ujkeletlive

Diplomácia

A Fehér Ház megerősítette, hogy Trump ellenezte az izraeli légicsapásokat Szíriában, és a gázai halálesetek száma miatt „sem örül”

A Fehér Ház sajtófőnöke Karoline Leavitt újságíróknak nyilatkozva tegnap megerősítette, hogy Donald Trump elnök meglepődött az izraeli légicsapásokon Szíriában, különös tekintettel a drúzok lakta al-Szuwejda tartományban, valamint nem tetszésének adott hangot a gázai keresztény templom elleni támadás miatt. Leavitt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elnök „nem örül” a Gázai övezetben növekvő halálesetekről szóló híreknek sem, és felszólította Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy „javítson a helyzeten.”

A gázai helyzettel kapcsolatban, Leavitt hozzátette, miszerint Trump azt akarja, hogy „megszűnjön a gyilkolás,” tűzszünetet és azt akarja látni, hogy minden túszt szabadon engednek.

  • Izrael múlt heti döntése, miszerint szíriai tankokat és kormányzati épületek ellen indít légicsapásokat meglepte a Fehér Házat és az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a miniszterelnök régióbeli politikájával kapcsolatban.
  • Az egyre gyakoribb negatív hangvételű diplomáciai nyilatkozatok mellett, az amerikai jobboldal részéről is erősödik az Izraellel szembeni gázai háborút és telepes támadásokat elítélő kritika, Trump elnök hivatalos közleményt követelt Netanjahutól a három civilt halálosan és többeket megsebesítő gázai katolikus templom elleni izraeli katonai támadás után.
  • A szíriai támadások és a gázai templom bombázása mellett a Fehér Ház a múlt héten aggodalmát fejezte ki a palesztin-amerikai Szaif Muszallet meggyilkolása miatt is, akit izraeli telepesek vertek agyon. Mike Huckabee amerikai nagykövet vizsgálatot és szigorú eljárást követel a Rámalláh mellett agyonvert Muszallet halálával kapcsolatban, amit „bűn- és terrorista cselekménynek” nevezett.

Összességében, Trump célja a közel-keleti feszültség enyhítése, és a túszok szabadon bocsátása, illetve a diplomáciai rendezés előmozdítása, ami a Fehér Ház szerint prioritást élvez, de úgy tűnik, hogy az izraeli kormány döntései más szempontokat figyelembe véve az ellenkező irányba sodorják a régiót.

Időközben Thomas Barak, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja, egyben törökországi nagykövete bírálta Izraelt, amiért „rossz időzítésű” beavatkozásával tovább bonyolította a szíriai helyzetet. Véleménye szerint az izraeli csapások aláássák a szíriai kormány – amelyet támogatásáról biztosított, erőfeszítéseit az ország stabilizálása érdekében.

Mindeközben, a Hamásszal folytatott tűzszüneti tárgyalásokon egyelőre nincs áttörés, Izrael szerint a terrorszervezet „húzza az időt,” hogy jobb feltételeket érjen el, ami azonban politikai források szerint esélytelen. A diplomáciai nyomás ellenére a hadsereg tovább fokozza az övezetben a légicsapásokat és a szárazföldi hadműveletet, a hozzátartozók szerint veszélyeztetve ezáltal a fogvatartott túszok életét.

Politika – hogyan függ össze a sorozási válság a titkos Likud háttéralkuval

Az izraeli törvényhozás nyári ülésszaka a héten befejeződik anélkül, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök a kormányból kilépő ultraortodox frakciók sorköteles katonai szolgálat alóli felmentését jogszabály formájában meg tudta volna oldani. A háború sodrásában időközben súlyos állományhiánnyal küzdő hadsereg, az 5-600 napja szolgáló tartalékosok, és a közvélemény felháborodását félretéve a miniszterelnök célja a kisebbségi kormányon belüli válság – előrehozott választások kiírása nélküli megoldása, azaz engedve az ultraortodoxok fenyegetéseinek szándékában áll  a sorozási mentességi törvény előmozdítása.

A kormányzó Likudban, bár számos képviselő az ultraortodoxok legalizált kibújásának útjába álló Juli Edelsteint hibáztatják, a párton belül azonban korántsem sem egységes mentesítő sorkatonai törvény támogatása csak azért, hogy a háredi frakciók visszatérjenek a kormányba. Netanjahu azonban még a nyári szünet alatt is a jogszabály előmozdítását szorgalmazza, mivel a Kneszet szavazás előtt a Külügyi és Védelmi Bizottság jóváhagyása szükséges, amely a háborús helyzetre való a szünet alatt is ülésezhet.

A bizottság megnyerése érdekében, a mentességet ellenző elnököt, azaz Edelsteint kell kivonni a képletből, így Netanjahu úgy döntött, hogy félreállítja, és helyette az elvárásoknak megfelelő Hanoch Milwidkszi kerül. A nyilvános kirúgás veszélyeit kikerülve, a miniszterelnök a tisztséget pártján belüli szavazásra bocsátotta. Előtte azonban felajánlotta Edelsteinnek, hogy maradhat a bizottság élén, amennyiben feladja álláspontját, amit ez utóbbi elutasított, sőt a politikai háttéralkuk ellenére bejelentette, hogy indul a szerdára kiírt belső szavazáson.

Edelstein jelenléte azonban gondot okoz a voksolás során, hiszen leváltása – és nem kinevezésének megerősítése a miniszterelnök célja. A héber médiának nyilatkozó Likud források szerint Netanjahu emberei azon dolgoznak, hogy befolyásolják a választások kimenetelét, azaz az indulókat arról akarják meggyőzni, hogy vonják vissza jelölésüket, vagy eleve ne is induljanak Milwidkszi javára. Amennyiben csak két jelölt indul, akkor a miniszterelnök úgy véli, hogy Edelstein veszíteni fog, mivel saját jelöltje szerző meg a frakció többségének támogatását.

Időközben azonban Boaz Biszmut (Likud) is benyújtotta jelölését, és úgy tűnik nem áll szándékában visszalépni, annál is inkább, mert Netanjahu képviselői korábban már megkeresték a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöki tisztsége véget, különös tekintettel az ominózus sorozási törvénnyel kapcsolatos álláspontját illetően.

Az ellenzék vezetője Jáir Lapid hangsúlyozta, amennyiben Edelsteint eltávolítják, az ellenzéki tagok kilépnek a bizottságból. Lapid szerint a kormány elvesztette többségét, nem tud törvényeket átvinni, és ezért előrehozott választásokat kell tartani. Felajánlotta, hogy tárgyal Netanjahuval egy közös időpontról, egyúttal a túszalku megállapodást is szorgalmazva.

The post Fehér Ház – Trump elégedetlen a miniszterelnök Szíria, és Gáza elleni katonai lépéseivel first appeared on Új Kelet Live.