ujkeletlive

Ellentétes érdekek – Trump a gázai háború lezárását akarja, Netanjahu a kormány egybentartására törekszik

A gázai háború rendezésére irányuló washingtoni nyomást kikerülve Binjámin Netanjahu miniszterelnök a közös iráni hadműveletet lezáró tűzszünet elnöki deklarálását követően jelezte, hogy a győzelmet a Fehér Házban kívánja bejelenteni Donald Trump elnök oldalán.

A Fehér házban a pontos időpont bejelentésével várt egy rövid ideig, majd végül bejelentették a kedd hajnalra tervezett találkozót, melynek keretében Trump állítólag a gázai háború befejezését fogja megvitatni a miniszterelnökkel.

Az elnök az iráni lendületet kihasználva már a tűzszünet bejelentése után előre jelezte a küszöbön álló megállapodás iránti elkötelezettségét, különös tekintettel a még mindig fogvatartott 50 – közöttük a 20 életben lévő túsz kiszabadítására vonatkozóan. A közvetítők által előterjesztett, közöttük a katari módosított Witkoff-féle vázlatra, és a megerősített amerikai garanciákra válaszul, a Hamász pénteken pozitívan nyilatkozott, hangsúlyozva a megállapodás főbb Achilles pontjait – azaz a humanitárius segélyek bejutását és elosztását; illetve az izraeli hadsereg kivonásának ütemtervét.

Netanjahu jelezte, miszerint elutasítja a Hamász beiktatott „változtatásait,” de a washingtoni út előtt mégis tárgyalódelegációt küldött Dohába, miközben a megállapodást ellenző koalíciós partnereinek arra utalt, hogy a Hamász legyőzése nélkül [akár további életben lévő túszok feláldozása árán], a háború nem ér véget.

Másrészről, Trump a 60 napos tűzszünet révén, mely megállapodását mellesleg a küszöbön álló találkozón akarta bejelenteni, azt reméli, hogy a harcok szüneteltetése állandósul egy átfogó – az egész régiót megváltoztató békeegyezményre vezető időszakot nyitva meg. 

Netanjahu, mielőtt felszállt a Washingtonba tartó Cion szárnya járatra, arra utalt, hogy az amerikai elnökkel folytatott tárgyalás segíthet végül megkötni a megállapodást.

„Minden olyan erőfeszítés, amely elősegítheti túszaink hazajutását, és a biztonságunk növelését, érdemes lehet,” – mondta a miniszterelnök újságíróknak, egyelőre azonban nem világos hogyan tudja Trump érvényesíteni a háború befejezésére irányuló elképzeléseit.

A legfrissebb hírek szerint, a Reutersnek nyilatkozó palesztin források azt nyilatkozták – „a dohai tárgyalások első fordulója után világossá vált, hogy az izraeli küldöttségnek nincs elegendő mandátuma a megállapodás eléréséhez a Hamásszal, mivel nem rendelkezik valódi felhatalmazással.”

Összességében – amennyiben létrejönne a kezdeti 60 napos tűzszüneti megállapodás a felek között, Netanjahu már nem teheti meg ugyanazt mint a legutóbbi márciusban lejáró tűzszünet után, azaz nem állíthatja le a humanitárius segélyeket, nem kezdhet ismét intenzív hadműveletbe az övezetben, fokozatosan ki kell vonnia a hadsereget, és nem kerülheti ki a háború utáni rend kialakítására vonatkozó tárgyalások felvételét.

A fő kérdés, ki fogja kormányozni a Hamász nélküli Gázát, és milyen biztonsági garanciák akadályoznák meg a terrorszervezet visszatérését. Annyiban Trump és Netanjahu véleménye megegyezik, miszerint az övezetben nem alakítható ki libanoni „Hezbollah modell,” mindenezen kívül viszont eltérő a két vezető elkötelezettsége a lehetséges jövőképet illetően.

Azontúl, hogy a koalíció radikális partnerei az övezet megszállása (és annektálását), és a több mint kétmillió helyi lakos „önkéntes” kivándorlása mellett, a telepesek számára kívánják biztosítani a területet, Netanjahu azzal a feltétellel kívánja a kormány egybentartását biztosítani, hogy a Hamászon kívül a Mahmoud Abbász vezette Palesztin Hatóság jelenlétét is kizárva, kizárólag a nem ellenséges arab országokra hárítaná a felelősséget, tudván, hogy Egyiptom, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia ellenzi, és a Palesztin Hatóságot akarja látni az övezet irányítójaként, kilátásba helyezve, hogy különben nem vesznek részt a háború utáni tervekben, és újjáépítésében.

Mindent összevetve Trump a fehér-házi meghívás kapcsán szeretné hallani Netanjahu véleményét a háború utáni helyzetről, és közös megállapodásra jutni, -„akarunk egy megegyezést arról, mi következik. Legalább egy keretet az ‘azután időszakról’,” – jelentette az Axios amerikai politikai forrásra hivatkozva.

Éjszakai gyors – hírek röviden

Beavatkozás a beavatkozásba

Az ellenzék vezetője, Jáir Lapid (Jes Atid) két nappal korábbi hivatalos Egyesült Emírségekbeli meghívása kapcsán Mohammed bin Zayed Al Nahyan államfővel, és Abdullah bin Zayed külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során megvitatta „a regionális fejleményeket és az összes túsz visszaszolgáltatásának rendkívüli fontosságát.”

Binjámin Netanjahu miniszterelnökhöz közeli tisztviselők azonban diplomáciai úton igyekeztek meghiúsitani a magas szintű találkozókat, tekintettel arra, hogy a miniszterelnök ezidáig nem tett látogatást az általa és Trump által közvetített Ábrahám Egyezmény országaiban, sem Bahreinben sem az Emírségekben.

A Kan közszolgálati csatorna tegnap esti híradásai szerint a miniszterelnök közeli munkatársai üzeneteket küldtek az abu-dzabi vezetés felé, miszerint Mohamed bin Zayed sejk meghívása beavatkozásnak minősül az izraeli belpolitikába, de úgy tűnik sikertelenül, mivel a találkozó mindkét fél által hivatalossá téve megtörtént.

A helyi arab média is beszámolt a találkozókról szemmel láthatóan mellőzve az izraeli politikai nyomást, a Kan tegnapi riportja után azonban közzétettek egy héber nyelven is megjelent nyilatkozatot, emellett a csatornának nyilatkozó izraeli politikai forrása szerint Netanjahut „hamarosan lehet, hogy meghívhatják” az Egyesült Arab Emírségekbe, de a látogatás feltételhez lesz kötve, azaz addig semmiképpen sem lehet róla szó, ameddig a miniszterelnök nem vet véget a gázai háborúnak.  

Az Egyesült Arab Emírségek Trump elnök Ábrahám Egyezményének keretében 2020-ban normalizálta kapcsolatait Izraellel, a Júdea és Szamáriai vitatott területek telepes politikája miatt a két ország közötti kapcsolat eddig sem volt felhőtlen, de a gázai háború miatt különösen feszültté vált a légkör. Abu Dzabi vezetése, hasonlóan a szaúdiakhoz továbbra is a két-állami megoldást tartják a konfliktus rendezése egyetlen módjának, ilymódon jelezve, hogy az arab országok nem hajlandóak félretenni követeléseiket, és folytatni a diplomáciai vagy a gazdasági kapcsolatokat, mintha mi sem történt volna.

„Szép munka”

Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatalának legrégebben tevékenykedő tanácsadója, Ofer Golan úgy tűnik tudott a német Bild újságban kiszivárogtatott titkos dokumentumokról, és részt is vehetett a jelenleg vádemelés előtt álló ügyben.

A jogtalanul eltulajdonított titkos dokumentumok kiszivárogtatásának egyik gyanúsítottja, Netanjahu hivatalának másik tanácsadója, Eli Feldstein (a miniszterelnök korábbi katonai szóvivője), az alábbi üzenetet kapta Golantól azon a napon, amikor az ominózus cikk megjelent a német Bildben,- leplezte le a Kan.

„Szép munka,” – írja Golan Feldsteinnel mellékelve a cikk linkjét, aki azt válaszolja – „Köszi, tesó!”

A botrány középpontjában a Bild 2024. szeptember 6.-i cikke áll, amely egy titkos dokumentum tartalmát ismertette, olyan magyarázó szöveggel ellátva, ami nem felel meg a valóságnak. Az irat a Hamász stratégiájával foglalkozik az Izraellel kötendő túszalkuról folytatott tárgyalások során, közzétételét nem engedélyezte az izraeli katonai cenzúra, és a gyanú szerint Netanjahu tanácsadói szándékosan szivárogtatták ki a nemzetközi médiában, hogy befolyásolják az izraeli közvéleményt a túszalkuk kérdésében.

Netanjahu szerint a kiszivárogtatott dokumentum „nem veszélyeztette az állam biztonságát, épp ellenkezőleg, feltárta a Hamász módszereit.”

Feldstein, és több, a miniszterelnökhöz közeli tanácsadó a Bild-ügyön kívül más vizsgálatok esetén is gyanúsított.

A Rendőrség Nyomozó- és Hírszerző Osztálya korábban nyomozást indított a Miniszterelnöki Hivatal munkatársai és Katarhoz köthető tisztségviselők közötti kapcsolatról. A Katar-gate néven ismert rendőrségi nyomozás szerint, a jelenlegi is zajló gázai háború idején Feldstein PR-szolgáltatásokat nyújtott Katarnak, az Izrael és Hamász terrorszervezet közötti tűzszüneti tárgyalások központi közvetítőjének a túszok ügyében, miközben Netanjahu irodájában dolgozott. Katonai szóvivői munkájával párhuzamosan tanácsadói szolgáltatásokért kapott fizetést Katartól a Perception közvetítő cégtől. Feldsteinen kívül, számos Netanjahuhoz közeli tanácsadó is érintett, többek között Jonathan Urich, Szrulik Einhorn.

The post Trump-Netanjahu találkozó, és a gázai rendezés – ellentétes érdekek first appeared on Új Kelet Live.