ujkeletlive

Túszalku – patthelyzet Dohában és a kormányban

Továbbra sincs áttörés a dohai túszalku és tűzszüneti tárgyalásokon, Donald Trump különmegbízottja Steve Witkoff tervezett érkezése szintén halasztásra került, mivel a megbeszélések úgy tűnik zsákutcába jutottak.

A Miniszterelnöki Hivatal szerint a Hamász nem hajlandó kompromisszumra, ugyanis Binjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael nem fogja kivonni csapatait a márciusban összeomlott tűzszünet előtti helyzethez hasonlóan, különös tekintettel a Morag-folyosóra.

A BBC csatornának nyilatkozó palesztin tisztviselő állítása szerint, Izrael időt próbált nyerni Netanjahu washingtoni látogatása alatt, és szándékosan állította le a folyamatot azáltal, hogy olyan küldöttséget küldött Dohába, amely nem rendelkezett valódi döntési jogkörrel a kulcsfontosságú kérdésekben, mint a csapatkivonás, és a humanitárius segélyelosztás.

A Kan közszolgálati csatorna arab forrása szintén megerősítette, hogy a megállapodás akadálya az „Izrael által bemutatott csapatkivonulási térkép,” hozzátéve, miszerint a közvetítők megpróbálnak egyensúlyt találni a felek ellentmondásos követelése között, megjegyezve, hogy „az amerikai fél elégedetlenségét fejezte ki az arab közvetítők felé az Izrael által bemutatott térkép miatt.”

Washingtoni látogatása során a miniszterelnök ugyan azt nyilatkozta, hogy küszöbön áll a megállapodás, melynek során a 60 napos tűzszünet alatt a fogvatartott 50 túsz nagyjából fele – 10 életben lévő és 18 meggyilkolt, holttestének átadására számítanak, hazatérése után azonban sokkal visszafogottabb közlemények kerülnek ki hivatalából.

A tárgyalások visszaesése összefüggésben van Netanjahu koalíciójának radikális partnerei – Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter ellenállásával.

A sorozási mentességet követelő ultraortodox frakciók bojkottja miatt eleve válságos helyzetben lévő kormány élén, a miniszterelnök Szmotrich és Ben-Gvir miniszterek azon követelésével is szembesül, miszerint a gázai háborút tovább kell folytatni, elvetve a tűzszünettel együtt járó csapatok kivonását, és a humanitárius segélyek újraindítását.

A kormány egybentartása tett erőfeszítések jegyében Netanjahu szombat este külön megbeszélésre hívta a kilépéssel fenyegető két minisztert. Szmotrich és Ben-Gvir frakciói összesen 13 mandátummal rendelkeznek, ha mindketten kilépnek a kormány jelenlegi 67 mandátumos többsége jóval visszaesik a minimális 61 alá. A tegnapi esti találkozón Netanjahu valószínűleg arról akarta meggyőzni Szmotrichot, hogy ne lépjen ki, ami ha megtörténne esetleg visszahúzná Ben-Gvirt is.

Másrészről, a többség elutasítása mellett – miközben szinte naponta halnak meg katonák a fronton, Netanjahu arra készül, hogy teljesítse az ultraortodoxok követeléseit annak érdekében, hogy elkerülje az előrehozott választások kiírását.

Az úgynevezett „kikerülési törvény” a Kneszet utolsó két olvasata előtt egyelőre a Külügyi és Védelmi Bizottságánál, és elnökénél – Juli Edelsteinnél  (Likud) akadt el. A bizottság tagjai még nem kapták meg a felülvizsgált jogszabály tervezetét, a vita a katonaságot kikerülőkre váró szankciók miatt alakult ki, melyeket Edelstein a múlt hónapban jelentősen enyhített, hogy megakadályozza az ultraortodoxokat a Kneszet feloszlatását kezdeményező javaslatuk érvényesítésében. A törvényjavaslat új változatát a tervek szerint a Külügyi és Védelmi Bizottság elé terjesztették volna a következő héten szavazásra, de mégsem történt meg, amiért a két háredi frakció úgy döntött, hogy bojkottálja a törvényhozást.

Az askenázi Jahadut HaTora szövetség felszólította Netanjahut, hogy „azonnal” fogadjon el egy törvényt, amely széles körben mentesíti a sorköteles ultraortodoxokat a bevonulás terhe alól, különben nem fogják megszavazni a kormány javaslatait a Kneszetben, megakasztva a törvényhozást.

Tüntetések – Hadar Goldin holttestét 4000 napja tartják fogva Gázában

A szombat kimenetele után hagyományos kormányellenes, és a túszok kiszabadítását követelő tüntetéseket tartottak országszerte.

A szervezők és tiltakozók hangsúlyozták, miszerint az izraeli közvélemény kétharmada – közöttük Netanjahu koalíciójára szavazók 60 százaléka támogat egy olyan átfogó megállapodást, amely lehetővé teszi az összes fogvatartott elengedését, és a gázai háború befejezését.

A tiltakozások központi helyszínén a tel-avivi Túszok Terén többek között, a 491 nap fogságból a legutóbbi tűzszüneti megállapodás során kiszabadított Eli Sarabi szólalt fel, és arra kérte Donald Trump elnököt, hogy ragadja meg a „lehetőséget” a túszok kiszabadítására.

„A lehetőség ablaka, hogy mind az 50 túszt – élőket és halottakat – hazahozzuk, most nyitva van, és már nem sokáig,” – szólított fel Eli, akinek az október hetedikei mészárlások során megölték feleségét és két lányát; Joszi testvére maradványait a Hamász még mindig fogvatartja

Továbbá, a döntéshozó kormányt alázatra szólította fel, mondván – „Önöket azért választották meg, hogy alázattal szolgálják ezt a nemzetet. Az arrogancia hozta ránk a katasztrófát, és nem szabad visszatérnünk ehhez a viselkedésmintához.”

Egy erkölcsös, felelős és helyes úton járó állam nem hagy hátra senkit. Sem civileket, sem katonákat – függetlenül attól, hol tartják őket fogva, vagy milyen árat kell fizetni. Mert abban a pillanatban, amikor a szívünk nem dobog értük – megszűnünk állam lenni. Ez nem politikai kérdés. Nem a bal vagy jobboldalról szól. Ez egy erkölcsi kérdés. Emberi kérdés. A szívről van szó.”

Nem engedhetjük meg magunknak a további hallgatást, a további halogatást, a további ‘majd a győzelem után’ hozzáállást. Véget kell vetnünk ennek a háborúnak testvéreinkért – a túszokért, és a harcosokért – a népünkért. Az igazi győzelem az lesz, amikor mindenki hazatér,” – tette hozzá.

Tegnap volt 4000. napja az Erős Szikla hadművelet idején [2014] elesett Hadar Goldin katona holtteste elrablásának és fogvatartásának.  A Túszok Terén felszólaló édesapja, Szimcha Goldin hangsúlyozta:

Azt mondtuk, hogy aki nem hozza haza az elesetteket, az elhagyja a sebesülteket is, és hátrahagyja az élőket. Az izraeli politikai, katonai és vallási vezetés nem hallgatott ránk. Az érdekeket választották az értékek helyett. Nem felejtették el az értékeket – úgy döntöttek, hogy nem emlékeznek rájuk. Az árat október 7-én, Szimchát Tóra napján fizettük meg. És még mindig, 20 hónappal később, 4000 nappal az út elejét követően, olyan társadalom vagyunk, amely elhagyja a sajátjait.”

A mai harcunk világos: hazahozni azokat, akiket hátrahagytunk. Bebizonyítjuk, hogy képesek vagyunk hazahozni az elesetteket, és akkor világos lesz, hogy képesek vagyunk hazahozni a sebesülteket, és az élőket is. Ez volt a zsidó felfogás mindig is, mióta megkaptuk a parancsot, hogy Izrael népe legyünk. Ez a parancs – legyetek izraeliek, legyetek Hadar.”

Párhuzamosan a tel-avivi Habima téren a túszok kiszabadítását, és a kormány lemondását, illetve új választások kiírását követelték az összegyűlt tüntetők. A beszédeket követően a tiltakozók átvonultak a Védelmi Minisztérium főhadiszállása elé [Kirja], ahol több százan néma virrasztást tartottak.

The post Eli Sarabi a Túszok Terén: nem engedhetjük meg magunknak a ‘majd a győzelem után’ hozzáállást first appeared on Új Kelet Live.