a politikai körrel az iráni fenyegetés minden aspektusát – nukleáris, rakéta és az Izrael elpusztítására irányuló terv tekintetében –, mely elérte a „visszafordíthatatlan pontot”, miközben az izraeli hadsereg „optimális készenlétben” volt a cselekvésre.
Áprilisban, egy hónappal vezérkari főnöki kinevezése után Ejal Zamir altábornagy úgy döntött, hogy június lesz a legjobb időszak az iráni hadműveletre. Ellenkező esetben a hadsereg úgy vélte a lehetőséget több tényező miatt is elszalaszthatják.
A hadsereg szerint bármilyen késedelem azt jelentené, hogy az Izraeli Védelmi Erők később esetleg nem lesz képes elhárítani ezeket a fenyegetéseket. Ezért elindították a megelőző hadműveletet, hogy „megszüntessék Izrael egzisztenciális fenyegetését” – Irán nukleáris és rakétaprogramját.
A hadművelet végül teljes mértékben elérte céljait, és a következő eredményeket érte el:
- Az iráni nukleáris program jelentősen megsérült – Irán jelenleg nem képes 90%-os urándúsításra, ezt a képességét hosszabb időre semlegesítettek; a rezsim azon képességét, hogy „atommagot” állítson elő egy bombához, „ideiglenesen semlegesítették”; több ezer centrifugát semmisítettek meg – az eredeti terven felül.
- Az iráni rezsim rakétagyártási képességei jelentősen sérültek: Az elkövetkező években Irán nem lesz képes a tervezett több ezer rakétát legyártani, és jelenleg rakétagyártási kapacitása teljesen semlegesítve van. A rakétagyártás jelentős csökkenése várható az elkövetkező években, és Iránnak hosszadalmas folyamatra lesz szüksége képességeinek újjáépítéséhez. Körülbelül 200 rakétavetőt iktattak ki, ami az irániak birtokában lévő készletek körülbelül 50%-a.
- Az Izraeli Védelmi Erők légi fölényt ért el Irán felett: az iráni légvédelmi rendszer 80%-át megsemmisítették a hadműveleti területeken – azaz körülbelül 80 légvédelmi üteget a mintegy 100-ból. Ezenkívül mintegy 70 iráni radart semmisítettek meg. Már a nyitócsapásban az iráni légvédelmi rendszer stratégiai ütegeinek körülbelül 60%-át megsemmisítették – ami a hadművelet folytatásának egyik kulcsfontosságú feltétele volt.
- A hadművelet során a légierő több mint 1500 bevetést hajtott végre, összesen több mint 900 célpontot támadva Irán-szerte.
- A Vörös Esküvő kódnéven futó művelet részeként mintegy 30 iráni katonai parancsnokot – köztük a három legmagasabb rangú tábornokot – likvidáltak szinte egyszerre a teheráni csapásokban, amelyek megzavarták Irán katonai irányítását, és majdnem egy teljes napig megakadályozták, hogy reagáljon Izrael támadásaira. A kódnevet a Tűz és jég dala könyvsorozat és a Trónok harca tévésorozat hírhedt jelenete ihlette.
- Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda elit Kudsz Erőinek parancsnoka, Esmail Qaani tábornok is azok között volt, akiket Izrael likvidálni akart, de azon az éjszakán nem vették célba.
- A kilenc atomtudós elleni célzott csapások, a Narnia hadművelet, során a tudósok egyszerre vesztették életüket, miközben otthonukban aludtak. A hadművelet neve annak valószínűtlen természetét tükrözi, inkább egy fantáziatörténetre, mintsem valós eseményre hasonlít.
- A művelet során az izraeli hírszerző tisztviselők négy szintre sorolták az iráni nukleáris tudósokat a likvidálás szempontjából, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig rangsorolva őket. A legnagyobb katonai szakértelemmel rendelkező és a legnehezebben pótolható tudósok kerültek a legmagasabbra. Izrael ezután összeállított egy listát, amely készen állt a végrehajtásra, a legveszélyesebb tudósokkal a tetején.
- A Teheránban, a hadművelet utolsó 24 órájában a Forradalmi Gárda főhadiszállása elleni széleskörű támadásban az Izraeli Védelmi Erők becslései szerint körülbelül 200-300 Forradalmi Gárda és Basij katonát öltek meg.
- Az iráni ballisztikus rakéták elleni légvédelmi rendszerek elfogási aránya: 86%, a drónok ellen 99% volt. Az Izraeli Védelmi Erők becslései szerint az irániak a tervezett rakéták mintegy 60%-át tudták kilőni, ami azt jelenti, hogy Izrael vadászata a rakétaindítók után a kilőni tervezett rakéták mintegy 40%-át megsemmisítette.
- Az iraki síita milíciák korlátozottan vettek részt a hadjáratban – és körülbelül 40 drónt indítottak Izrael felé. Az izraeli hadsereg szerint az iráni tengelyhatalmak nem csatlakoztak a hadjárathoz – a Hezbollah egyáltalán nem tüzelt, a hútik támadása pedig mindössze 2-3 rakétából állt.
- Károk az otthonban: 240 különböző épületben 2305 lakás rongálódott meg. 13 197 izraeli vált otthontalanná.
Az Izraeli Védelmi Erők összefoglalva a hadműveletet hangsúlyozta: Az iráni fenyegetés továbbra is elkísér minket – Irán nem fog eltűnni. De most egy versenybe szállunk, hogy erőt gyűjtsünk a jövőre, és felkészültek vagyunk az ismétlésre – hogy jobbak és felkészültebbek legyünk a következő konfrontációra Iránnal, amikor az eljön.
Urán: Miután napokig vita folyt arról, hogy az amerikai csapások milyen súlyosan károsították a három iráni nukleáris létesítményt, az ország dúsított uránkészletének sorsa továbbra is nagyobb rejtély, jelentette a The New York Times.
Az évek során, ahogy Irán építette földalatti nukleáris létesítményeit és centrifugáit, hatalmas, 880 font súlyú, 60 százalékosra dúsított, közel bombaminőségű uránkészletet halmozott fel.
Bár az amerikai hírszerző ügynökségek úgy értékelték, hogy Irán még nem döntött arról, hogy bombát gyárt-e, megjegyezték, hogy a készletek méretét tekintve Irán már csak néhány lépésre van attól, hogy uránját fegyverré alakíthassa.
Kevés kétség férhet hozzá, hogy Irán teljes nukleáris programját jelentősen visszavetették az amerikai és izraeli támadások, és hogy nehezen tudna gyorsan további nukleáris üzemanyagot előállítani.
Az amerikai hírszerző ügynökségek azonban régóta úgy értékelték, hogy egy nukleáris létesítményei elleni támadás lehetőségével szembesülve Irán megpróbálná áthelyezni dúsított uránkészletét, vagy azért, hogy megtartsa előnyét a diplomáciai tárgyalásokon, vagy hogy felhasználja egy atombomba építéséért folytatott versenyben.
Egy vasárnapi interjúban J. D. Vance alelnök azt mondta, hogy az amerikai tisztviselők beszélni akarnak Iránnal a készletekről. Csütörtökön azonban a Trump-kormány elutasította azt az elképzelést, hogy Iránnak sikerült volna elszállítania a dúsított uránját az amerikai támadás előtt.
Amerikai tisztviselők szerint a készletről eddig gyűjtött hírszerzési adatok ellentmondásosak.
Az iráni tisztviselőkről gyűjtött amerikai hírszerzési adatok azt mutatják, hogy eltérő elképzeléseik vannak a készlet sorsáról – közölték amerikai tisztviselők.
A Natanz nukleáris létesítmény egyes részei, ahol feltételezhetően az urán egy részét tárolták, megrongálódtak, de nem semmisültek meg sem az amerikai, sem az izraeli támadások következtében – közölték a tisztviselők.
Ennek eredményeként a hírszerző közösség még nem vont le szilárd következtetést arról, hogy az irániak mennyit őriztek meg – állítják a megállapításokról tájékoztatott források.
A csütörtöki titkosított szenátusi tájékoztatót követően a republikánus törvényhozók hangsúlyozták, hogy a készlet megsemmisítése vagy lefoglalása nem volt része az amerikai katonai missziónak. Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor azt mondta, hogy a helyszínek súlyosan megrongálódtak, de nem akarja, hogy ,,az emberek azt higgyék, hogy a probléma véget ért, mert nem ért véget”.
„Nem tudom, hol található a 900 fontnyi dúsított urán, de ez évekig nem volt része a kitűzött célnak” – mondta Mr. Graham az újságíróknak. „Ma megsemmisítették, de helyreállíthatók.”
Az is zavaros, hogy eredetileg hol volt a készlet. Trump azt sugallta, hogy Fordóban volt. Mások szerint egy része Natanzban. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a készlet nagy része Iszfahánban volt, ahol Iránnak reaktorai és más nukleáris létesítményei voltak, amelyek az uránt használták. Egyes szakértők szerint Irán szétszórta a készletet.
A NAÜ főigazgatója elmondta, hogy az irániak azt mondták az ellenőreinek, hogy elszállítják az anyagot, ha úgy vélik, hogy veszélyben van. Olyan kicsi konténerekben tárolták – mondta –, hogy elfért „egy átlagos autó csomagtartójában”.
Az iszfaháni amerikai robotrepülő-támadás előtti időkben bizonyítékok voltak arra, hogy járművek szállítottak valamit ezekbe a laboratóriumokba vagy el onnan. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tisztviselői szerint, mivel ez a 60 százalékban dúsított uránkészlet Irán legféltettebb nemzeti kincse volt, a józan ésszel szembe ment volna az egészet egy helyen tartani.
Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója ragaszkodik ahhoz a nézetéhez, hogy a közel bombaminőségű üzemanyag jelentős része továbbra is Irán ellenőrzése alatt áll. „Nem tudom, hogy az egészet elszállították-e” – mondta a héten. „De a bizonyítékok arra utalnak, hogy sokat elszállítottak belőle.”
Nyugati tisztviselők szerdán megerősítették magas rangú amerikai hírszerző tisztviselők értékelését, miszerint évekbe telhet, mire ezek a létesítmények ismét teljes mértékben használhatók lesznek. Döntő fontosságú, hogy a Fordóban található centrifugák valószínűleg nem lesznek működőképesek.
Míg Irán nukleáris programja és az új üzemanyag előállításának képessége valószínűleg jelentősen visszaesett, más kérdés, hogy az ország milyen gyorsan tudna bombát előállítani.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post A hútik folytatják, a hadsereg legkomplexebb hadművelete és az urán kérdése first appeared on Új Kelet Live.